Csaknem egymilliárdot termelt egy hónap alatt a VÉDA rendszer

Április 5-én indult el a VÉDA 365 fix telepítésű kamerát tartalmazó rendszere. Mint az a később közzétett videóból kiderült, a kézben tartott készülékkel telefonálást az előzetes hírekkel szemben nem ismeri fel a rendszer, sok egyéb szabályszegést azonban igen. [BANNER type="1"] A naponta mintegy egymillió autót ellenőrző kamerák az első üzemi hónap során a rendőrség által közzétett adatok szerint az előzetes becslésnél szerényebb számú szabályszegést észleltek. Ez nem feltétlenül az autósok szabálykövető voltát, hanem jól informáltságát mutatja. A Waze vagy akár az offline iGo navigációs program is előre figyelmeztet a "mérési pontokra". Az autósok pedig valóban nem bízzák a véletlenre, jellemzően a megengedett tempó alá lassítanak a kamerák előtt. Ám tessék vigyázni, a kamerák előre és hátra is figyelnek, talán utóbbinak "köszönhető", hogy így is sok gyorshajtást regisztráltak.
A VÉDA rendszer fix telepítésű kamerái által az első üzemi hónapban regisztrált szabályszegések:

1. 29 ezer gyorshajtás
   
2. 116 esetben a biztonsági öv be nem csatolása
   
3. 68 autós az autópályák leállósávjában haladt
   
4. 27 pedig piroson hajtott át.

Bár az esetek feldolgozása és a bírságok küldése még folyamatban van, így arról nincs még információ, hogy összesen milyen összegű bírságot termelt a VÉDA rendszer első éles hónapja, ha a leggyakoribb gyorshajtások esetén csupán az alap, 30 ezer forintos bírsággal számolunk, 870 millió forintos összeget kapunk.

A bírságok teljes összege akár az egymilliárd forintot is elérheti.

Az EU-s forrásból megvalósított VÉDA rendszer elsődleges célja természetesen nem a bírságolás, hanem a közúti közlekedés biztonságának javítása. Az, hogy 2020-ra a 2010-es értékhez mérten a közúti halálozási szám a felére csökkenjen, 2050-re a nullához közelítsen. Utóbbit természetesen az autógyártók - egyéb módszerekkel - is célozzák.