Cikk2016. 07. 11.

Ez is a mi autónk lehet? Suzuki Baleno teszt

Azt a verziót sikerült megkaparintani az új Suzuki Balenóból, amit vélhetően a legtöbben fognak venni. A Baleno jó családi autó lehet.

Nem kell turbó, nem kell hibrid! Bár lehet kapni turbómotoros benzinessel, valamint a stop-startos önindítót és a generátort is kiváltó villanymotoros enyhe hibridként (mild hybrid) is a Balenót, mi szándékosan az alapverziót, a stop-start nélküli 1.2-es benzinest kértük el hagyományos kézi váltóval és alap közeli felszereltséggel.

A vevők szinte biztosan ezt fogják venni a legnagyobb számban.

A négyméteres - nagyra nőtt - kisautó nálunk hagyományosan már a családi műfajt jelenti. A legtöbb új autóra vágyó család ugyanis ennél többet nem tud megengedni magának, számukra pedig a Baleno nagyon jó ajánlatnak tűnik, olyan, mint az ős esztergomi Swift, csak negyed századdal később.
[BANNER type="1"]
Itt nincs csúcstechnika. Az 1992-ben hazánkban gyártani kezdett Swift sem számított egy űrhajónak a maga korában, sokkal inkább kiforrott és elpusztíthatatlannak bizonyuló technika volt. Ilyesmi a Baleno is, ami persze új modell. De az alapváltozat, a stop-start nélküli, de Dualjet, azaz hengerenkénti dupla befecskendezős motorjával hasonló hangulatot ad. Mi mást ígérhetne a Dualjet, mint jobb fogyasztási értékeket és kedvezőbb nyomatékot? A 120 Nm (4000 1/perc fordulatnál érkező) csúcsnyomatékból valóban kapunk már kevéssel alapjárat fölött is, a Balenót nehéz véletlenül lefullasztani. Apropó alapjárat: meglepően alacsony, nem egész 700/perc fordulatszámra lőtt, érezni is némi alapjárati egyenetlenséget, dacára annak, hogy az alap Baleno is négyhengeres. Viszont szépen, egyenletesen erősödve és suzukisan gyorsan pörög fel, 90 lóerejét 6000/percnél adja, utána vége is van, mint a botnak, bár elforgatható 6500-ig, már torpanva, váltani kell. Eltalált áttételezésű ötfokozatú váltóval tehetjük. Az alsóbb fokozatok kellően rövidek, városban is kapcsolható a negyedik, az ötödik pedig kellően hosszú, az autópályás 130 km/órás tempót mindössze 3000/perces fordulattal, 6 l/100 km körüli fogyasztással futhatjuk, az átlagosnál picivel zajosabban, de már az is kellemes meglepetés, hogy a Baleno autópályán is stabil, élénk.
Kívül kicsi, belül nagy. Bár különösebb gond nincs a Baleno formájával, vélhetően vevőinek zömét nem azzal csábítja majd el. Hanem élénk motorján túl helykínálatával, ami egyébként vegyes képet mutat. A fél centi híján 4 méter hosszú, a Swiftnél alig több mint 10 centivel hosszabb autó beltere viszonylag keskeny, ugyanakkor utasterében és csomagterében is meglepően sokat ad. Utóbbiban hosszában is elférnek a fedélzeti bőröndök, a hátsó lábtér pedig akkora, hogy azzal még két kategóriával feljebb is büszkélkedni lehetne. Bár a Baleno ötüléses, hátul nagyon szűken fér el egymás mellett három felnőtt, két isofixes gyerekülés közé lehetetlenség beülni, de a szélső helyeken hátul is meglepően kényelmes, az ülések elöl-hátul jobbak a kisautós átlagnál. A berendezés többi része egyszerű, de funkcionális. A műanyagok mindenhol kemények, ám nem bántóan ridegek és az első, valamint a hátsó ajtókra is jutott palacktartós zseb, utóbbiak a másfél literes flaskákat is fogadják. Bravó!
Két szint a csomagtérben. Ismert trükköt alkalmaz az álpadlós csomagtérrel a Suzuki. Ha azt a padlóra küldjük, élvezhetjük a 355 literes teret, ha pedig köztes pozíciójába helyezzük, akkor ülésdöntéssel sík a raktérpadló. Voltaképp praktikus, ráadásul a köztes pozícióval remek csempészrekeszt is kapunk. A csomagtér rakodópereme és küszöbje viszont egy kissé magas, a jókorát emelendő poggyászok miatt ez nem annyira kellemes. A csomagtér kárpitozásnál szintén lelhetünk egy-két nem kifejezetten megnyerő részletet, ám egy olcsó autónál ezek simán elfogadhatók.
Jól fordul, de nem a szerpentineken. Városban imádható, hogy faltól falig nem egész 10 (egészen konkrétan 9,8) méteres körön megfordulhatunk a Balenóval, könnyű, korrekt a kormánya, ugyanakkor elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futóművével és 175/65 R15-ös abroncsaival nem kanyarvadászatra született. Említendő, hogy a GL csak előre kap tárcsafékeket, hátul dobok lassítják, érezhető is, hogy egy kicsikét átlag alatti a fékteljesítmény, a következő felszereltségi szinttel már hátra is tárcsafékek kerülnek.
Összességében remek ajánlat! Ne legyünk telhetetlenek, a Baleno nem sportautó, azt pedig tökéletesen tudja, amire való: a család olcsó utaztatására. A közel ezer kilométeres teszt átlagfogyasztása úgy lett 5,5 l/100 km, hogy zömében városban és autópályán hajtottuk, alig volt benne higgadtabb országúti menet, ahol egyébként 3 liter körül is elvegetál. Négy felnőttnek még csomagokkal is elegendő helyet ad, a másodiknak számító GL felszereltség pedig klímástul, Bluetooth kihangosítós és USB-csatlakozós CD-olvasós hifistül, első elektromos ablakostul, valamint távirányítós központi zárral és elektromos fűthető tükrökkel, a biztonság terén 6 légzsákkal és ESP-vel is csupán 3,25 millió forint. Ez így korrekt csomag! Még úgy is, hogy az NCAP töréstesztjén csak 3 csillagot érdemelt az alap Baleno, csak a jobb felszereltségű, már radaros vészfékrendszert adó kapott négyet. Igen, kicsit kompromisszumos a biztonság és a beltér igényessége (főként műanyagjai) terén, viszont korrekt üléseket, remek motort, kiváló helykínálatot ad. Korábbi árharcunkból már tudjuk: a konkurens nagyméretű kisautókhoz mérten abszolút jól árazott.