A szerencsét hozó tárgy - Renault Talisman teszt

Laguna helyett talizmán. Már jó két éve volt, hogy személyesen találkoztunk a Renault dizájnvezetőjével, Laurens van den Ackerrel. Van den Acker beszélt stílusról, márkaidentitásról és stratégiáról is. Ekkor került szóba a Laguna utódjának kérdése. Mivel elhagyták az ötajtós ferdehátú kialakítást, így az autó nevét is megváltoztatták. A Talisman, avagy a szerencsét hozó tárgy nevét mindenhol megértik, kiállása alapján rögtön lehet tudni hova és kinek szánják. A francia gyártó új, a korábbinál följebb pozicionált középkategóriás limuzinjával fejest ugrott a cégautók királykategóriájába.[BANNER type="1"]

Jé, Renault és nem csúnya! A Talismannal tehát kereken húsz év után tért vissza a Renault a lépcsős háthoz (1996-ban váltotta a lépcsőshátúként is létezett R21-et a Laguna). Az alapvetően konzervatív, háromdobozos felépítést ügyesen becsomagolták a francia gyár legújabb stílusában. Az orr ismerős más Renault-król, de mégis teljesen egyedi - volt amíg meg nem jelent a pont ugyanilyen Mégane. Jól mutat a kerekded orr, ami az előretolt első kerekekkel erősen hajaz a nagy konkurens Volkswagen Passatra. Ez mindenképp új a Laguna bután orrnehéz fazonja után. Aztán működik az ajtók aljánál besajtolt törésvonal, amivel szépen harmonizál az ablakkeret lágyan hullámzó krómozása is. Élőben jól mutat, ezt a járókelők tekintetéből tudtam lemérni.

Rokonok között, otthonosan. Ha a talismanos sofőr átbiccentene a piros lámpánál mellette álló Nissan Qashqaiba, X-Trailbe, vagy esetleg Pulsarba, akkor nem kell gárgyultnak, vagy túl barátságosnak nézni, hiszen autóik mind rokonok. A Renault-Nissan cégszövetség autói közül ezek és házon belül az Espace, a Kadjar és az új Mégane is a közös technikát, a CMF-CD platformot használja. Ettől az autó kívül-belül kellőképpen Renault forma és egyedi is. Az utastérben az Espace-ból ismert kezelőszervek és megoldások szerepelnek mindenhol, némi klasszikus, szedános vonással. A tesztautóban (mű)fabetét, meg állítható lábtámaszos, elektromos ülés nem volt, volt viszont masszázsfunkció és barna csíkozású és díszvarrású bőr-szövet ülés igen. El kellett teljen pár nap, mire jó helyet találtam a vezetőülésben, de onnantól hibátlan volt a komfort.


Minek több vasat belerakni? Hirtelen átgondolva nem is nagyon van másik középkategóriás, ami ne adna alapból többlengőkaros hátsó felfüggesztést. A Talismanba nem alapáron, de rendelhető a 4Control összkerékkormányzás. A külföldi menetpróbán naná, hogy csak ezzel és minden egyéb jóval felszerelt autót vezettünk, így a kollégákkal egyetemben élvezetesen vezethetőnek és kényelmesnek éreztük. Ez itt viszont kis hazánk, sok kátyúval és a céges flottákba rendelt középkategóriásokra kiszabható véges büdzsével. Emiatt duplán örültünk a nem csúcsfelszerelt és nem csúcsmotoros tesztautónak. Az eredmény meggyőző, hiszen adaptív futómű és összkerékkormányzás nélkül is jó az ívtartás és az Intens szinthez járó 17 colos könnyűfémfelnikkel a csillapítás is megfelelő. Jó fricska ez a legnagyobb konkurensnek, a Peugeot 508-asnak, amiben bár ott a sok vas a hátsó térlengőkarokban, mégsem fut elég finoman.


Nem kiemelkedő, de éppen elég jó. Nem érheti szó a Talisman fékeit, sem a kasztnija torziós merevségét. A futóműben érzésre lenne még tartalék, de a menetstabilizáló nagyon hamar beleszól a vadul vett szűk kanyaroknál. Persze nem élményautó ez, illetve máshogyan az. Elég bele a 130 lóerős és 320 Nm nyomatékú közepes dízelmotor, de én kifizetném a 490 ezer forint felárat az EDC duplakuplungos automataváltóért. Azzal még kényelmesebb, és akkor nem kell a kissé kelletlen, kissé nem ideillő kéziváltóval bíbelődni. A Multi-Sense rendszerrel személyre szabható a kormányrásegítés ereje és a motor karakterisztikája, illetve ezekhez a kényelmi funkciókat is hozzá lehet igazítani. A főműszer képe, a díszvilágítás, a klimatizálás ereje egyéni ízlés dolga, minden más viszont normál módban a legjobb, kivéve a kormányzást, ami a sport módon kívül már túl könnyű. Ehhez még választhatunk motorhangot is, de a műbrummogásnál sokkal jobban passzol ide a komfort mód, amivel valószerűtlenül, ha úgy tetszik, prémiumautósan halk a Talisman.

Pár suta részlet. Épp a csönd miatt tűnik majd fel, hogy még soft állásban is hangosan szelel a fűtés. A sokszínű hangulatvilágítás bár nagy poén, jól is néz ki, de amellett nem lehet elmenni, hogy a fénykibocsátó elem ott van a szemünk sarkában. Ha nem is vakít, de azért bezavar a perifériás látásba. Az erősen döntött szélvédő meg önmagában nem gond, az A-oszlop mögül is kilátni, de csak amíg tiszta az autó. Az ablaktörlő ugyanis a vezető oldalán meghagy egy pontosan nyolc centis koszcsíkot a szélvédő szélén, ami sokat vesz el a látótérből. Az R-Link fedélzeti rendszer jól kezelhető, igazi hibája nincs is, csak a körülötte lévő műanyag nagyon zavaróan gyűjti a port és az ujjlenyomatokat. A ventilátor érintőfelülete is ügyes. Csak az béna, hogy miután kikapcsoltuk a főképernyőt - mert például se navigálni, se zenét hallgatni nem akarunk - többé nem tudjuk, hány fokra van állítva a fűtés, illetve jó időben a hűtés. Hőfokot ez csak bekapcsolt kijelzővel mutat, pedig más márkák tudják ezt anélkül is. Hőfokállításkor pár másodpercre aktiválódhatna az LCD panel és mutathatná, hova tekergettük. Itt sajnos ilyen nincs.

Friss, ropogós, tízezresek. Ha felkeltette az érdeklődését a Talisman, akkor vegyük még azt is számításba, hogy nemsokára jön belőle egy sokkal praktikusabb és talán még csinosabb kombiváltozat is. Akit a forma nem annyira vesz le a lábáról, annak meg jöjjenek a számok. Az 1.6-os dCi kicsit sem finomkodva, sok városi használattal sem kért többet 6,2 liter gázolajnál. Egy nyugodt sofőr országúton - ő az ideális céges felső vezető - simán hozhatja az ígért négy liter körüli értékeket. Van még takarékosabb kivitel, ami egyben a legolcsóbb változat. A Talisman 1.5 dCi Zen listaára kereken 7,5 millió forint. Gourmandoknak meg ott a fullextrás Initiale Paris kivitel, az erősebb, 160 lovas 1.6-os dízellel és EDC váltóval szerelve valamivel 11 millió forint felett. Ezek az árak persze már nagyon nem az átlagember pénztárcájának valók, de a konkurensek java sem olcsóbb. A 9,7 milliós tesztautóba került adaptív tempomat, head-up display, fűthető kormánykerék, LED lámpa és még tolatókamera is. Ha megnézzük, hogy a konkurensek mit adnak ennyiért, akkor világos lesz, kiket is szólít meg ez a Renault.

A fotózáshoz biztosított helyszínt köszönjük a Budaörsi repülőtérnek.