Évről-évre növekszik az új autók széndioxid-kibocsátása

Vasmarokkal fogják az autógyártókat a környezetvédők és a politikusok, ennek ellenére az utóbbi években javulás helyett romlás volt tapasztalható a széndioxid-kibocsátását terén. Az elmúlt bő egy évtized jelentős javulást hozott, míg 2007-ben 159,1 gramm volt az átlagos CO₂ kibocsátás, addig ezt az értéket 2016-ra sikerült 117,8-ra levinni. A negatív rekord már csak egy emlék, azóta évről-évre növekszik a mutató, tavaly 121,8 gramm széndioxid távozott átlagosan az új autók kipufogójából, persze a különböző gyártók között jelentős az eltérés. Akik a legtisztább márka szalonjába szeretnének betérni, azok Toyota márkakereskedést keressenek, az aranyérmes japánok mögött viszont a franciák sorakoztak fel (2. Citroën, 3. Peugeot, 4. Renault), a német prémiumgyártók a húszas lista végére kerültek a Mazdával együtt. Utóbbinak még nincs alternatív hajtású modellje (az MX-30 nemsokára jön), és úgy tűnik, hogy a viszonylag nagy lökettérfogatú Skyactiv motorok sem takarékoskodnak annyira a szén-dioxiddal.

A romló tendencia ellenére a Toyota, a Citroën, az Opel és a BMW tudott javítani a kibocsátáson 2018-hoz képest, a legtöbbet rontó pedig a Suzuki (+6,3%), ezzel két pozíciót visszacsúszva tavaly a nyolcadik helyen tanyázott.

Országokra bontva Portugália végzett az élen, az ott forgalomba helyezett autók 22%-kal bizonyultak tisztábbnak 2018-hoz képest, de szép eredményt ért el Norvégia is (-12%), hazánkban az európai átlag duplájával (+2,7%) nőtt az új autók CO₂ kibocsátása, az utolsó helyen egyébként Görögország kullog (+4,6 %).
[BANNER type="1"] A rosszabb kibocsátás egyik oka, hogy a dízelbotrány miatt sokan elpártoltak a gázolajos autóktól (amelyek viszonylag kevés szén-dioxidot bocsátanak ki), helyettük pedig jellemzően nem alternatív hajtású négykerekűbe ültek át a vásárlók, hanem benzines modellt választottak. Az sem segíti a tisztább közlekedést, hogy az elektromos autók még mindig csak rétegmodellek: a viszonylag magas ár, a korlátozott hatótáv és a hagyományos modellekhez képest lassú „tankolás” nem teszi igazán vonzóvá a villanyautókat. Továbbá a városi terepjárók népszerűsége is ront a helyzeten, hiába fejleszt a gyártó egy viszonylag takarékos erőforrást, ha azt egy előnytelen karosszériába helyezi. A plusz súly, a rosszabb légellenállás és a nagyobb gördülési ellenállással bíró kerekek ugyancsak rontják a fogyasztást. Az immár minden létező méretosztályban jelen lévő szabadidő-autókból a tavalyi évben bő 6 millió kelt el Európában, amivel 38,3%-os piacrészesedést értek el, vagyis az elmézők szerint a következő években kevés az esélye a szén-dioxid kibocsátás javulásának.