A fény legyen veled! A fényszórók evolúciója

A számítógépes technika elterjedése nemcsak a hétköznapjainkat alakította át jelentősen, hanem az autózás világát is. Néhány évtizede csupán minimális elektronikai berendezésekkel voltak ellátva a gépkocsik, manapság pedig már számítógépek tömkelege található meg bennük. Több processzorral ellátott vezérlőegységek felelnek a biztonságért, szenzorok hada figyel számos paramétert, hogy mindig minden a legoptimálisabban működjön és biztosítsa a vezetőnek és az utasoknak a megfelelő kényelmet és biztonságot.
[BANNER type="1"]
Az autóvezetés során kb. 90 százalékban a legfontosabb érzékszervükre, a látásunkra vagyunk hagyatkozva. Az őszi párás, ködös és szürke napok beköszöntével egyre fontosabb szerep jut a kampányként is ismert látni és látszani elvnek. Napközben megfelelő időjárás esetén nincs gond a látással, viszont ahhoz, hogy minket lássanak, elengedhetetlen a nappali menetfény vagy a tompított fényszórók használata. Volt idő, amikor napközben városon kívül nem volt kötelező a tompított fény használata, azonban ezen jó ideje változtattak. Miért? Mert a szemben lévőt távolról hamarabb észrevesszük, ezen felül pedig közelebbinek hat a szemből érkező jármű, így jobban meggondolunk egy-egy előzést.

Nagy szerepe van tehát a fényszóróknak még nappal is, az éjszakáról nem is beszélve. Az elkövetkező sorokban egy gyors áttekintést nyújtunk, hogy honnan hova jutott a világítástechnika az autóiparban. Szinte nincs olyan terület, ami ne fejlődne nagy dinamikával az idő haladtával. Néhány területen időnként azt tapasztaljuk, hogy a korábbi technika és módszer jobbnak bizonyult, mint az új, a fényszóróknál viszont lényegében ez a trend töretlen, évről-évre egyre jobb és jobb technikák állnak rendelkezésünkre.
Ami első ránézésre nagyot változott, az a kinézet. Korábban nem tulajdonítottunk nagy jelentőséget a lámpák formájának, örültünk, ha autó volt alattunk. Kit érdekelt, hogy hogy néz ki a lámpa? Az utóbbi években viszont ahogy megjelentek a modern technológiák, úgy átalakult a formavilág is. Ma már külön műalkotásnak mondható egy-egy lámpatest, és igen jelentősen meghatározza az összképet. Egy szép külsőt egy béna fényszóró nagyon el tud rontani, egy kevésbé előnyös formára pedig jó hatással tud lenni egy dizájnosan megtervezett lámpatest. Nincs olyan ember, aki autóvásárlás előtt ne nézne farkasszemet egy autóval. Szemeit a lámpatestek képviselik. Ezért olyan fontos, és etért fordítanak nagy figyelmet a tervezés során a fényszórók kinézetére, mert az első benyomásnál nagy jelentőséggel bírnak.

A forma mellett a technológia is jelentősen megváltozott. Hosszú évtizedeken keresztül kizárólag halogénizzók világítottak. 1992-ben az akkori 7-es BMW-ben elsőként jelent meg a Xenon fényszóró, amely kékes fénye miatt különcnek bizonyult, és annak ellenére, hogy egyre több autót szerelnek Xenon lámpával, még ma is kitűnik a forgalomból. Nemcsak a színvilág változott, hanem a hatásfok is jelentősen javult. A gázkisüléses technológia kevesebb energiát fogyaszt, ugyanakkor fénykibocsátása a halogén izzók többszöröse. Aki próbálta már sötétben, bizonyára tapasztalta ezt a lényeges különbséget.

Meg kell jegyezni, hogy vannak gyártók, melyek Xenon fényszórói némileg gyengébben teljesítenek, mint a versenytársaké. Ennek legfőbb oka a vetítés módjában keresendő, nem mindegy ugyanis, hogy csak egy tükröződő felület gyújtópontjába helyezik vagy egy projektor mögé. Az elmúlt években főként a prémium márkáknál váltotta a Xenon technológiát a LED, amely még erősebb fényt ad kevesebb energiafelhasználás mellett. Ezen felül pedig a fény színhőmérséklete még közelebb áll a nappali színhőmérséklethez. Idén pedig két BMW-ben is debütált a Jedi-technika, azaz a lézerfény. Miért kell ez még a LED mellé? Még hatékonyabb fénymennyiség és energiafelhasználás szempontjából, továbbá új dizájnok megalkotását is lehetővé teszi.
Végül vizsgáljuk meg, hogy miként alakultak a különböző plusz extrák. Kezdetben csak egy irányba, tompított és távolsági fénnyel világíthattunk. Később megjelentek az adaptív fényszórók, melyek a kormány elfordításával már a kanyarba is be tudtak világítani. Ezt követték a dinamikus lámpatestek, amelyek már mindenféle irányban, egymástól függetlenül tudták mozgatni a fénycsóvát. Például városban rövidebb, de a megszokotthoz képest szélesebb területet világítanak be, míg autópályán keskenyebb sávon, de távolabbra látunk el velük. A manapság elérhető csúcs pedig a mátrix LED és xenon fényszórók által nyújtott úgynevezett "kimaszkolás", amely lehetővé teszi, hogy mindvégig távolsági fénnyel autózzunk.

Elvakítás mégsem jön szóba, hiszen egy olyan intelligens és dinamikusan működő rendszert alkottak meg, amely végigköveti a szemből érkező vagy előttünk mozgó jármű pályáját és csak azon a helyen veszi vissza a reflektort, ahol az elhelyezkedik. A valóságban csak egy sötét téglalapot vagy trapézt látunk az úton, abban a sávban, ahol a szembejövő vagy az előttünk lévő halad. Ezt a rendszert élőben kell látni és vezetőként átélni, egyszerűen zseniális. Ilyet minden autóba kötelezővé tennék, mert vele éjszaka is mindvégig közel nappali fényviszonyok és látás mellett autózhatunk. Ugye mondani sem kell, hogy ez mekkora biztonságtechnikai előrelépés?