Cikk2012. 12. 23.
100 tesztjárgány közül melyik volt a legemlékezetesebb?
Közeleg az év vége, kereken 100 tesztet írtunk idén, itt az ideje egy kis visszapillantásnak. Vajon melyik járgány volt a leginkább emlékezetes?
Betumeret18 px
Benzinégetés nélkül, azaz a legszerényebb emisszióval idén a legtöbb kilométert az Opel Amperával tudtuk megtenni
Ha a próbáltnál egy kicsivel jobb minőségű lenne, ajánlott munkába járós közlekedési eszköz lehetne az elektromos roller
A mezőny meglehetősen heterogén, a legolcsóbbak közül való miniautók, és földi halandónak felfoghatatlan árú luxus kupék egyaránt megfordultak nálunk. Bár a benzinesek lemaradása nem kimagasló, a mezőny döntő részét gázolaj hajtotta, tizede hibrid, vagy valamilyen egyéb vegyes üzemű, utóbbiból mondjuk egyetlen, az Opel Astra volt LPG-s, azaz gyári gázüzemű. A szépszámú hibrid közül kettő volt konnektorból tölthető, dugdostuk is őket gyakorta a fali csatlakozóba, ám mindkét autónál, az Opel Ampera és a Toyota Prius Plug-in Hybrid esetében is megmaradt a benzines üzem lehetősége. Idén egyetlen tisztán elektromos közlekedési eszköz járt nálunk, a Ghoo elektromos rollerje. Jó játék volt az is, de sajnos a minőségével nem lehettünk maradéktalanul elégedettek.
100 tesztünk 2012-ből
Ritka nyűgös autó volt városban a Renault Koleos, terepen azonban még ez is pozitívba fordította az értékelését
Igazán rossz autó szerencsére már nemigen létezik, valamilyen pozitív élményt gyakorlatilag mindegyik hagyott. Csak egy-egy példát kiemelve: még a városban borzalmasnak tűnő Renault Koleos is tudott nagyot mutatni, terepen. A Chevrolet Orlandóval megjártam Horvátországot, jól szolgált, s utána döbbentem rá: nem is adják drágán. Ősszel még a Skoda Citigóval is jártam (munkaügyben, de azért a családot is bepakolva) Horvátországban, s kalapot kellett emeljek a cseh miniautó előtt, nem volt vele rossz az 1300 kilométeres túra. Az Opel Vivaro még a télen vitt el a fél céget síelni, szerettük, jó volt vele utazni, az alapdízeles Hyundai i40 elképesztően jó és aszkéta limuzinnak bizonyult, s nálam az i30 kombija is bebizonyította, hogy a koreaiak már nem véletlenül kérnek közel európai árat autóikért. A Toyota új hibridjei közül a Yaris és a Prius+ is élmény volt, s az egyelőre csak külföldön vezetett Auris is telitalálatnak tűnik. Nagyot mutatott a BMW is az új 3-as sorozattal, s a PSA sem szégyenkezhet a Citroën DS5 vagy a Peugeot 3008 Hybrid4 verziókkal.
Nem véletlen, hogy a 2012-es Év Autója címet az Opel Ampera viseli, mi is leborulunk előtte
Túlnyomórészt a hibrideket emeltem ki? Meglehet, de úgy néz ki, bennem ezek hagytak leginkább élményt. Hiszen automataváltós kényelmet és szerény fogyasztást egyszerre szeretnék kapni, s ezt együtt leginkább tőlük kapom meg. Meg persze attól a modelltől, amit gyártója nem is hibridnek hív, s legyen kiterjesztett hatótávú villanyautó vagy konnektoros hibrid, az év élménye, legemlékezetesebb tesztautója számomra mindenképp az Opel Ampera volt. 80 kilométeres emissziómentes hatótávja már csaknem mindenre elég. Nagyon villanyautós, talán azért, mert kissé tökéletlen, jól hallani benne a villanyüzemet, szépen mutatja, hogy ez a jövő, ám ha kell, benzinégetéssel mehet több száz kilométereket. Nem olyan takarékosan, mint az olcsóbb Toyota Prius Plug-in Hybrid, de annak (igaz télen vallatott) villanyüzeme nevetségesen kevésnek bizonyult, nem győzött meg. Legalábbis engem nem, de lássuk, mit vallanak a kollégák, nekik mely modellek voltak az év legizgalmasabbjai.
A V8 még mindig V8
Tiszta szívemből örülök, hogy végre megint van egy valóban izgalmas, vezetési élményről szóló Toyota, és ő nem lehet Auris, Prius vagy Yaris, hibrid meg semmiképp, csakis a mezei benzines GT86. Zseniális autó, és pont. Bizonyára automataként sem rossz, Gruber kolléga ugyanis szörnyen lelkesedett érte, de a manuális váltós az igazi.
A legfrissebb verziójával eddig csak versenypályán próbált Renault Mégane RS továbbra is kategóriája legjobbja, a Citroën DS3 Racing jó móka, a Mini Roadster Cooper S még jobb.
A Suzuki Jimny egyszerűségével, őszinteségével és tereptudásával győzött meg, családi mindenesnek pedig akkor is az ár/érték arányban verhetetlen Dacia Lodgyt venném meg, ha le is szerepelt a kicsit becsapós törésteszten. Az új Ford Ranger meglepően személyautós kormányozhatóságával maradt meg bennem, a BMW 320d Touringgal meg nagy duzzogva úgy is ellennék, hogy dízelsége néha zavaró. Az év tesztautója nálam a Chevrolet Camaro, mert a V8 még mindig V8, turbó nem kell, csupán böszme lökettérfogat, nem ragozom.
Kántor István
Vezetési élményben, főként kézi váltóval vitathatatlanul etalon a Toyota GT86
Tiszta szívemből örülök, hogy végre megint van egy valóban izgalmas, vezetési élményről szóló Toyota, és ő nem lehet Auris, Prius vagy Yaris, hibrid meg semmiképp, csakis a mezei benzines GT86. Zseniális autó, és pont. Bizonyára automataként sem rossz, Gruber kolléga ugyanis szörnyen lelkesedett érte, de a manuális váltós az igazi.
A legfrissebb verziójával eddig csak versenypályán próbált Renault Mégane RS továbbra is kategóriája legjobbja, a Citroën DS3 Racing jó móka, a Mini Roadster Cooper S még jobb.
Ár/érték szempontjából verhetetlen a hétülésesként is rendelhető Dacia Lodgy
Kántor István
Csak kettő maradhat
Jó pár tesztautón átmentünk az évben, voltak emlékezetesek és kevésbé izgalmasak. Kicsit zavaró, de egy általam igen feleslegesnek tartott kategóriából - szabadidő-autók - két modellt is ki kell emelnem: a Mazda CX-5 tőle nem várt vezetési, a Honda CR-V pedig komfortélménnyel lepett meg. És bizony van még egy ide kívánkozó autó, amitől egyáltalán nem számítottam semmire, de egyhetes használat után kénytelen voltam elismerni verhetetlen ár-érték arányát: ő a Fiat Freemont. Saját használatra egyik sem kellene, de saját osztályukban igen kellemes autók mindhárman. Kisautóba se ülnék szívesen, de ha valaki a Volkswagen up!-ról érdeklődne, azt mondanám, vegye bátran, szeretni fogja.
Az MX-5-ből idén kimaradtam, de nyilván 2012-ben sem lehetett rossz, a Mini Cooper Rauno Aaltonen Editionnel is jól szórakoztam. Ha nem is szó szerint, de átment rajtam, és teljesen letaglózott a Toyota Land Cruiser, és meglepően kellemes volt a Chevrolet enyhén pórul járt Malibuja. De csak két olyan autó volt, amelyiket elfogadtam volna úgy, ahogy voltak: hatalmas meglepetésre egyikük a Toyota GT86, igen a kézi váltós, a másik pedig az Audi A4 Avant Multitronic, ami még a kétliteres dízelmotorral is igencsak tökéletesség-gyanús volt.
Gruber Gergely
Így van ez, kinek a pap, kinek a papné, avagy kinek a konnektorból tölthető, kinek az ősi V8-as, kinek a dízel automata és/vagy a Toyota GT86 a legkedvesebb autó az évből. Két szavazatot tőlünk egyedül legutóbbi, azaz a Toyota GT86 kapott, ráadásul olyan modell, amely a "nagy" Év Autója hetes, pontosabban idén nyolcas listáján is szerepel. Márciusban megtudjuk, hogy lehet-e a 2013-as Év Autója.Nem csak a kézi váltós Toyota GT86, a dízel és egyben automata Audi A4 Avant is megnyerőnek bizonyult
Jó pár tesztautón átmentünk az évben, voltak emlékezetesek és kevésbé izgalmasak. Kicsit zavaró, de egy általam igen feleslegesnek tartott kategóriából - szabadidő-autók - két modellt is ki kell emelnem: a Mazda CX-5 tőle nem várt vezetési, a Honda CR-V pedig komfortélménnyel lepett meg. És bizony van még egy ide kívánkozó autó, amitől egyáltalán nem számítottam semmire, de egyhetes használat után kénytelen voltam elismerni verhetetlen ár-érték arányát: ő a Fiat Freemont. Saját használatra egyik sem kellene, de saját osztályukban igen kellemes autók mindhárman. Kisautóba se ülnék szívesen, de ha valaki a Volkswagen up!-ról érdeklődne, azt mondanám, vegye bátran, szeretni fogja.
Az MX-5-ből idén kimaradtam, de nyilván 2012-ben sem lehetett rossz, a Mini Cooper Rauno Aaltonen Editionnel is jól szórakoztam. Ha nem is szó szerint, de átment rajtam, és teljesen letaglózott a Toyota Land Cruiser, és meglepően kellemes volt a Chevrolet enyhén pórul járt Malibuja. De csak két olyan autó volt, amelyiket elfogadtam volna úgy, ahogy voltak: hatalmas meglepetésre egyikük a Toyota GT86, igen a kézi váltós, a másik pedig az Audi A4 Avant Multitronic, ami még a kétliteres dízelmotorral is igencsak tökéletesség-gyanús volt.
Gruber Gergely
