Bírság helyett durvább szankció az utólagos xenon-fényért
Tömegével lehet találkozni az utólagosan beépített xenon lámpákkal, pedig a Közlekedési Hatóság hadjáratot folytat ellenük.
Kívülről nehéz megállapítani, hogy bal oldalt vetítőlencsés halogén, jobbra pedig gyári Xenon látható, bár árulkodó az utóbbihoz kötelező mosó
Akár a ködlámpába is tehető Xenon-izzó, de a képen is látható a színhőmérsékletből adódóan is egyértelmű a lebukás
Nem kétséges, hogy erősebb fénye, és a napsütéshez közelebbi színhőmérséklete miatt a Xenon fényszóró a hagyományos, Wolfram-szálas halogénnél kellemesebben, ráadásul szélesebb sávban világít, ezért éjszakai vezetésnél akár még közlekedésbiztonsági szempontból is sokat érhet a modernebb, úgynevezett gázkisüléses világítórendszer. Ugyanakkor pont ezen okból, azaz a biztonság miatt nagyon nem mindegy, hogy az erős fénycsóva miként világít, hiszen ami a sofőrnek alapvetően előny, az rosszul beállított lámpa esetén a szemből jövőnek fokozott hátrány, őt ugyanis vakítani fogja intenzívebben az izmos fény. Ennek kiküszöbölésére a Xenon fényszóróval felszerelt autók számára kötelező az Európai Unióban (és a hazai szabályzás szerint is) az automatikus szintszabályzás és az automatikus mosóberendezés, továbbá az is alapkövetelmény, hogy Xenon izzót csakis az ilyen fényforrás számára kialakított világítótestbe szabad építeni. (Ezt a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelet szabályozza.) Az előírásból következően a HCR, HC, HR, stb. jelzésű fényszórókban csakis halogén izzók (H1, H3, H4, H7, stb.) használhatók, mivel e fényszórók csak a típusra előírt izzókkal képesek maradéktalanul teljesíteni a megvilágításra vonatkozó követelményeket.
Minél magasabb egy lámpa Kelvinben megadott színhőmérséklete, annál kékesebben világít, a gyári Xenonok kivétel nélkül 5000 K alattiak, az ennél kékebbek már nem stimmelnek
Elsők közt fogják kiszúrni ellenőrzéskor a gyárilag Xenon nélkül árult, kékesen világító autókat
Az izzószál helyett Xenon és egyéb nemesfémeket tartalmazó gázzal töltött gömböcskéjében a gőzt 20-25 ezer voltos feszültséggel kisütő (innen a név: gázkisüléses) fényszóró része a nagy feszültséget előállító trafó is, illetve a foglalat-átalakító, így akár néhány tízezer forintból és akár néhány óra alatt is átszerelhető egy autó xenonossá, de szerintünk fölösleges belevágni. Műszaki vizsgán ugyanis vélhetően könnyedén szúrják ki, s noha a rendőrök leginkább csak a gyárilag Xenonlámpa nélkül forgalmazott idősebb példányoknál szokták megállapítani az utólagos tákolást, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) közúti ellenőrzői már a szintszabályzó meglétét is ellenőrzik. Utóbbit sem kunszt megállapítani (például használtautó vásárlásnál), ha bekapcsoláskor nem liftezik le-fel a fénycsóva, akkor biztosan nincs meg az utólagosan csak vagyonokért (több százezer forintért) beépíthető, az első futómű alsó és felső lengőkarja közé beépített, szenzorokat, vezérlő elektronikát és a hozzá passzoló fényszórót tartalmazó rendszer. Ha esetleg cserélik is a fényszórót (utángyártott, Xenonosra), abban nem mindegy, hogy milyen E-jelölés szerepel, a legtöbb ilyenen ugyanis csak annak a vizsgálati eredménye látható, hogy kompatibilisek az autók elektronikai rendszereivel, ám nem annak a tanúsítása, hogy ezek használható Xenonlámpák lennének – a közlekedési hatóság emberei pedig tudni fogják a kódokat.
Közútra nem érdemes utólagos Xenont venni, a szakértők szerint csak a gyárilag Xenonnal is kínált autók alakíthatók át szabályosan - csillagászati összegekért. Az utángyártottak csaknem kivétel nélkül alkalamtlanok közúti használatra. Terepezésre, zárt pályára ugyanakkor ajánlhatók, nem csak az erősebb fény, és a hosszabb élettartam említhető a Xenon előnyeként - mivel nincs benne izzószál, a rázkódást is jobban bírja
Noha bírságot sem a Rendőrség, sem az NKH nem ad, utóbbi szerv saját jogköréből adódóan veszi el a rendszámot és irányítja az autót műszaki vizsgára, a Rendőrség csak feljelentést tehet, melynek eredményeként az NKH rendeli el az időszakos műszaki vizsgát, melynek díja 16 290 forint. Számíthat arra az autós, hogy itt a szokottnál szúrósabb szemmel ellenőrzik majd autóját, mintha csupán az érvényességi idő meghosszabbítása miatt jelent volna meg. Az NKH egyébként nem csak az autókat, a kereskedelmi egységeket (autósboltokat, nagyobb áruházakat) egyaránt ellenőrzi, a megfelelő tanúsítványokkal nem rendelkező Xenon-szettek csakis a „közúti használatra nem alkalmas” címkével kerülhetnek forgalomba. Az előre gondolkodó boltok pedig a számlára is ráírják ezt, ugyanis baleset esetén vizsgálható, hogy okozott-e vakítást a nem megfelelő Xenon-fény. Amennyiben igen, az autós és akár a forgalmazó egyaránt bírságra számíthatna – ám (ahogyan az ködlámpás Szívató-bejegyzésünkben is olvasható a hozzászólásokból) sokak szerint hibásan a használatért még nem jár bírság, csak a már ismertetett egyéb szankció, azaz a vizsgára kötelezés. Szerintünk ez is épp elegendő lenne, gyakoribb ellenőrzés esetén, manapság ugyanis információink szerint heti 1-2 esetnél többet nem szúr ki a rendszer, így minden autós tudja, sok szabálytalan, fölöslegesen vakító kamu xenonos autó fut útjainkon.
