Cikk2013. 01. 25.

Alig 200 ezerért jó autó? Suzuki Swift 20 évesen

Sokak szemében nem autó már egy 20 éves, vélhetően 200 ezernél is több km-t futott, biztonságilag elégtelent érdemlő Suzuki Swift. A többieknek szól ez a cikk.


Légzsák, menetstabilizáló elektronika, visszagurulás-gátló, komoly gyűrődőzóna, merev kasztni. Fékasszisztens, fékerő-elosztó, automata biztonsági öv, annak becsatolására figyelmeztetés, biztonsági kormányoszlop, Isofix gyermekülés-rögzítő. Koccanásgátló, sávtartó, (adaptív) tempomat, gyalogosfelismerő, táblafelismerő, elalvásra figyelmeztető, holttérfigyelő, sebességhatároló, ostorcsapás-nyaksérülés elleni védelem. Na, ezek egyikét sem adja főhősünk. De szervorásegítés, klíma, sőt állítható magasságú ülés, bármerre állítható volán, elektromos ablak, elektromos tükör, ülésfűtés, Bluetooth-kihangosító, stop-start, Eco vagy Sport mód sincs. Annyi más modern extrával egyetemben. Utóbbiakat mondjuk saját kezűleg vagy lábilag reprodukálhatjuk, de nem ez a lényeg. Hanem az, hogy van jó és használható használt autó akár már 200 ezer forintért is. [BANNER type="1"] Teszteltünk már Swiftet - tavaly ugyanígy január végén egy 1998-as évjáratú GLS-t, azaz 3 ajtós kis Suzukit mutattunk be. Az is 1.3-as és 4 hengeres benzines volt, azonban egész szerény, mindössze 120 ezer kilométert futott. Jelen cikk apropójához viszonyítva fényűző ellátmánnyal. Adjuk lejjebb, s nézzük, milyen egy szintén 1.3-as, de ötajtós Swift kerek 20 évesen, a második nemzedékből és 1993 legelejéről, GL-ként, s órájában 20 ezer kilométerrel. Mennyivel? Na jó, valószínűleg nem is egyszer, de kétszer fordult már a számláló, tehát reálisan 220 ezerrel.
Azért a bizonytalanság, mert tulajdonosa 2 éve vette, s nem az motiválta, hogy töviről hegyire utánanézzen a kocsi előéletének/futásának, hanem az, hogy a 230 ezer forintos befektetésért cserébe megfelelő műszaki állapotban legyen az aki ismeri, el is ismeri Swift. És abban, tehát megfelelő műszaki állapotban volt, pláne abban lett egy kiadós szervizt/generált követően. Megkapta, amit megkövetelt (valamelyik első féltengely, kipufogó, vezérműszíj, akkumulátor, olaj, gyertya, gumi, stb.), s azóta is megbízhatóan működik. Mínuszban is pöccre indul, nem lóg semmije. Előváros-Budapest közti napi ingázásban volt partner 5-6 literes (az újabb, már katalizátorosnál kedvezőbb) átlagfogyasztással, nem rakoncátlankodva.
Miért a múltidő? Mert eladósorban van az autó, gazdája 200 ezer forint környékén hirdeti a Használtautó.hu oldalon. Miért válna meg tőle? Egyszerű: kinőtte a család.
Hogy korrektek legyünk, említsük meg azért, hogy e fapados kisautónak is akadnak ám extrái: jó állapotúak a téli abroncsai, van még (hektikus, de fillérekből javítható) központi zár, "hifi", spoiler az első ajtókon, osztottan dönthető hátsó üléstámla, gumiszőnyeg, hátsó ablaktörlő és (kiváló egészségnek örvendő) tolatóradar is! Meg műszaki vizsga 2014 januárjáig. Ó, és el ne felejtsük: hátsó lámpája, mi több, ötödik ajtaja és lökhárítója is harmadik generációs... (Hogy miért, a fene tudja.)
Hogy korrektek legyünk, azt se hallgassuk el, hogy a hátsó kerékjáratok rozsdállnak (már 2 éves is rozsdálltak). Ez persze a képeken is látszik. Vannak még karcok, mattulás, továbbá az eltérő fényűnek tűnő karosszériaelemekből következtetve egyéb kalandjai is lehettek a gépnek. Az már menet közben derült ki, hogy rossz úton csörög-zörög a műszerfal, s hátulról, a nem nagy, s nem alacsony peremű, de végül is vállalható méretű, 226 literes csomagtartó felől is jön a szokásos nyiszogás.
A kormány, a pedálok, a burkolatok, a kárpitok bezzeg az autó korát meghazudtoló képet mutatnak. Kapcsoló, műszer meg annyi van, amennyi muszáj, hogy legyen. Fordulatszámmérő nélkül is élet az élet. Fontosabb, hogy érzésre ma is rendelkezésre áll mind a 68 LE, ami 800 kilót fürgén repíti, van egyenesfutás, úttartás, szuper a fűtés, az ablaktörlők törölnek, a duda szól, a fékek fognak, az ablakok nem szorulnak, az ajtók így vagy úgy, de záródnak, s még hátul is el lehet férni.
Parkolni nem csak a tolatóradar (!), de a csöpp méretnek és a kis fordulókörnek hála is gyerekjáték, legfeljebb a szervótlan kormánnyal kell egy jót birkózni. Még egyszer: ez az autó 200 ezer forintba kerül. Középáras a 93-asok mezőnyében. Nem fél- meg egy- vagy több millióba. Sok mindenről lemond, aki ilyet vesz? Igen. Biztonságos, egy esetleges balesetkor trezorként véd a 20 éves Swift? Nem. Bölcs, aki lenézi ezért meg a kényelmi-szórakoztató kiegészítők hiánya okán? Nem. Olcsón megszerezhető, olcsón fenntartható, bármi hókuszpókusz nélkül is keveset fogyasztó, megbízható? Abszolút. És a maga nemében még retro is, hiszen egy modern autóból átülve időutazunk úgy, hogy közben nem kell bütykölgetni, szerelőhöz hordani, drágáért-valahogy összeszedni hozzá az alkatrészeket. Funkcionalitás, racionalitás, őszinteség és egyszerűség kontra divat, túlbonyolítás, elpuhulás, félelem a rohanó, miattunk rohanó világunkban ránk leselkedő - szerencsére inkább vélt, mint valós - veszedelmektől, ez is a Swift. Lehet mérlegelni.