Ennél nagyobb nem kell - Audi Q5 40 TDI quattro teszt

Szép volt, jó volt a Q7, ami nálam a PHEV hajtáslánccal járt, ám annak méretei, megjelenése már-már félelemkeltő a többi közlekedőben. Sötét fényezésével és a hűtőmaszkba épített szenzormodulokkal tényleg TEK-tank benyomását kelti, nem is szerettem az emberek pillantásait, amellyel az első pillanatban megbélyegeztek, ahogy megláttak. A Q5 sem marad láthatatlan, megnézik, de mégsem néznek ki belőle, ha értitek mire gondolok. Nem félelmetes, hanem egyszerűen szép. Frissítése során lényegében az A4-esen látotthoz hasonló fényszórókat kapott elöl a Q5 is, és persze a single frame hűtőrács is változott kissé, ahogy a lökhárító átrajzolását sem felejtették el. Bevallom őszintén, hogy a friss változat bemutatásakor látott képek finoman szólva sem varázsoltak el. Azokon kicsit unalmasnak tűnt a változás, ám ismét bebizonyosodott, hogy élőben mennyire más tud lenni az összhatás. Mert szemtől szembe már kimondottan megfogott a friss dizájn. Jóval sportosabb, mint a frissítés előtt, bár a felniken virító Audi Sport felirat ellenére ez nem egy S Line változat.

Hátul is alakítottak valamicskét a lökhárítón, ám a nagy újdonságot az OLED lámpák megjelenése jelenti.

Hogy ez mit is jelent pontosan? Nos, az OLED magyarul szerves fénykibocsátó dióda. Előnye az energiahatékonyság, a nagyobb fényerő és a könnyebb formálhatóság. Utóbbi teszi lehetővé, hogy háromféle hátsó fénydizájn választható az autóhoz, de a fénygrafika menet közben is alkalmazkodik az éppen választott üzemmódhoz. Ráadásul közelítésérzékelő funkcióval is felvértezték, ami annyit jelent, hogy ha hátulról két méternél jobban megközelítik az éppen álló Q5-öt, akkor fokozódik a hátsó lámpák fényereje. Ez segíthet elkerülni például a ráfutásos koccanásokat. Három szóval tudnám a legjobban jellemezni a műszerfalat: letisztult, egyszerű, igényes. Ugyanezek érvényesek egyébként az egész utastérre. Túlzások nincsenek, lehet, hogy egyesek számára talán még túl komor is a belső, ellenben tökéletesen személyre szabható az üléspozíció, pofonegyszerűen kezelhető a klímakonzol, ami hála égnek még fizikai gombokat kapott, az infotainment táblagépe pedig szép grafikával, könnyen értelmezhető menürendszerrel szolgálja az utasokat. Sőt, most már csatlakozhat a világhálóra is a rendszer, többek között valós idejű forgalmi adatokat biztosítva, a myAudi navigáció segítségével pedig közvetlenül az okostelefonról végezhető az útvonaltervezés, persze ízlés szerint az Android és iOS kompatibilitás is adott, ha más alkalmazást használna a tulaj. A sofőrt még a digitális műszeregység is segíti, amelyen szokás szerint többféle elrendezésben jeleníthetők meg az információk. Fontos még megemlíteni, hogy eltűnt a tapipad, most egy tárolórekesz van a helyén, így az infotainment szimplán az érintőképernyőről kezelhető. Hátul ugyancsak nagyon kényelmesen tölthetők az utazás percei, jutott ülésfűtés oda is. A csomagtér pedig már alaphelyzetében is 550 literes, de könnyedén bővíthető a három részre osztott hátsó üléssor lehajtásával. [BANNER type="1"] Továbbra sem tartom túl eredetinek az Audi jelöléseit a motorokra vonatkozóan. A tesztautó a 40 TDI jelölést kapta, és nem, ez még mindig nem négyliteres motort takar, mint ahogy azt sokan hitték, akik leolvasták a fenekéről a feliratot. A 40-es szám ebben az esetben a kétliteres, négyhengeres dízelmotort jelenti, amely hosszában beépítve fekszik a helyén. Most már lágy hibridnek nevezhetjük - a 12 voltos, indítógenerátoros rendszerével, ami észrevétlenné teszi a stop/start működését, illetve az indítógenerátor besegít a motornak is nagy terhelésnél, csökkentve a fogyasztást. Ami valóban elfogadhatóan alakult, a tesztátlag 5,9 liter lett. Pedig egy 204 lóerős szerkezetről van szó, amely 400 Nm nyomatékkal „szaggathatja” az aszfaltot. Akár mind a négy kerekével, hiszen quattro összkerékhajtás dolgozik alatta, a kerekekhez pedig 7 fokozatú, duplakuplungos automata továbbítja az erejét. És végre ez egy olyan DSG, aminek nincsenek furcsa megnyilvánulásai. Gyorsan kapcsol hátramenetbe is, és mindig a kívánt fokozatot adja, észrevétlenül. Bármennyire is erősnek hangzik a számok alapján a négyhengeres, azért azt tudni kell, hogy 1,8 tonnát kell mozgatnia, szóval nem egy vérmes csődör a Q5, viszont egy minden ízében príma utazóautó. Összkerékhajtási rendszere alapból az első kerekekre juttatja egyébként a nyomatékot, de a tapadástól függően ügyesen adagolja hátra is, ennek eredménye a kiváló stabilitás. Bár tömegét és magasságát nem tudja letagadni tempós kanyarban, azért az ijesztőtől jóval messzebb van a kasztni dőlése. Bár üzemmódválasztója is van, a dinamikus állást egyáltalán nem kívántam benne, a komfortos a tökéletes, a világból is ki lehet vele menni anélkül, hogy elfáradna az ember. Az úthibákat kisimítja, autópályán a dízel hangja szinte nem is hallható, de még a szélzaj is oly csekély, hogy minden adott a stresszmentes utazáshoz. Főleg a rengeteg vezetősegéddel. Ezeket persze nem mérik annyira olcsón. [BANNER type="2"] Egy mezei Q5 ára nem is annyira vészes a kategóriájában, hiszen 13 600 230 forinttól elvihető. Az Advanced Exterieur felszereltséggel (ez a második lépcsőfok), amelyet a tesztautó kapott, már 14 151 410 forintra ugrik az ár. Azonban a 40-es TDI-t választva elérkezünk a 15 150 900 forintos árcédulához. Ezek után, ha szeretnénk egy szépen csillogó, metálfényezést, akkor 382 270 forintot kell leperkálni, a tesztautón ez a Manhattan szürke volt. A fentebb említett OLED hátsó lámpák is 505 ezer forintos extrák, és bizony a 20 colos Audi Sport könnyűfém kerekek is 974 ezer forintba kerülnek. A vezetősegédek pedig borsos árú csomagokban választhatók, minden rendelkezésre áll a sávváltó-segédtől a táblafelismerőn át az adaptív tempomatig, azokkal az extrákkal kiegészülve, amik a parkolásban is segítenek. Ám így már 20 millió forint feletti árat kapunk.