Fizess, ha járművet vásároltál, fizess duplán, ha örököltél!

Régi mondás, hogy nem elég az autót megvenni, át is kell íratni. Nem is áll rendelkezésre erre túl sok idő, a vásárlástól számított 15 napon belül le kell tudni. Ez az idő természetesen csak használt autónál használható ki, hiszen újnál nem csak az új forgalmi, a rendszám kiadásának feltétele is az illeték befizetése. És igen, új autóra ugyanúgy, pontosabban még jelentősebb mértékben kell vagyonszerzési illetéket fizetni, mint használtra. Ráadásul nem csak autóra, hanem minden gépjárműre és pótkocsira is meg kell fizetni a sarcot.
A félreértések elkerüléséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény pontosan meg is határozza, hogy mi számít gépjárműnek: minden olyan jármű, amelyet "beépített erőgép" hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Kivétel azért akad: a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár. Pótkocsiként (illetéktörvényileg) logikusan az illetéktörvényben érintett gépjárművek által vontatott mindenféle pótkocsi értelmezendő (teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét - külön jogszabály - hatósági nyilvántartásba vételhez köti). [BANNER type="1"] A vagyonszerzési illeték mértékét, azaz a fizetendő sarcot a jármű kora és motorjának (hatósági nyilvántartásban feltüntetett) teljesítménye határozza meg. Minél erősebb motor hajtja, annál több fizetendő, minél idősebb, annál kevesebb. Az elv voltaképp igazságos, igazságosabb, mint az egykori, csupán köbcenti alapján kalkuláló, a díjak mértéke viszont jellemzően komolyan emelkedett az egykori átálláskor, de az már történelem. Ami viszont most meghatározó, az az alábbi, régről ismert táblázat. Bár nem jellemző, hogy a forgalmi engedélyben a kW-ban megadott teljesítményértékének 1,36-szorosát jelentő lóerőadat szerepeljen, amennyiben úgy van, annak 1,36-tal osztásával kapjuk meg a kW értéket, az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Speciális esetként elmondható, hogy ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítményének hivatalos közléséért. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni. Az egységes szabályzás alól felmentettek a 120 kW-nál nagyobb teljesítményű hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók, melyek tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű 120 kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezne, a 120 kW feletti teljesítmény esetükben tehát illetékmentes, a személyautóknál az is "fizetős".

Pótkocsi esetén nincs hajtómotor, amelynek teljesítményével számolni lehet, esetében pedig életkor szerinti szorzó sem létezik. Így aztán pótkocsi esetén egységes az illeték szabályzása: ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni, akkor is, ha a pótkocsi egy ezeréves rozoga utánfutó.
Míg a fenti adatok visszterhes vagyonátruházás esetén élnek, öröklés és ajándékozás esetén a fenti tételek kétszerese fizetendő, mentességet csak az egyenesági rokonok élveznek. Mentesség továbbá az általános vagyonszerzési illeték alól is lehetséges - néhány speciális, alább részletezett esetben. Nem kell továbbá az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti.
Vagyonszerzési illetéket használati jog szerzése esetén is kell fizetni, erről egészen pontosan így ír a jogszabály: gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén a vásárlás esetén meghatározott illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. Dupla sarc azonban nincs: amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megállapítása során a megállapított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével. Amennyiben egyszerre több tulajdonos szerez tulajdon vagy haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jogot, mindenki a meghatározott hányadnak megfelelő illetéket kell megfizesse.
Autóvásárláskor az illetékhez mérten jellemzően szerényebb, de fix kiadás a forgalmi engedély és az új törzskönyv egységes 6000-6000 forintos díja, és természetesen számolni kell az eredetvizsga (hivatalos nevén eredetiség ellenőrzés) hatósági díjával is. Érdekesség, hogy külföldről vásárolt, itthon először forgalomba helyezett járművek esetén utóbbi nem kötelező, akkor viszont van regisztrációs adó (miként új autóknál is), ami jellemzően húzósabb tétel, de talán nagyobb gond, hogy az autó múltja is ellenőrizetlenül marad. Összességében elmondható, akár itthonról, akár külföldről vásárolunk autót, százezreket fizethetünk be csupán adminisztrációs tételekért.