Egy újabb autóvásárlás története

Nemrég írtam meg saját autóvásárlásom történetét, mely rizikós és bevállalós, kissé kalandos volt, hiszen külföldön vettem meg egy szerviztörténettel ugyan rendelkező, de személyesen nem látott autót. Első találkozásra nem volt túl vonzó, az ára persze volt annyira jó a Grand Scénic, hogy úgy is elhoztam, hiszen ezzel kalkuláltam eleve, annyira jó áron adták, hogy belefértek az esetleges vásárlás utáni költségek. Takarításra, kárpittisztításra már rögtön el is költöttem fejben 30 ezer forintot, de némi munkát rögtön beleraktam magam is, a hazautazás előtt alaposan kiporszívóztam.
Aztán itthon természetesen új abroncsokat is kellett vennem (100 ezer forint). Kellett egy csupán alap (olaj, olajszűrő, pollenszűrő) szerviz és persze az 1.5 dCi típushibájának számító hajtókarcsapágy cseréje (összességében újabb 100 ezer forint), és jön még a hátsó lengéscsillapítók újakra váltása (~35 000 forint). Még fájóbb azonban, hogy a honosítás is elvitt mintegy 200 ezer forintot, így lett aztán az alig több mint 1,4 millió forintért vett autóból 1,86, utazási költségekkel bő 1,9 milliós.
Aki itthon vásárol a Használtautó.hu kínálatából, az ilyen komoly összegekre nem kell számítson, ám a szervizelési költségeket aligha úszhatja meg, s ha regisztrációs adót ugyan nem, de vagyonszerzési, közismertebb nevén átírási illetéket szintén kell fizessen. Az autó vételárán túl legalább 200 ezer forintot érdemes így tartalékolni, annak érdekében pedig, hogy nagyobb kiadás, azaz negatív meglepetés ne érje az autóst, vásárlás előtt mindenképp fel kell keresni egy márkaszervizt, le kell informálni és át kell vizsgáltatni a kiszemelt autót. [BANNER type="1"] Utóbbiakra már telefonban is érdemes kitérni, a rizikós autókat remélhetőleg nem is engedik átvizsgálásra. Így tettek Dr. Tordai Istvánnal is az eladók, sok rossz autót nem is kívántak számára eladni. Mint az az alábbi videóból kiderül, egyet feleslegesen, pontosabban felettébb hasznosan vitt el az Opel Használtautó Átvizsgálására, az ugyanis nem volt jó autó, a következő azonban már volt annyira korrekt, hogy meg is vette. Egy alapvetően hibátlan, valahai céges, ám ennek megfelelően korrektül karbantartott, majd sokat parkolt Opel Astrát. Ezen is voltak tehát javítanivalók, féktárcsái erőteljesen korrodálódtak, s István sem kerülhette el a gumivásárlást és a szervizelést sem. Az autóvásárláshoz tehát a pénzen kívül türelem, megfontolt, márkaszervizből származó – előélet és átvizsgálás – információkra hagyatkozó döntés és ismételten pénz szükséges, elvétve fordul csak elő olyan használt autó, amire ne kellene a vásárlás utáni is jelentősebb összegeket költeni.