160 km/óra magyar közúton legálisan

Ahogyan az korábbi cikkünkben is olvasható, ma Magyarországon, autópályán, bármilyen helyzetben is legfeljebb csak 130 km/órával lehet haladni személyautóval. Természetesen ez sem szerény tempó, temérdek olyan autó van ma még forgalomban (nem csak az utakon, hanem az új autók piacán is), amelynek kényelmes utazótempója ennél szerényebb.
Viszont ma már olyan széles spektrumú autók kaphatók és járnak is az országban, melyek felső szeletének számára a 130 km/órás tempó bizony csak séta. Ilyen például a most tesztelt 7-es BMW is, de helyette temérdek egyéb modellt is említhetnénk, legutóbbi tesztautóink közül például a Hyundai Genesis Coupét, a Mercedes-Benz CLS-t, de akár a csúcsmotoros Ford Mondeót is. Ezen autók tulajdonosai vagy meghunyászkodnak, és nem használják ki autójuk teljesítményét, vagy (és talán ez a jellemzőbb), időnként – ha nem veszik észre a mérést vagy épp nem jelez időben a lézerblokkoló /traffipax detektor), akkor benyelik a 165 km/órás tempóig (130 km/órás megengedett autópályás tempót feltételezve) 30 ezer forintos bírságot. Ezt nyilván hozzácsapják az autózási költségekhez, hiszen ma már nagyságrendileg ilyen összegre rúg egy komolyabb egyszeri tankolása is.
Nem lenne jobb legalizálni és szigorú szabályok közé szorítani, ellenőrizhetővé tenni a gyorshajtást? Ha törvényileg szabályozva lenne, hogy mikor, milyen körülmények között, milyen autóval és vezetési tudással lehet gyorsan menni, akkor talán kevesebb sebességtúllépésből adódó baleset adódna útjainkon, s ezáltal akár a közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma is csökkenhetne, továbbá temérdek plusz bevételt generálhatna az ország az „emelt szintű jogosítvány” megszerezéséhez és fenntartásához szükséges vizsgákkal. A profi jogsihoz ugyanis könnyedén elő lehetne írni a komoly, akár több napos vezetéstechnikai kurzusokkal képzést és az ismételt vizsgákat. Elképzelésünk szerint ugyanis csakis azon sofőröknek lenne célszerű engedélyezni a 130 km/óra feletti tempót, akik tökéletes KRESZ és extrém helyzetek kezelésére is alkalmas vezetési tudásukról egyaránt időről időre számot adnának.
Ugyanígy lehetne szigorú, akár az autópiacot is felpörgető és a szervizek forgalmának is használó előírás a fokozott tempóra jogosított autókra is. Legyenek például legfeljebb 3 évesek, (csak hasra ütés szerűen) 150 lóerő feletti teljesítményűek, gumiabroncsaik mindenképp a többi autóénál jelentősebb, mondjuk minimum 3 mm profilmélységűek, és műszaki állapotukról adjanak számot évente.
A fokozott sebességlimithez tehát egyszerre lenne kötelező elképzeléseink szerint a profi, vizsgán bizonyított vezetési tudás és a meghatározott jellemzőkkel bíró, szintén bevizsgált autó. Az ugyanis eleve fontos lenne, hogy 150, de akár 400 lóerős autót ne olyan ember vezessen, aki 40 lóerős szívódízelen tanult vezetni. Aki viszont teljesíti a feltételeket és kifizeti a komolyabb képzést, autójának nem csak magasabb árát, hanem szigorúbb ellenőrzését és a magasabb teljesítményből adódó magasabb adóját, az miért ne használhatná ki autóját egy kicsit jobban mint ma?
Számukra véleményünk szerint abszolút nem lenne túlzás engedélyezni - száraz útviszonyok és nem telített forgalmi sávok esetén - a 160 km/órás autópályás tempót. Ezzel az engedménnyel ugyanis talán jobban elfogadható lenne, hogy máskor, például szakadó esőben vagy telített pálya esetén mindenkinek a 130 a maximum és Audi Q7-tel sem kellene megtapasztalja senki: bizony a 2 tonnás monstrum is fel tud úszni a vízre. Továbbá a nagyteljesítményű autóhoz ajánlott emelt szintű vizsgához tartozó képzéssel jobban is tudná kezelni a sofőr az ilyen szituációkat.
Joggal merül fel a kérdés: miként lehetne ellenőrizni, hogy ki, hol, mennyivel mehet. Véleményünk szerint egyszerűen, hiszen csakis autópályára javaslunk kétszintű sebességkorlátot, továbbá rendszám alapján nyugodtan rögzíthető, kereshető lenne, hogy az adott autó rendelkezik-e „mesterlicenccel”. Közúti ellenőrzéskor pedig az, hogy a sofőr annak vezetésére jogosult-e. Ha nem, nyugodtan veszítse el kiemelt státuszát az autó és annak tulajdonosa is, akár úgy, hogy soha többé ne szerezhesse vissza azt – így később meg sem kellene gondolnia, hogy kinek a kezébe ad egy valójában gyilkos fegyvert. Ezen logika mentén a kiemelt jogosítványosok gyorshajtási bírságai is együtt járhatnának a státusz időszakos vagy végleges elveszítésével, és ez talán minden eddiginél jobb szabályzórendszert, biztonságosabb, felelősebb közlekedési morált szülhetne.