Cikk2012. 05. 03.

Félrevezető a felfestés, a parkolókat büntetik

Olvasónk, illetve egészen pontosan lánya alkalmazkodott a parkolóhelyek felfestéséhez, mégis büntetést kapott. Vajon miért?

Még akkor is érheti meglepetés az autóst, ha szabályos kíván lenni, s parkoláskor például igyekszik követni a parkolóhelyek felfestését. Tavaly részletes cikkben veséztük ki, miként szabad például járdára állni, ám most Zsuzsanna levele kapcsán ismét elő kellett vegyük a témát.
"Az eset a lányomékkal történt meg. Budapest VIII. kerületében, a Magdolna utcában az úttest két oldalán felfestett csíkok jelzik a parkolás módját. Az egyirányú utca jobb oldalán teljes szélességgel az úton jelzi a lehetséges megállást, míg a bal oldalon csak akkora helyet festettek fel az úttestre, hogy értelemszerűen csak a járdára két kerékkel felállva lehet megállni.
Tíz-egynéhány éve ott laknak, mindig így áll meg mindenki. (Jelzem, ha a bal oldalon az úttestre állna valaki teljes szélességgel, a ház alatti parkolóból se ki-, se bemenni nem lehetne.) Mígnem egymás után 1-1 héttel kaptak 3, azaz három darab 30 000 forintos büntetést a parkolási rend megsértése miatt. Az első kettőt megfellebbezték. Időközben megjött az első levélre a válasz, elutasítják. Jogorvoslatra csak bírósági úton számíthatnak. Így tehát: 3 x 30 000 + 2 x 5000, azaz 100 000 forint parkolási büntetés, gyakorlatilag fellebbezési lehetőség nélkül. Hiába hívtam fel a VIII. kerületi és a szombathelyi rendőröket, arrogáns modorban kioktattak, hogy ők nem tudhatják, ki volt az a hülye, aki rosszul festette fel a jeleket, őket ez nem is érdekli. Van tábla vagy nincs tábla, ez itt a kérdés. Hiába érveltem, hogy a KRESZ szabályai szerint nincs leírva, hogy mindkét feltételnek meg kell felelni (felfestés és tábla). Azóta a lányomék fizetik a részleteket. Tábla azóta sincs, felfestést nem javították ki, az autósok meg várják, mikor jönnek a büntetések. Mikor kell állam bácsinak a pénz?"

Érdemes fellapozni a KRESZ-t, s megnézni, miként rendelkezik a járdán parkolásról.
KRESZ 40.§. (8) „A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.”
A járdán (akár részben) megállni csak a négy feltétel egyidejű teljesülésekor szabályos.
A járda fogalmát a KRESZ I. számú függeléke egyértelműen határozza meg. Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.
[BANNER type="1"] Noha az valóban vitathatatlan, hogy a tábla és a felfestés nem kell egyszerre meglegyen, hiába van felfestés, ha a járdán nem marad legalább 1,5 méternyi hely a gyalogosoknak. A helyszínt megnézve elmondhatjuk, a járdának talán csak szegélykövére lenne szabad feltenni az autó kerekét. Az is igaz persze, hogy akkor pedig a gyalogosok számára elegendő járdaszélesség mellett az utcán közlekedő autóknak nem lenne elegendő hely. Itt tehát nem csak a gyakorlat, a felfestés is félrevezető, ám a büntetés sajnos törvény szerint jogos. Ehhez hasonló, parkolásra buzdító felfestéseket egyébként máshol is lehet találni, akár szintén a VIII. kerületben is. Sajnos főszabályként meg kell jegyezni: akármit is mutat a festés, akárhogyan áll is a többi autó, a KRESZ a szabály, azt kell követni, ellenkező esetben joggal jöhet a nehezen elfogadható bírság, melynek befizetése elől nincs menekvés.