Amit tudni kell(ene) a jobbra tartási kötelezettségről

Nem húzódott ki, jobbról előzött, bevágott elém, tötymörgött, ráfékezett... Addig jó amíg nem csattant! De ne kelljen idáig eljutni. Múlt héten Hamvas Tomi kollégánk számolt be egy utcai atrocitásról, amiből ügyesen, higgadtan megmenekült. Más témában felmerült a jobbra tartási kötelezettség kérdése egyéb fórumokon is, engem is megkérdeztek: vajon városban is van jobbra tartási kötelezettség? A válasz pedig az, hogy van, azzal a kitétellel, hogy lakott területen belül nem kötelező kisorolni, "feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza." Remek gumiszabály. Viszont a konklúzió egyértelmű: ha vitás helyzetbe kerülünk, először győződjünk meg arról, mit is ír a KRESZ, s be kell valljam, a mai közlekedési morált látva nagyon azon a véleményen vagyok, hogy nem ártana, ha nem csak az orvosi alkalmassági vizsgálat kellene a jogosítvány megújításhoz, hanem legalább ismételt KRESZ vizsga is. Gondoljunk bele: az autózás azért egy elég veszélyes üzem, s attól, hogy valaki 20, netán 40 évvel ezelőtt levizsgázott, nem biztos, hogy ma is tudja a szabályokat. Tudom, parázs vitát szülő gondolat ez.[BANNER type="1"]
Nem mellesleg bő 7 évvel ezelőtt írtam már hasonló, a jobbra tartásról szóló cikket, de máig él bennem az is, hogy tavaly a Skoda Kodiaq tesztautóval a Váci úton levillogott egy rendőr: mit képzelek, hogy jobbról előztem. De hát én csak elhaladtam a mellettem lévő autó mellett - védekeztem, s kaptam rögtön az arcomba, hogy "Ne próbáljam megmagyarázni". Ilyenkor persze én is vagyok annyira nyuszi, hogy nem állok le vitázni, hogy üssük csak fel a jogszabályt, ami kimondja: "Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármű mellett - a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával - fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban - a gyorsabb előrehaladás érdekében - kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos."
A tanulság tehát a következő: városban is van jobbra tartási kötelezettség, de igen jelentős engedménnyel, az említett módon a 3,5 tonnánál nem nehezebb járművekkel, a forgalmat nem akadályozva haladhatunk bent is, közben pedig készüljünk fel, elhaladhatnak mellettünk jobbról is. Voltaképp logikus, hiszen e nélkül nem működne a városi közlekedés. Az persze más kérdés, hogy mi számít a "forgalom nem akadályozásának". Azt gondolhatnánk - jogosan, hogy a megengedett maximális tempóval haladás elegendő kell legyen, a gyakorlat viszont azt mutatja, hogy még a szerény gyorshajtásnál is vannak hátulról toporzékolók, így aztán ha tehetjük, városban is érdemes élni a jobbra tartással.
Autópályán viszont!
Amennyire gond az városban, hogy sokan úgy vélik, nem lehet jobbról elhaladni, nem lehet a belső sávokban maradni, úgy autópályán is vannak olyanok, akik úgy gondolják, nem kell kihúzódni. Kedvencem egy 2004-es emlék, amikor a ma már szabadon említhető Saab 9-3 Cabriolet ausztriai menetpróbájára és tesztvezetésére egy 9-5-öst hajtva kaptam azt az instrukciót, hogy azzal az autóval nem kell kihúzódni a szélső sávba. Pedig de, minden autóval ki kell! Egyetlen kivétel van: ha a mögöttes forgalmat nem akadályozva több járművet előzünk, vagy ha a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, ilyenkor ugyanis a belső forgalmi sávban is folyamatosan haladhatunk. Persze tudjuk, ilyenkor is meg tudnak jelenni a hátulról villogók, de őket figyelmen kívül kell hagyni: csak akkor térjünk vissza a külső sávba, ha ott van elegendő helyünk lenne, azaz magunk előtt és mögött is kellő követési távolságot hagyva tudunk visszasorolni.
A KRESZ párhuzamos közlekedésre vonatkozó részének átolvasását tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek, az egyszerűség kedvéért be is teszem ide alulra, végezetül pedig egy olyan részét emelném ki, amit sokan nem ismernek, s aminek figyelmen kívül hagyása sajnos a dugókból még nagyobbakat csinál: városon kívül és belül is él ugyanis a párhuzamos közlekedésre alkalmas utakon, hogy "ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni." Ne tessék tehát cikázni, sávot váltani azért, mert az egyik sor épp egy kicsikét jobban halad, ha valamelyik sáv megszűnik, akkor úgyis illene cipzár elv szerint összeolvadniuk a soroknak, persze az alább részletezett elsőbbségi viszonnyal! Sőt, autópályán biztonsági sávot is kell hagyni, nem csak Németországban, ahol ez tényleg működik, hanem nálunk is. Szóval kérem, olvassa el legalább a párhuzamos közlekedés és az autópályázás szabályait mindenki! Előre is köszönöm, további biztonságos és nyugodt közlekedést mindenkinek!
A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) a párhuzamos közlekedésre és az autópályán, autóúton közlekedésre vonatkozó rendelkezései:
Párhuzamos közlekedés
36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad. Az autóbusz öbölt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és a lassítósávot, valamint a kerékpársávot a párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy - lakott területen - távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.
(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - bármely gépjárművel szabad közlekedni; a harmadik és további (belső) forgalmi sávokra - a balra bekanyarodás esetét kivéve - ráhajtani csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad.
(4) Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármű mellett - a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával - fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban - a gyorsabb előrehaladás érdekében - kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos.
(5) Ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni.
(6) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos
a) járművel az úttest felezővonalát - a balra bekanyarodás, illetőleg a megfordulás esetét kivéve - átlépni;
b) két járműnek - az egy nyomon haladó jármű melletti elhaladást kivéve - ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni;
c) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni.

(7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármű csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt.
(8) Az autóbusz forgalmi sávban
a) a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, a villamos, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű;
b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül
ba) ha az autóbusz forgalmi sávot az úttest menetirány szerinti jobb szélén jelölték ki, erre utaló jelzés esetében (117/c. ábra) a kerékpáros,
bb) külön jogszabály alapján rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt
bba) sürgősségi betegellátásra rendszeresített gépjármű,
bbb) hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóság és a tűzoltó egyesületek közvetlen helyszíni beavatkozására rendszeresített gépjárműve,
bbc) a rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szolgálati ágának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített gépjárműve,
bc) a betegszállító gépjármű,
bd) a személytaxi,
be) a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár,
bf) közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz - a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve - csak ebben a forgalmi sávban haladhat.
(9) Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a járműveknek, amelyek a jelzőtáblán [17. § (1) bek. h) pont] megjelölt - ennek hiányában lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen 40 km/óra - sebességnél lassabban haladnak.
(10) Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történő bekanyarodást
a) a besorolás rendjét jelző tábla és az útburkolati jelek jelzéseinek megfelelően kell végrehajtani, vagy
b) a jobb oldali szélső forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a járművezető a bekanyarodás helyét követő első kihajtási lehetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.
(11) A párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.
(12) Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, - előre sorolás céljából - kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.
Közlekedés autópályán és autóúton
37. § (1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az előjelző táblától kezdődően) csak olyan gépjárművel, illetőleg gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármű közlekedése tilos.
(2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkező autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.
(3) Tilos
a) autópályára és autóútra útmenti ingatlanról, valamint útnak nem minősülő más területről ráhajtani, illetőleg oda behajtani;
b) autópályán és autóúton hátramenetet végezni, megfordulni és az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani.
(4) Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos. Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha:
a) műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen;
b) a jármű a forgalmat ellenőrzi;
c) a jármű útfenntartást, úttisztítást végez;
d) a jármű, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi;
e) a jármű a megkülönböztető jelzést adó berendezését működtetik.

(5) A leállósávon - ha a közúti jelzésekből más nem következik - csak a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követően a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk a leállósávot.
(6) Tilos előzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton - 6 és 22 óra között - a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott előzési tilalom esetén a tilalom hatálya alá tartozó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy - az abban meghatározott előzési tilalom hatálya alá tartozó - járműszerelvény biztonságosan besorolhasson.
(8) Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében - a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott járművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében -
a) a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni,
b) az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni,
és - ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi - a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni.