Extrák, amiktől rohansz új autót venni. Vagy nem?

Válságos időket élünk, de legalábbis sehol nincs mostanság kolbászból a kerítés. A vevőkért vívott verseny ettől persze ádázabb, mint valaha, a piac a telítettnél is telítettebb, amire az autógyártók és a marketingesek válasza a következő: ahogy te, úgy autód is legyen és lehet is egyedi! A személyre szabhatóság egyik tökéletes mintapéldánya az az Opel Adam szupermini, aminek a kulcsa is tucatnyi színből választható, s hogy kellően magunkénak érezzük, még a neve is ott figyel a jeladón

Az elmúlt hetekben, hónapokban több olyan újdonság is járt nálunk, amelynek egy-egy extrája biztosítékverő - legalábbis a józan paraszti logikával gondolkodó ember esetében. Mi most az igazán trendi, s mint ilyen, általában teljesen fölösleges, nem ritkán veszélyes kütyü? Merre megy az ipar? Mely extrák lehetnek annyira vonzók, hogy mágnesként egészen a szalonig, mi több, a vásárlásig is csalogathatják a fogyasztói társadalom 22-es csapdájába mosolyogva sétáló vevőt? Ímhol egy kis csokor még azzal a megjegyzéssel, hogy a számtalan modern kiegészítő és/vagy segédberendezés közül az, amely akár csak egyetlen életet is megment vagy egyetlen sofőrnek is segít a biztonságosabb vezetésben, nos annak van értelme. Ilyen ugye mondjuk a sokak (sokunk) által lefitymált fáradtságérzékelő, a sávtartó vagy épp a parkolóautomatika. De ezek itt alant? Másról szólnak. Divatról, személyre szabhatóságról és a cégek abbéli kényszerességéről, hogy mindig valami újat hozzanak. És hoznak is. [BANNER type="1"]

Csak két fegyver még az Opel Adam arzenáljából: csillagos eget imitáló LED-es tetővilágítás és (több Peugeot-ban is látott) fényképnézegető... Előbbiben az lehet a nagy szám, hogy korábban ilyet tán csak a Rolls-Royce Phantom luxusautó tudott, utóbbi pedig egyike azoknak a végtelen alkalmazás-megjelenítéseknek, amik az okostelefonokkal párosodás eredményei. Egy valamirevaló kocsinál ma már kvázi alap a mindenféle multimédiás rendszer. Nem vezetjük az autókat, hanem telefonálunk, netezünk, követjük a navigáció - nem ritkán rossz - tanácsait, s mintha egyre kevesebb figyelmet szánnánk a forgalomra, arra, hogy mi történik velünk és körülöttünk. Sebaj, előbb-utóbb tényleg robotautókban csücsülünk, s mindent a gépek fognak irányítani

A nemrég próbált tesztautóban - sajnos? - nem volt, de a Fiat 500L bemutatkozásakor az egyik truvájt a Lavazza-féle kávéfőző jelentette. Tessék? Igen, kávéfőző a kocsiban, ami nem lakókocsi saját konyhával és miegymással. Mindegy, reméljük, hogy akik élnek ezzel az opcióval, nem menet közben fogyasztják el a feketét, hanem meg-megállva, pihenve és nyújtózva is egyet. Apropó, mobilvécé az autóba miért nincsen még, hm?

A Renault Captur egyik becsalija a bal oldali képen látható cipzáros, másikra cserélhető és/vagy 30 fokon mosható üléshuzat, amit azzal is reklámoztak, hogy hurrá, a későbbi eladáskor olyan lesz a kárpit, mintha új volna még az autó... Halkan tesszük hozzá, hogy az üléskárpit csak egy a sok-sok elemből, már ami az autó utasterét alkotja. Jobbra szintúgy a Captur (első) ülése, csak annak a hátoldala nem hálóval, hanem már-már foszforeszkáló tárológumikkal. Látványos, annyi szent

Felfrissült a Skoda Superb, s a csehek nem győzték hangsúlyozni, hogy a Simply Clever filozófia jegyében például esernyőtartó van a bal hátsó ajtóban. Egyébként ez még praktikusnak is mondható, de hátast nyilván nem dobunk tőle. Az új Skodák hátsó lámpáinak extra LED-ezése bezzeg egyértelműen a vásárlók totális csapdázása, hiszen egyrészt milyen remek már, hogy a Rapidé egy, az Octaviáé kettő, a Superbé meg három füzérből áll, másrészt így kiválóan felismerhetővé varázsolják a modelljeiket, hogy azok aztán szinte eladják magukat. Mellékesen az abszolút divatos LED-es világítás energiatakarékos is, ez tehát az abszolút win-win helyzet

Downsizing van, méretcsökkentés vagy szép szóval élve leméretezés. A motorok egyre kisebbek, szívó helyett mind turbóval lélegeztetett, s az egyre kevesebb hengerben egyre kevesebb üzemanyagot égetve az egyre kisebb károsanyag-kibocsátás a lényeg. Ebből kifolyólag a sportos autókban is mind ványadtabbak a motorok, de arról, hogy hangélményt azért adjanak, egy-egy rezonátorcső gondoskodik. A motortérből bevezetett hang messze nem gépi, de azért kellemesebb a semmilyen vinnyogásnál. Utoljára a faceliftes Peugeot RCZ-ben és az új Ford Fiesta ST-ben találkoztunk hangpótlással, s mindkettőt élvezetesebbé tette. A Fiesta ásza különben a MyKey cucc, ami programozhatóságával sok szülőt bírhat arra, hogy Fordot vegyen a gyereknek. Korlátozható a végsebesség, a hifi hangereje, amíg a kölök be nem köti magát, kikapcsolhatatlan lehet az ESP, szól a gép, hogy ideje tankolni, ilyesmi...

Ez a két kép (Renault Clio) is szépen ábrázolja a szituációt. Egyedi (optimalizált mély hangzást ígérő) Bass Reflex hangszóró, s a helyek, ahol különböző színnel turbózható fel, színezhető ki, tehető egyedivé, vidámmá a beltér. Amúgy a Renault is kínál kamu hangokat, s azokat a Bass Reflex szállítja. Lehet például V6-os benzines hangja az 1.5 dCi-nek, na nem kívül, az utca népének, csak bent, csak nekünk

Zárásképp két Kia-példa: gyorsító csíkok egy nagyon nem gyors Rio kisautón, változtatható kormányrásegítés (szériában) a cee'd kompaktban. A csíkozás, a matricázás, a mindenféle dekorelemekkel egyedivé bűvölés ma szinte kötelező, a rásegítésével állítható kormány viszont parasztvakítás, nem más. A Fiat-féle City-gombnak sincs sok értelme, de ennek aztán semmi - egy tényleg jó hangolás kéne, nem három (Comfort, Normal, Sport) rossz. Persze kellenek ezek az extrák, hogy el lehessen velük adni az autót, azonban inkább több hasznos ötlet kéne, mint például a holttérfigyelő, a ráfutásgátló, a félretankolást ellehetetlenítő betöltőnyílás és társaik