Bukást hozhat műszakin a defekttűrő gumi

Egy érdekességbe sikerült belefutnunk az egyre inkább elterjedő defekttűrő gumiabronccsal kapcsolatban. Az a meglepő dolog történt, hogy a műszaki vizsgán egy ilyen gumival felszerelt autó első lengéscsillapítói 22-25 százalékos eredményt produkáltak, ami nem felel meg az előírásoknak. Négy éves, 90 ezer km-t futott autóról lévén szó nehéz elhinni, hogy mindkét első lengéscsillapító ilyen szinten adja meg magát. Mindezt úgy, hogy javarészt megfelelő utakon volt használva az autó.
[BANNER type="1"]
Három dolog jöhetett szóba annak érdekében, hogy a mérés után az előírásoknak megfelelő értékeket kapjuk:

1. valóban rosszak a lengéscsillapítók és kicseréljük őket
   
2. hagyományos, nem defekttűrő gumit szerelünk az autóra
   
3. megpróbálunk játszani a guminyomással

Nem kellett sokat gondolkozni azon, hogy a helyszínen melyik módszert a legegyszerűbb alkalmazni. Természetesen a legutolsót választotta az autó tulajdonosa. A guminyomás folyamatos csökkentése mellett újbóli mérések történtek, hogy legalább a minimális szintet tudja hozni a lengéscsillapító. Jócskán a gyári guminyomás alatt sikerült elérni, hogy az előírásoknak megfelelő számokat produkálja az autó. Természetesen ettől nem nyugodtunk meg, továbbá hivatalosan az nem járható út egy műszakin, hogy manipuláljuk a rendszert annak érdekében, hogy a vizsga sikeres legyen.
Néhány napon belül sikerült szerezni nem defekttűrő abroncsokat, melyeket az autóra szereltünk és újból ugyanazon a vizsgaállomáson megmérettük a lengéscsillapítókat. Az eredmény a korábbi 22-25 százalék közel háromszorosára, 60-65 százalékra adódott. Ennyit számít egy defekttűrő abroncs, amiért 20-30%-kal többet kell fizetnünk, mint egy hagyományos gumiért? Sajnos igen. Mivel az útról érkező elsődleges csillapítást a gumi végzi el, így komoly különbségek adódhatnak gumi és gumi között.

Először is nem mindegy a méret. A peresebb guminak alacsonyabb az oldalfala, ami miatt egyrészt kevésbé tud csillapítani rossz minőségű úton haladva. Másrészt pedig a defekttűrő abroncs (nem egyenlő a defektmentessel) erősített oldalfallal rendelkezik, amely még merevebbé teszi a gumi oldalfalát. Erre azért van szükség, hogy akár egy defekt vagy egy komolyabb mechanikai sérülés esetén is tovább tudjunk haladni és akár 70-80 km-t tudjunk autózni, természetesen a megszokotthoz képest alacsonyabb sebességgel.
Ha nem tudjuk, hogy defekttűrő abroncsok feszülnek-e az autónk alatt, akkor az alábbiaknak érdemes utánanézni. Szemrevételezéssel sajnos nem lehet megállapítani, mindenképpen keresgélni kell a következő rövidítéseket a gumi oldalfalán. Leggyakrabban az alábbiak fordulnak elő, gumigyártótól függően:

1. EMT - Goodyear
   
2. RFT - Bridgestone
   
3. DSST - Dunlop
   
4. RSC - Pirelli
   
5. ZP - Michelin
   
6. SSR - Continental

Amennyiben TPMS (guminyomás ellenőrző rendszer) van az autóba építve, még az sem jelenti feltétlen azt, hogy defekttűrő az abroncs. A minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár mondókára alapozva kijelenthető: minden defekttűrő gumival felszerelt autóban van TPMS, de nem minden TPMS-es autón van defekttűrő abroncs.
Visszatérve a műszaki vizsgára, ismét egy olyan ponthoz érkezett az autógyártás, amellyel a jelenlegi hazai vizsgaállomások többsége nem tud mit kezdeni. A defektmentes gumi ugyanis más tesztpadot igényel, ezzel kapcsolatban még az is kérdéses, hogy lehet-e egyáltalán olyat gyártani, amely valóban a futómű karakterisztikáját méri, hiszen az elsődleges érintkezési felület, a gumi nagyban befolyásolja a mérési eredményeket. A megoldás természetesen az, ha egy nem defekttűrő abronccsal mérünk, ez viszont a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Ahány autó, annyiféle méretű felni, osztókör és gumi létezik.
Külön érdekesség lesz, hogy elméletileg idén nyártól a TPMS szenzor működését is ellenőrizni fogják a műszaki vizsgán (sőt, elvileg már most is ellenőrizhetik azt). Ezzel megszűnik az a lehetőség, hogy a guminyomást leengedik annak érdekében, hogy a lengéscsillapító megfelelő értékeket hozzon. Ilyenkor ugyanis hiába lesz jó a csillapítás, a TPMS fog jelezni az alacsony nyomás miatt. Hogy pontosan hogyan fogják ezt a két tényezőt vizsgálni azt jelenleg még nem tudjuk, a kettőnek minden esetre egymást kizáró hatása van.