Csalási lehetőség az eredetiségvizsgán

Az eredetiségvizsgáló rendszer bírálata előtt időben egy kicsit vissza kell menni. A 90-es évek második felében a magas autólopások miatt vezették be a kötelező eredetiségvizsgálatot. Ennek hatására valóban csökkent a lopott autók forgalomba hozatala, ám az idők folyamán az ebből élők szépen kitapasztalták a kiskapukat. Igaz ehhez kellett az is, hogy a jogszabályok is puhuljanak az évek során.
1997-ben öt vállalkozás épített ki egy komoly, országos rendszert, mely jól is működött 2009 végéig. 2010 januárjától viszont változott a jogszabály, az addigi fővállalkozókat kiszorították a piacról, és azóta ezt a feladatot a Nemzeti Közlekedési Hatóság látja el.
Az elmúlt tíz évben egyébként több jogszabály is változott – felpuhult a kezdeti szigorú szabályzás. A legnagyobb hiba, hogy a származás ellenőrzését nem teszi kötelezővé az Európai Unión belülről érkezett magánimportnál. És ez bizony luk a szitán, melyet ki is használnak az ügyeskedők. Bár nem akarunk tippet adni, de a legegyszerűbb módja a klónozásnak, hogy mondjuk Németországból, egy autókölcsönző cégtől hoznak be egy nagy értékű autót Magyarországra, azt hamis adás-vételi papírokkal és törzskönyvvel levizsgáztatják. Szabályosan kifizetik a kötelező dolgokat, majd az autót visszaviszik Németországba. A rendszer nem dobja ki, hogy az autó lopott lenne, hiszen nem is az, mivel a járgány időre visszakerül az autókölcsönzőhöz. Itthon pedig lesz egy teljesen legálisan, eredetiségvizsgálat nélkül forgalomba helyezett magas listaárú autó - legalábbis papíron. Kötnek rá biztosítást, majd egy idő után bejelentik, hogy az autót ellopták. A biztosító pedig fizet.
Szerencsére ebben változás várható, mivel ez az Unió más országaiban is probléma, hogy nincs egy egységes rendszer, melyben nyomon lehetne követni az autók nemzetközi tulajdonosváltásait.
De térjünk vissza az eredeti témához, hogy mennyit is ér az eredetiségvizsgálat jelenleg? A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerint az évi 400 ezer vizsgálatból mindössze egy-kettőről derül ki utóbb, hogy az autóval probléma van, illetve volt. De tény, hogy annak az egy-két autónak az új tulajdonosa bizony fejfájással ébredhet pár hónapig. Nem kell búcsút intenie autójának értékétől, ha a négykerekűt elkobozzák, a nyomozás lezárása után a naiv ügyfél akár pénzéhez is juthat. Az eredetiségvizsgáló cégeknek ugyanis kötelező biztosítást kötniük. Hogy milyet, az már a vizsgáló cégre van bízva, erre a jogszabály nem tér ki. De ha az autó értékét a biztosító nem is fizeti ki, mert a biztosítást mondjuk nem akkora összegre kötötték, elvileg a különbözetet a vizsgálatot végző állomásnak kell kifizetnie. Fontos viszont tudni, hogy az eredetiségvizsgálatnál azt nem nézik, hogy az adott jármű színe, belső kárpitja stimmel-e. Ha valaki biztosra akar menni, az a vásárlás előtt keresse fel valamely márkaszervizt, ott ugyanis az alváz- és motorszám alapján minden adatot meg tudnak neki mondani – nem csak azt, hogy az autó valóban az aktuális konfigurációjában hagyta-e el a gyárat, hanem, hogy mikor, milyen kilométerállásnál, milyen javításokat végeztek azon. Így aztán joggal tehető fel a kérdés: van értelme a hatósági eredetiségvizsgálatnak? A válasz nyilvánvalóan nem lehet egyértelmű nem, ugyanis azt azért mindenképp el kell ismerni, hogy a gyári rendszerek csak addig látnak rá egy autóra, ameddig az kötelező szervizekbe jár. Az viszont kétségtelenül javukra írható, hogy ők biztosan tudják milyen volt az adott alvázszámú autó eredetileg, ugyanakkor egy módosításokat tartalmazó autó eredete is lehet tiszta. És azt se felejtsük el, hogy annak ellenére, hogy van rés az eredetiségvizsgálat pajzsán, azért az autólopások száma radikálisan visszaesett a 90-es években tapasztalthoz képest.