Az Angyal unokája - a Volvo C70 kupé
A Volvo a C70-essel zárta le kocka korszakát. Az olaszos stílusú kupét alig ismerik, pedig nem csak gyorsulási versenyen okoz meglepetést.
Szolid megjelenés, elegáns forma. Egy jó karban lévő Volvo ezt tudja, pláne ha kupé
Ha azt mondom kupé Volvo, milyen autó képe sejlik fel? Bár a svédek az elmúlt ötven évben minden korszakukban kínáltak stílusos kétajtóst, a nagy számok törvénye alapján az embernek sokkal inkább a tudatába férkőztek a hatalmas kombik és kocka szedánok. Csak egy pár típust említve ott volt a kétajtós Amazon, vagy a sportos 242 GT és a már valódi kupéforma 262C. Utóbbi kettő nagyon ritka, előbbi meg már bőven negyven felett jár. Nem lett tömegmodell a 780-as sem, de volt olyan szerencsénk, hogy egy arany példányt nemrég bemutathattunk. Ha szigorúan vesszük a kupéságot, akkor a képeken látható C70 máig az utolsó rendes kupé Volvo, hiszen utódja már kupé-kabrió, a C30 meg csak egy trükkös kompakt ferdehátú.[BANNER type="1"]
Ha viszont úgy nézzük, akkor ez a C70 gyárilag is 245-öt megy és 7,5 alatt van százon. Plusz 54 lóerő és 65 Nm nyomaték meg egy igazi vadállattá teszi, persze csak ha éppen úgy akarjuk
Méretei, minősége és kiállása alapján az első generációs C70 kupé méltó ellenfele volt a korabeli BMW 3-as kupénak és a Mercedes-Benz CLK-nak is. Az Audi meg akkoriban kétajtóst épp nem kínált. A Volvo nálunk azért is maradt szinte ismeretlen, mert bár tudásban ott volt, ahol a hátsókerékhajtású, német ellenfelei, de presztízse itthon nem volt összhangban az arcpirítóan magas árával. Nem úgy ma. Ahogy a skandináv prémiumautók általában, a spéci C70-es értékvesztése is drámai. Jó hír viszont, hogy a mostani mélyponton a legelérhetőbb. Spekulánsok figyelem! A Peter Horbury rajzolta kocsinak minden esélye megvan, hogy idővel klasszikussá érjen.
A megjelenésén nagyon sokat javít a fiatalítás, aki csak teheti, meglépi az átlakítást. A fara viszont egyedi és kortalanul szép
Mint általában a Volvóktól, úgy a kupé C70-estől még inkább tart a magyar használtautó-vásárló. Pedig nincs ám benne nagy ördöngösség, igaz egy pár dologra illik odafigyelni, hogy jó kocsi maradhasson tizenéves korára is. A C70-es 1997-ben jelent meg és rögtön egy filmfőszereppel kezdett. A Val Kilmerrel a címszerepben forgatott Az Angyal című mozi a hatvanas évek angol tévészorzata után ismét egy kétajtós Volvót szerepeltetett. Míg Roger Moore P1800-asa sportkocsi, addig a hetvenes már igazából csak gran turismo, de ez semmit nem vesz el az értékeiből.
225 helyett 235 milliméteres gumikkal jobb a tapadás, de ehhez már kellettek nyomtávszélesítő pogácsák is. A végeredmény egy nagyobb terpesz
Érdekes módon kabrióként csinált nagyobb karriert a modell, hisz a 72 ezer legyártott példány közül jó 50 ezer a vászontetős. Hiába nem volt elég merev, a skandináv országokban és Amerikában - ahol a legtöbb fogyott belőle - szerették a vevők és sem az árral, sem a presztízzsel nem volt semmi bajuk. A kupét viszont kevesebb ideig is gyártották, a 2002-es modellfrissítést már csak a kabrió kapta meg és úgy egészen 2005-ig készült. A C70-est is a 850-essel bevezetett platformra építették, formái mégis modernebbek, mint a vele egykorú S70 szedánnak és V70 kombinak. Kerekdedsége főleg a hátsó felén látszik, pedig a szélvédő és a tető íve más, ahogy az első lökhárítók is.
A keret nélküli oldalbakok minden tavasszal örömöt okoznak Tamásnak. Öncélúságukban gyönyörűek így
A 70-es sorozat motorjai közösek, mind a Volvo '90-es évektől használt moduláris motorcsaládjából származik, amit nemrég futtattak ki és már dicsőítettük, például a Ford Focus RS-ben is. A hetvenesek orrába csakis soros öthengereseket építettek, mindet keresztbe. A C70-esek a sorozat erősebb motorjait kapták csak meg és nem létezett belőlük összkerékhajtású, de ettől jutott nekik is elég érdekes részlet.
A felirat diszkrét, de a kekeckedőket azért leszereli. A fényezett sárfogó gyári. Az olíva zöld gyöngyház szín fénytől függően változtatja árnyalatait
A kupé gyárilag ötféle motorral készült 163 és 240 lóerő között. A lökettérfogat 2,0, 2,3 vagy 2,4 liter, voltak közöttük atmoszferikusak és turbófeltöltős változatok is. A cikk címében 2.0 T-t írtam, de a képeken szereplő zöld autó orrán és farán is diszkrét R feliratot szúrhattak ki a szemfülesebbek. Hogy is lehet ez? A 2.0 T változat a C70-esben létezett 163 lóerővel is, de ez a Zöld nem a Németországban és itthon is árult specifikációjú, de teljesen gyári. Olaszországból származik, ahol keményen megadóztatták a lökettérfogatot, így a kisebb lökettérfogat a nagyobb turbóval és 226 lóerővel volt a nyerő változat.
Semmi felforgató erejű újítás, csak egy korabeli tipikus Volvo belső. Aki szereti, az rajong az öreges formáiért és a kényelméért
Na de akkor mitől lesz R? Tamás ki akarta használni a turbómotorban rejlő potenciált. Tudta, hogy pár módosítással simán fel lehet húzni akár 300 lóerőig, de nem ez volt a cél. A finomításra konzekvensen motor optimalizálásként hivatkozik. Csak egy alacsony fordulaton is erős, jól autózható, elegáns kocsit akart, amiben azért van némi spiritusz is. A műszaki táblában a gyári adatok szerepelnek, azok is elég jól mutatnak, de már a chiptuning előtti teljesítménymérésen okozott meglepetést a C70. A mérést végző szakemberek elismerően biccentettek a gyárilag 226 lóerős kocsi 243 lóerejére. Tamás rögtön tudta, hogy a 0,9 baros turbónyomás az ő autóján is át lett állítva 1,0 bárra. Ez egy teljesen bevett, otthon is elvégezhető tuningfogás. A típusspecifikus ATC chiptuninggal és a hozzá belőtt, nem eszement, csak 1,15 baros turbóval viszont már simán tudja a 280 lóerőt és a 375 Nm-t. A gyorsulása így alig 6 másodperc.
Hatalmas fakormány, kő logikus elrendezésű kapcsolók és minden irányban elegendő hely a beltér ismérvei
Tamás, az autó gazdája hosszan ecseteli a többi apró és finom változtatást, amiket a nem szakavatott szem ki sem szúrna. Fényes és csillog, de ha valaki nincs benne könyékig a Volvo típusokban, sosem jönne rá, hogy mint a legtöbb C70 kupéra így erre a zöld autóra is felkerült annak a bizonyos késői kabriónak az orra. Mások az indexek és a kristálylámpának becézett sima burás fényszórók. A hűtőmaszk meg az öreges, függőleges krómozású helyett négyzetrácsos. Apró trükk, minden csereszabatos a stílusos fiatalító kúrához, de kapaszkodjanak meg. A bontóból évek alatt is csak nehezen megszerezhető cuccok bolti új ára együtt összesen 470 ezer forint.
Elöl a kosarasoknak is kényelmes, hátul sem szűk, de kimászni felér egy tornamutatvánnyal
Tamás vállalja a hóbortját és álmai autójára simán elköltötte így még az ára harmadát. A felnikkel viszont kicsit csalt. Ezek nem a C70-es saját, hanem az első S80 T6 18 colos és nagyon hasonló kerekei, amiket 150 ezerért megkapott. A hozzávaló, szögletesebb küllőjű Triton már nem is elérhető, de van hozzá magnéziumfelni raktárról: 1,3 millió az ára, nagyjából amennyit a komplett autó ér. A kedves olvasó talán eddig sem tudta hova tenni a C70-est, de tudjuk még tovább árnyalni a képet. Van egy nem túl drága, de elég erős kupénk, amire úgy is lehet költeni, hogy amúgy nincs baja. Most jöjjenek a luxusrészletek! Az ülések a Volvo régi, jó receptje szerint elsőrangú kényelműek. Tömésük hibátlan, de a félbőr kárpiton a vezető ülepe alatt látszik már a 17 év és a 270 ezer kilométer. Tamás szeretné a székeket kicserélni, ha lesz egy megfelelő bontott darab. Ha nem, akkor meg maradnak ezek és új héjat kell kapjanak, mert a színben passzoló, elektromos állítású és memóriás, fűthető szék nem olcsó.
Kifejezetten megnyugtató, régies csetreszek a kormány mindkét oldalán és a szent hifi, illetve klímapanel középen. Természetesen a tekerős fedélzeti számítógép is hibátlan
Ez a zöld autó olyan közepesen felszerelt, nincs benne például tempomat, meg tolótető, de így is igen gazdag az ellátmánya. Négy légzsák, kipörgésgátló, ABS a védelemért és felfújható gerinctámasz, lámpamosó, kétzónás klíma került bele a kényelemért. Alapból járt hozzá a tíz hangszórós prémium audiorendszer is, a műszerfali fejegység kazettás és három CD-t kezel, ezt a csomagtartó hatos CD tárja egészíti ki. Nagy kunszt volt ez a kilencvenes években. A kivételes példányon érezni, hogy kézzel készült. Amit a kabrió tulajok sérelmeznek, az itt egyáltalán nem jelentkezik; neszt csak a műszerfal felől hallani, de ez mondható típushibának. Nem zavaró, de van rá szakember aki könnyen orvosolja.
Soröt, keresztben. A kacskaringós toronymerevítő gyári Volvo, de a jobbkormányos változatra való, így hatod áron el lehetett hozni. A csomagtér mérete és formája is jó
Menet közben minden nagyon kellemes és a Volvós nyugodtságot némi feszesség vegyíti. Hiába, a Tom Walkinshaw Racing (TWR) segítéségével hangolt futómű sokkal potensebbé teszi az S70-esnél. Egy gyorsulási versenyen brahiból induló tulajt a rommá tuningolt BMW-t hajtó ellenfél azzal fogadta, hogy "A színházas gyerekkel kell menjek?". Lett is színház, mert bár az elsőkerekes C70 az elinduláskor hátrányban van, de 3000-es fordulat fölött akkorát lép, amit egyszerűen nem néznénk ki belőle. És tényleg. A kettest nagyjából százig kiforgatva a harmadik fokozatban még egy olyan hatalmasat tol a turbós sorötös, hogy az már arcpirító.
Magával ragadó egyéniség a C70-es kupé Volvo. Kevés mai autó mondhatja ezt el magáról. Ára és fenntartási költségei abszolút összhangban vannak a tudásával
Érdekes, hogy normális, de azért lendületes közlekedés mellett is a legtöbben menekülnek a C70 elől az autópályán. A versenyző kedvűek meg az Impreza WRX STI szintje alatt repülő rajtból többnyire alulmaradnak, német autópályán nem gond kiakasztani a sebességmérőt sem. Ez a kettős karakter talán még szimpatikusabbá teszi a C70-est. És a legjobb, hogy mindezt olyan 1-1,5 millió forintért megkaphatjuk. Persze az alkatrészárak nem éppen alacsonyak, de akinek ez az egyediség megéri, az jó vásárt csinálhat a négyüléses kupéval. Napi használata és fenntartása kicsivel több ráfordítást igényel, de semmivel nincs több hibája, mint egy tucatautónak.