Cikk2018. 02. 23.

Egyetlen nap alatt eladta magát: 12 éves Lexus GS 450h

Tudom, ömlengeni fogok róla, de a 12 éves GS 450h nem csak engem vett le a lábamról. A vevők is sorban álltak érte, még licitálásba is kezdtek.


Múlt héten írtunk arról, hogy egy olyan 12 esztendős Lexus GS 450h került fel a Használtautó.hu hirdetései közé, ami teljesen dokumentált előéletével eleve különleges, de ha ez nem lenne elég, még Roger Moore, azaz kvázi a 007-es ügynök is utazott vele. A történet nyilván kamunak tűnik, pedig nem az. Tulajdonosa pedig az autóval töltött utolsó perceit is megosztotta velünk, hogy megnézhessük és megírhassuk, milyen egy 12 éves Lexus. [BANNER type="1"] Nem titok, hogy az autót nem újonnan vette. Az első hazai GS 450h természetesen importőri tesztautóként kezdte a pályáját, majd az akkor még egyetlen Lexus kereskedésen, a Reálszisztémán keresztül került első igazi gazdájához, aki több mint 11 éven át nem akart kiszállni belőle, most is csak egy új GS hibrid miatt adta el. Az új GS átvétele utáni napon futottam vele össze, hiszen aznap délre már érkezett is a vevő, aki elég gyorsan rátalált erre az autóra. Korábban nézegetett GS-eket, de nem talált ínyére valót, a csakis a Használtautóra töltött hirdetésbe először a mi cikkünk miatt futott bele, és elsőre persze alig akarta elhinni az autóról írtakat.

Mit tett a profi vevő? Leinformálta az autót, majd alig több mint 24 órával a hirdetés feltöltése után már nézte is személyesen és foglalózta. Hogy megérte sietnie, azt jelzi, hogy volt érdeklődő, aki később 10 százalékkal többet is ajánlott volna a GS-ért, de eladója korrekt volt: tartotta magát az első komoly érdeklődővel kötött megállapodáshoz. Mondjuk látva az autó újkorától követhető szerviztörténetét és például azt, hogy a hó elején még új (gyári) féktárcsákat szereltetett be, ezen csöppet sem lepődtem meg. Prius-tulajként azon sem, hogy a GS közel 12 év és 235 ezer kilométer után is nagyon egyben van. Elárulom: még inkább, mint az én Priusom, ami zömében nem garázsban áll. Ez a GS persze másfél évvel fiatalabb, de 20 ezer kilométerrel többet futott. Na meg persze annak ellenére egy teljesen más autó, hogy szintén hibrid.
A Priusban bőséggel van - számomra józan - önmegtartóztatás, a GS-ben egyébként szintén, de esetében nem 1,5, hanem 3,5 literes, ráadásul V6-os a benzinmotor. Önmagában is 292 lóerővel, amihez még egy 197 lóerős (275 Nm nyomatékú) villanymotor is társul, rendszerteljesítményként 345 lóerőt kapunk, annak eredményeként pedig 5,9 másodperces 100 km/órára gyorsulást. És mellé még nagyon jó motorhangot, azonnali gázreakciót, ami nyilván a villanymotor azonnali nyomatékából is ered. A hibrid hajtáslánc elve ugyanaz, mint a Priusnál: a benzines és a villanymotor egy közös osztóműbe hajt, ami fokozatmentes nyomatékosztást ad. Viszont itt nem - valljuk be... - kissé ványadt négyhengeres, hanem vérpezsdítő V6-os motorhangot kapunk. A fogyasztás persze nem 5, hanem 8-9 liter körüli, de ez is abszolút jó egy 4,8 méteres, igen jó dinamikát adó, bőven 200 km/óra fölé kergethető limuzintól.
Az elmúlt 12 év pedig alig látható rajta, igaz, karbantartása valóban maximalista volt. 6 oldalnyi a részletezés, mindez úgy, hogy a 15 ezer kilométeres szervizperiódusok beavatkozásai csak egy-egy sort jelentenek. A legkomolyabb meghibásodás egyértelműen 2013-ban, azaz az autó hetedik évében történt, még nem egész 150 ezer kilométernél: elment az elektromos hajtás. Garanciában kezelték a hibát: a hibrid akkumulátor és az inverter cseréjével. Volt még számos kisebb probléma, amiket garanciában cseréltek. Közben a tulaj is bőséggel törődött a kocsival 2015-ben például kicseréltette a sofőrülés lapját szivacsozással és bőrrel együtt, mert úgy találta, utóbbi túlzottan megnyúlt. Akkor fényeztette az alufelniket is, valamint az egész belső kapott egy alapos bőrtisztítást, hogy az új felület ne üssön el a többitől. Hátul nagyjából tucatnyi alkalommal ült csupán utas, köztük ugye Roger Moore is. Ez persze csupán egy kis adalék, ez az autó állapotával - ami nyilván a dokumentáltan is végigkövethető előéletének köszönhető - adta el magát. Amúgy egy darabka történelem is, az első hibrid GS, abból a korból, amikor ez még a csomagtér kisautónyira redukálásával járt (az itt mindössze 280 literes).
Tizenkét évvel ezelőtt még nagyon furán néztek arra, aki (a Mark Levinson hifis csúcsverzióval) bő 18 millió forintért megvette ezt a kétmotoros autót, ma viszont annyiba kerül, mint mondjuk egy harmadik generációs Prius: 3 millióról startol. Picit korosabban, de sokkalta komolyabb technikával, sokkalta letaglózóbb stílussal. A nagyobb teljesítmény és a nagyobb tömeg persze mindenből többet kér: üzemanyagból, vagy akár fékből is. Fenntartása tehát nem filléres, de egy hasonló teljesítményű és méretű konkurenshez mérten mégis olcsónak számít. Így lehet a hibrid GS egyszerre fényűző, mégis józan. Titkos tipp a nagyra vágyó használtautó-vásárlóknak, hiszen a teljesítmény és a menetdinamika itt is bőséggel megvan, ám turbóval, kettős tömegű lendkerékkel itt biztosan nem lesz gond, ha pedig majd ismét probléma adódik a hibrid akkumulátorral, lehet bízni a hazai szakikban, akik már gyakorolják a cellák egyenkénti cseréjét. Egy komoly baja persze van: nem túl gyakori autó, ezért is kelhetett el villámgyorsan.