Ez lenne a legjobb családi autó? Toyota Verso teszt

A legjobb családi autó - olvasható a Verso kapcsán a szerénytelennek éppenséggel nem nevezhető állítás a Toyota weboldalán. Ez persze nem meglepő, egy kompakt egyterű valóban remek családi járgány, s ki ne lenne messzemenően büszke saját gyerekére, a Toyota is az a Versóra. Arra a Versóra, ami persze nem teljesen új, inkább csak frissített, erősen frissített sorozat.
Alig több mint egy hónapja mutatkozott be itthon, s minő véletlen, épp a bemutatón is próbált példány érkezett tesztre. Azaz alapdízel, ám csúcsfelszerelésű, amit még egy-két extrával, navigációval és panorámatetővel is felszereltek. Meg kell hagyni, az ismételt találkozás elsőre csalódást hozott. A Verso ugyanis nagyon kellemes emlékeket hagyott, ám a csúcsverziónál kulcs nélküli nyitó- és indítórendszerrel felszerelt egyterűben a 2,0 literes D-4D turbódízel olyan erőteljes, a kormánykeréken és az egész karosszérián érezhető alapjárati rezonanciával járt, amit egészen egyszerűen nem, hogy elfogadni, megérteni sem tudtunk, miközben a 2,0 literes gázolajos teljesen friss, a korábbinál egyébként könnyebb és persze takarékosabb is. A Versóhoz ráadásul stop-start sincs - ami egyébiránt nem feltétlenül rossz, ám ilyen alapjárattal feltétlenül hiányzik. Menet közben persze barátunk volt a dízel, hiszen nem túlzottan magas, 124 lóerős teljesítményéhez igen tisztességes, 310 newtonméteres, ráadásul nagyon alacsonyról, 1600 1/perctől érkező nyomaték társul.
Az alapdízellel szerelt Verso bizony jól megy, katalógus szerint 11,3 másodperces 100 km/órára gyorsulásánál kiváló nyomatékrugalmassága miatt még dinamikusabbnak is érződik, 185 km/órás végsebessége untig elegendő. Utóbbit mondjuk nem próbáltuk, az óra szerinti 140, GPS alapján alig több mint 130 km/órás utazótempót annál inkább. És ott kiemelendő, hogy a Verso halk, a motor fordulatszáma csak kevéssel 2000 1/perc feletti, gyorsítani pedig visszakapcsolás nélkül is bőven tud az alapdízel. Kicsit furcsa, hogy a tempomat nem a kormánykerékről, hanem külön bajuszkapcsolóról vezényelhető, de a Toyota vásárlóinak pedig nyilván a klasszikus megoldás változtatása lenne szokatlan, s mivel a Toyotánál átlag feletti a márkahűség, érthető is, hogy a gyáriak ragaszkodnak a jól bevált külön „nyúlványhoz”. Visszatérve az autópályás képességekhez: a Verso jó, sőt remek utazóautó. [BANNER type="1"]
Ülései - legalábbis elöl - átlag feletti kényelmet adnak, méretesek és eltalált tartásúak. Több száz kilométeres, több órás utak után is frissen lehet kiszállni belőlük. Nem is meglepő, hogy a tesztautóval az átlagosnál többet, bő 700 kilométert mentünk, vegyes körülmények között 6,1 l/100 km fogyasztás adódott, ami messze van természetesen a gyári 4,9-től, de az üresen is 1,54 tonnás hétülésestől nem rossz. A tankolás pedig meglepetést hozott, a fedélzeti számítógép nem vert át minket a fogyasztás kapcsán, ám a dízel alapjárata, ha bársonyos nem is lett, de érezhetően kisimult. Miként azt a tesztautó visszaadásakor Krajcsovits Sándortól, a Toyota Kommunikáció és Tréning osztályának vezetőjétől megtudtuk, nekik is sok gondjuk van temérdek hazai gázolajjal, melyek egyenetlen alapjáratot, zajos üzemet és túlfogyasztást is tudnak eredményezni. Ezek egyes elemeit időnként sajnos magunk is tapasztaljuk.
Ha utóbbival „korrigáljuk” a Verso teljesítményét és fogyasztását, nagyon jónak ítélhetjük, amúgy azonban meg kell jegyezzük, hogy kívülről hallgatva zajos volt a dízel, a hangszigetelés viszont ötöst érdemel, az utastérbe ugyanis nem jutott a kerregésből.
Van azonban ami semmiképp sem fogható az üzemanyagra, egyterűként jó, de nem kiváló a modell a Verso. Alap, hogy a hátsó lábtér sík, alap, hogy függetlenek a második sor székei, s azok tologathatók, szabályozható támladőlésűek. Ebben a szegmensben azonban a független üléseken túl az érne pluszpontot, ha a középső hely is a szélsőkkel egyenértékű lenne, s akár Isofix-csatlakozó is szerepelne rajta. Utóbbiból azonban a Verso csak kettőt kínál, a középső sor szélső helyein. Elöl, az utasülésen kikapacsolható a légzsák, ám ott sincs gyerekülés-rögzítő.
A variálhatóság is szinte csak a kötelezőket adja. Az 5 üléssel sem túl nagy, 440 literes csomagtér aljában tökéletesen bújnak meg az onnan kihajtható szükségülések. Azok mérete és helykínálata gyerekeknek elegendő csak (ahogyan az a konkurenseknél is megszokott), hét ülés mögött 155 liter tér marad. A Verso bizony vetélytársai között is kompakt, még a frissítés során felrakott, elöl immár fekete zongoralakk betétes lökhárítókkal elért 2 centiméteres hossznöveléssel is 4,46 méter maradt a hossza. Ez városban előnyös, ugyanakkor bravúros, hogy a második sor székeinek síkba hajtásával 1,75 méter hosszú sík raktérpadlót kapunk. Mivel az ülések előtt marad tér, hajlékonyabb tárgyakból hosszabbak is behelyezhetők, mi például egy 2 méter hosszú matracot szállítottunk a Versóval, korábbi tapasztalatból pedig tudjuk, hogy a legalacsonyabb pontján is 79 cm magas térbe akár félbeszerelt sarokkanapé is beférhet.
És itt áll össze a Verso lényege, viszonylag nagy, viszonylag kicsiny alapterületű modell, amivel nem csak utazni jó, hanem amit vezetni is jó. Elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futóműve még a Lounge ellátmány 17 colos alukerekeivel is egészen jól csillapít, kormánya közvetlen és jó visszajelzésű, a felfüggesztés pedig stabil, azaz tényleg jó országúton is kanyarogni a családszállítóval. Leginkább család nélkül, hiszen a kanyarjellemzők kiélvezését a família nem mindig díjazza. A gyerekek számára fontosabbak a Lounge csúcsverzióval járó hátsó ajtókra szerelt sötétítő-rolók, s persze ámulatba ejtő tud lenni az elektromosan eltakarható panorámatető is.
A családfő számára pedig a vételár, ami a tesztautó esetében (alapdízel, csúcs Lounge felszereltség, navigáció, panorámatető, metálfényezés) 8 020 000 forint. Most akciósan 5 év/160 000 kilométer garanciával. Nem rossz ajánlat, de a Verso választásához bizony kell egy kis Toyota-fanatizmus is. Ez persze a korábbi modellek vásárlóinál szinte adott, legtöbbször más hiányzik egy szép és új, valóban remek családi autó vásárlásához. Aki olcsóbbat venne, s az ellátmányokkal sakkozna, korábbi cikkünkben megtalálja az új Verso teljes kínálatát. Hogy a címben feltett kérdés se maradjon válasz nélkül: ha apa vagy anya szeret dinamikusan, mégis takarékosan, máskor pedig sok cuccal autózni, a Verso bizony a legjobb családi autó lehet.