Cikk2014. 08. 25.

BMW motoros családi egyterű - Toyota Verso 1.6 D-4D teszt

BMW dízelmotort kapott a hétülésesként is rendelhető Toyota Verso kompakt egyterű. Kipróbáltuk, hogy milyen a bajor-japán házasság.

Nem csak vevőikkel, nem ritkán egymással is bizniszelnek az autógyártók. A Toyotától - nem meglepő módon a legkomolyabb ütőkártyájának számító - hibrid technológiáját szeretné megkaparintani mindenki. A BMW Priusáról még nincs hír (nem úgy, mint a tudást nem kapó Hyundaiéról vagy a Fordéról), ám az tény, hogy a Toyota hibrid-technológiát adott a BMW-nek, a BMW pedig dízelmotort, a Minikben és a BMW 114d-ben dolgozó 1.6-os dízelt a Toyotának, hiszen neki olyanja eddig nem volt, az európai vevők pedig vágynak a mind kisebb és takarékosabb gázolajosokra. Miként az már tavaly év végén tudható volt, a Verso, a Toyota kompakt egyterűje az első olyan modell, amibe bekerül a BMW eredetű dízel.
Tavasz vége óta rendelhető, nyárra a tesztautó is befutott a BMW gázolajosával, bár rögtön meg kell jegyezni, hogy szinte csak a blokk érkezik a BMW-től. Azon persze rajta is van a bajor gyár matricája, de a hengerfej, a befecskendező-rendszer, és az összes többi „sallang” a Toyotától (és persze beszállítóitól) származik. A motor így nem is 1.6d-ként, hanem toyotásan 1.6 D-4D néven fut. [BANNER type="1"]
És milyen a legkisebb dízellel szerelt (amúgy 2,0 és 2,2 literessel továbbra is kapható) Verso? Kompakt a hétülésesként is elérhető kompakt egyterűek között, hossza 4,46 méter, amivel 14 centiméterrel rövidebb a Citroën Grand C4 Picassónál, 10-zel a Renault Grand Scénicnél. Autóválasztáskor akár ez is döntő lehet, szűk garázsba állva sokat tud számítani az a 10-14 centi, s az 1791 mm-es szélesség is érezhetően visszafogottabb a konkurensekénél. Parkolni ezért - meg persze a Toyota Touch rendszerrel alapáron adott tolatókamerával és az 1.6 D-4D-nél elérhető legmagasabbnak számító Limited szint első radarjaival - könnyű a Versóval. Átláthatóság? Átlóban nem a legjobb, sofőrsegédekkel - ki kell mondani sajnos - csehül áll az amúgy török gyártású Toyota egyterű. Nincs se holttérfigyelő, se sávtartó, se távolságtartós tempomat. Azért a viszonylag nagy felületű tükrökkel így is el lehet evickélni, de az például már fájó, hogy elektrokróm belső visszapillantó még a Limitedhez sincs, s így az 1.6 D-4D-hez nem is elérhető.
Egyterűs mércével fájó az is, hogy 1,5 literes üdítős palacknak nincs hely az utastérben, illetve bocsánat, a középső, talán amúgy is túl mélyre és hátra szerelt könyöklőt felhajtva mégiscsak el lehet helyezni, az ajtózsebek viszont hiába vannak meg, csak 0,5 literes flaskákhoz elég nagyok. Ha már pakolóhelyek: a két részre osztott, külön-külön nem túl nagy kesztyűtartók közül csak a felső hűthető, fiók csak az első utasülés alatt van, padlórekeszek a második üléssor előtt. A hátsó középső sori ülések közül a középső keskenyebb, mint a két szélső, amúgy mindegyik tologatható, szabályozható dőlésszögű, Isofix csak a két szélsőn van. Már a második sor székei sem túl hosszú ülőlapúak, a leghátsók kifejezetten parányiak, alacsony támláikkal is legfeljebb csak 10-12 év alatti gyerekeknek elegendőek. A lábhely mindegyik sorban lehet elegendő, de nem egyszerre, ha mindhárom üléssort használnánk, akkor rövid a Verso.
A csomagtér viszont éppen elegendő méretű, annyi csorbával, hogy a fedőroló elég mélyre került, öt ülés mögött mindössze 440 liternyi tér van alatta, nélküle 699 liter áll rendelkezésre. A hatodik és hetedik ülőhelyet kihajtva a roló a csomagtérpadlóba tehető – ez piros pontot érdemel. A hét ülés mögötti 155 literes tér nem rossz, de persze nem kimagasló érték. Az viszont jó, hogy a hátsó ülések egy-egy mozdulattal hajthatók a raktér síkjába, s 1,75 méter hosszú sík felületet kapunk – akár még aludni is lehet a Versóban, de felnőtt méretű matrac is beszuszakolható.
Jöjjön az újdonság, a motor! A BMW eredetű dízel halk és finom járású, alapáron adott stop-startja egészen gyors, de hagyományos önindítós. Alapjáraton csak kicsit erőtlen, 1500 1/perctől dolgoztatható, 1750-től megvan a 270 newtonméteres nyomatékcsúcs, ám nem túl sokáig, csak 2250-ig. Ezzel azért jól tud lépni a 1,5 tonnás autó, családi gép szintjén legalábbis a 12,7 másodperces százra gyorsulás nem rossz. Annál feltétlenül jobb, mint amilyen a (természetesen elektromosan) túlszervózott, visszajelzést alig adó, megpörgetve szinte magától forgó, végállásában nagyot koppanó kormánykerék. Igen, ez tetszett legkevésbé a Versóban, meg talán az, hogy autópályán annak ellenére magasnak tűnt a menetzaj, hogy a zajmérő nem is mutatott rossz zajszintet. A fényszórók viszont jó fényerejű xenonok (a Limitednél), az elöl hűtött, hátul tömör tárcsás fékrendszer jól adagolható, hatásos. Az elöl MacPherson, hátul csatolt hosszanti lengőkaros futómű a Limited 17 colos felnijeivel feszesebb a kelleténél, az átlagosnál magasabb karosszéria kanyarodási dőlése azonban nagyobb az átlagosnál.
Sajnos nem kerülhető el a kijelentés, a Verso nem a legjobb egyterű. Aki azonban – joggal – bízik a Toyota megbízhatóságában és tartósságában, netán BMW-motoros családi egyterűt szeretne, az egyaránt nyugodtan választhatja. A márkától megszokott (ma már nem túl hosszú) 3 év/100 000 kilométer garanciával, 3 év assistance-szal. Az 1.6 D-4D 5 üléssel és Live alapfelszereltséggel, 7 légzsákkal, visszagurulás-gátlós ESP-vel, 16 colos lemezfelnikkel, csak elöl elektromos ablakokkal, manuális klímával, 4 hangszórós, még nem érintőképernyős hifivel legolcsóbban 6,5 millió forinttól kapható meg. Kétségtelenül jobban megy, mint a szintén hatsebességes váltós 132 lóerejével erősebb, de szerényebb nyomatékú 1.6 Valvematic benzines alapgép, ám annál 1,21 millió forinttal drágább. Gyári fogyasztási értékek és mai üzemanyagárak szerint 147 ezer kilométer alatt dolgozza le a felárát. Versóból én az alapbenzinest venném, a Toyota saját motorjával. Igaz, abból nincs Limited verzió, a friss 17 colos grafitszínű alufelnikkel, okostelefonunkat integráló, akár navigációt is adó Toyota Touch 2.0 érintőképernyős audiorendszerrel, tolatókamerával, ülésfűtéssel, miegymással - amivel aztán a vételár még „értékarányosan” is 7,68 millió forintra nő. De persze ébredjünk, új autót aligha vennék, „én is magyar vagyok”. Toyotát ugyan vettem nemrégiben, éppen csak 10 év alattit, Priust, ami 1 cm-rel rövidebb csak a Versónál, takarékosabb, négy felnőttnek kényelmesebb, hét személlyel viszont értelmezhetetlen. Ha időnként hét ülés kell, a Verso jó választás.