És azt meséltem már, hogy rozsdásodott a Prius?

Idén épp a hazai autópark átlagéletkorát képviseli, 14 éves a Priusom. Azok után, hogy nemrégiben ódákat zengtem a típusról, nem hallgathatom el, hogy a Prius második, 2003-ban megjelent generációja már bizony rozsdásodhat is. Nem mai gép, ennek megfelelően saját autóm kapcsán sem idén merült fel bennem először, hogy a nagy becsben tartott gépnél érdemes lenne elvégeztetni az alváz- és üregvédelmet, ám erre mégis csak idén került sor, némi meglepetéssel. Először két évvel ezelőtt jutottam a tettek mezejére, akkor a felméretésig jutottam, 5000 Ft-ot ki is fizettem érte egy cégnek, aki azt mondta, hogy nem vészes a helyzet, de nyilván hosszú távra ajánlott elvégeztetni a kezelést. Ők ugyanúgy megemelték az autót, ahogyan az éves ellenőrzésekkor és a vásárláskori átvizsgáláskor a márkaszerviz is tette, ám egyik alkalommal sem néztek be a műanyag burkolatok alá. Márpedig a Prius alja aerodinamikai okokból erősen be van burkolva, alatta pedig... Igen, a rozsda melegágyát találhatjuk, nyilván annak függvényében, hogy mennyi és milyen hómaró, egyben korróziófokozó anyag jutott oda be, mennyire párás helyen parkolt az autó. A rozsdásodást természetesen gyorsíthatja az is, ha az autót esetleg javították. Az alvázvédelemmel először felkeresett cégnek amúgy fél évnyi hezitálás után, év végén írtam e-mailt, hogy elvégeztetném a kezelést, majd januárban már a következő évre ígértek jelentkezést, ami persze elmaradt. Így aztán idén tavasszal kerestem egy másik céget, s júniusra meg is kaptam az időpontot. Az új céget egy ismerős ajánlotta, már azzal szimpatikusabb volt, hogy nem 2, hanem 3 napnyi munkával vállalták a műveletet, megjegyezve azt, hogy ha minden rendben megy. [BANNER type="1"]
Utóbbi alatt nem azt kell érteni, hogy ha nem bicsaklik ki a mester bokája, hanem azt, hogy ha nem derül ki semmi vészes az alsó borítás és a dobbetétek lebontása után. Már előre megjegyezték, hogy láttak már csúnyán rozsdásodó Prius 2-est, amin meg sem lepődtem, mert én is, s a műhellyel abban is egyetértettünk, hogy a 14 éves (a hazai autópark átlagos életkorát képviselő) autóknál bizony nagyobb a rozsdásodás esélye, mint a rozsdamentességé. Persze vannak jobban és kevésbé veszélyeztetett márkák, általában jónak számítanak a németek, s általánosságban jobbak az európaiak, mint például a japánok, ám utóbbiak köréből a Toyota még mindig a jobbak közé tartozik.
A hétfő délutáni autóleadás után másnap délben jött is az e-mail néhány kellően meggyőző, vagy talán inkább lelombozó fotóval kiegészítve. Bár bevallom, engem leginkább a levél sokkolt: "Több helyen is található nagyobb átrozsdásodás a vázszerkezeten, a küszöbvégeken, a kereszttartóknál, a kerékjárati doblemezek alsó részein, a padlólemezen a csomagtér aljánál és a váznyúlványoknál helyenként. Ezeken a részeken már a rozsda passziválás önmagában nem segít, sajnos itt már rozsda leverővel kell dolgozni és csiszolással tisztítható csak a felület a korróziótól. A mély rozsda csiszolását követően lehet passziválni a felületet, majd az alváz- és üregvédelem kezelés előtt alapozó réteggel szükséges ellátni. Ami nagyobb probléma, hogy van már egy átlyukadás is a jobb hátsó küszöbvég-kerékjárati doblemez találkozásánál. Látszik, hogy korábban ezen a helyen már cserélve lett a hátsó sárvédő egy része, a korábbi hegesztésnél ette már meg a rozsda és ott átlyukadt a felület. Ezen a részen lakatos munkálatok is szükségesek. Azt sajnos egyelőre nem tudnánk megmondani, hogy a lakatos munka érintené-e az autó fényezését is, ez az után derülne ki, ha már felcsiszoltuk a felületet, mert akkor látszik, hogy mekkora részt kell kivágni a lakatoláshoz, mennyire van elvékonyodva a lemez azon a területen, ahol hegeszteni kell. Ha szerencséje van, a lakatos munka után nem kellenek fényezési munkálatok. Rosszabb esetben viszont a lakatolást követően fényezőhöz kellene vinni az autót, ahol színre fújják a javított részt."
Érdekes, hogy megkérdezték, kívánom-e az amúgy is nettó 100 ezer forint feletti alváz- és üregvédelem mellé a többletköltséggel járó rozsdaverést, valamint a szintén többletet jelentő lakatosmunkát (ezek plusz 20, illetve 25 ezer forintot jelentettek). Amennyiben nem, akkor az egész kezelés értelmetlen, s a feltárásért nettó 15 ezer forinttal tartoztam volna. Magyar sajátosság, hogy a sztori hallatán volt ismerős, aki megjegyezte, "most adnám el az autót!". De mégis miért? Egy alapvetően hibátlan, az egész család (és több ismerős) által rajongva szeretett, többeket Prius vásárlásra ösztönző példányról van szó, ami 14 évesen már sajnos rozsdásodik. Nem eladni kell, hanem amennyire csak lehet, tisztességesen megcsináltatni.
Így aztán naná, hogy kértem ezeket a munkákat is, alváz- és üregvédelemből pedig eleve a létező legjobbnak tartottat kértem, a Mike-Sanders és Biskor anyagokat használó csomagot. Ez ugyanis tartósabbnak mondott, mint az olcsóbb SikaGard és Dinitrol anyagok, igaz, azok a kőfelverődésektől jobban óvnak. Viszont a Priusnál pont kevésbé kell azoktól félni, hiszen a kerékjáratok béleltek. Nem mellesleg Csikós Zsolti is ezt ajánlotta, ő is ezt szokta használni, szóval erre az anyagra is gond nélkül szántam a plusz 20 ezer forint felárat. Persze szépen összejöttek az összegek, kifizettem nettó 150, azaz bruttó 190 ezer forintot a kezelésre, amiről meglepetésemre egész korrekt fotósort kaptam. Igaz, a para így is bennem van, "vajon elég jól sikerült az előkezelés, a rozsdapassziválás?", vajon tényleg megnyugodhatok az elkövetkezendő évekre, hogy aztán 2035-ben OT-vizsgáztathassam a Priust? Utóbbi talán barokkosan túlzó elvárás, de az biztos, hogy az eljárás, amit kapott az autó, jónak tűnik, s legalább még a lakatolt küszöb- és sárvédőrésszel is mázlim volt, nem kellett fényezni, leginkább csak alulról látszik, hogy festve lett. UPDATE: a következő tavaszra persze elkezdett rozsdásodni, így aztán azt is megcsináltattam korrektül.
Ami pedig a kezelést illeti, az alváz- és üregvédelem menete az általam igénybe vett helyen a következő: a kerékjárati dobbetétek és az egyéb védőburkolatok leszerelése, magasnyomású (100-200 bar) mosóval, lúgos mosószerrel tisztítás, körbetakarás után előkezelés savazással, ami eltávolítja, lemarja a felületi rozsdafoltokat. Esetemben persze a durvább rozsdásodások miatt leverés és csiszolás is szükséges volt helyenként a passziválás előtt. Persze meg kell jegyezni, ennél jóval durvábbak is javíthatók még, s akár mondhatjuk azt is, hogy még időben kezeltettem az autót, de azért hozzá kell tenni, még jobb lett volna korábban.
Az előkezelés után következik először az üregvédelem, amihez a gyári furatokon keresztül tolnak be szondákat az autó lemezeibe (jah, az először felkeresett hely utólagos furatokkal is dolgozik, ami szintén nem volt túlzottan szimpatikus, ezért is nem csináltattam meg az autót a felméretéskor, amikor épp lett volna egy szabad időpontjuk). Az üregekben finom porlasztással terítik a védőanyagot, s a munkafolyamat végén természetesen a gyárilag is dugózott nyílások ismét lezárásra kerülnek (ezeket a dugókat illik időnként ellenőrizni az autón!). Utolsó előtti lépés az alvázvédő kezelés, amit szintén pisztollyal, porlasztva visznek fel, többféle szórófejjel, finomabb és durvább porlasztással (hogy a szűkebb résekbe is jusson, máshol pedig vastagabb védőréteget kapjunk. a Mike Sanders féle anyagra azt mondják, hogy passziváló hatása is van, így különösen jó a rozsda által már kicsit "megkezdett" lemezekhez, s tartóssága miatt a nagyobb értékű veteránautókhoz is ajánlják. Hogy a Prius megéri-e segítségével a veterán kort, az a jövő kérdése, de sanszos, hogy ahogyan a legtöbb autónál, esetében is a rozsdásodás lehet a legnagyobb gát. Így aztán az egyértelmű, hogy én erősen javaslom minden 10 évesnél idősebb Prius, de minden 10 évnél idősebb, alapvetően hibátlan autó tulajdonosának is, hogy nézzen be autója padló- és kerékjárat-burkolata alá, ha pedig hosszú távra tervez, végeztesse el az alváz- és üregvédelmet, ami nem olcsó, de nem sokkal több, mint egy autóváltásnak csupán a bürokratikus költsége.