Formai okokból visszadobott adásvételi?

Nem új keletű, mégis teljesen aktuális történet az, hogy milyen a szabályos adásvételi, szakzsargonnal élve „Tulajdonjog átruházási szerződés”. A kérdéskört szabályozó 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet még 2009. decemberében jelent meg a Magyar Közlönyben, s noha az már 2010. január 1-én életbe lépett, hogy milyen tartalmi elemeket kell, hogy tartalmazzon a szerződés, annak igazi szankciója, azaz az, hogy a tartalmi követelményeknek nem megfelelő szerződéseket joghatás hatására alkalmatlannak kell tekinteni, csak tavaly július 1-én lépett hatályba. Magyarán nem megfelelő szerződés esetén az Okmányiroda teljes joggal visszadobhatja a szerződést és utasíthatja a vevőt/eladót, hogy megfelelő szerződést írjanak, s azzal térjenek vissza. [BANNER type="1"]
Sajnos azonban a tapasztalat az, hogy az Okmányirodák nem csak tartalmi, hanem formai elemeket is követelnek – teljesen jogtalanul. Pedig egyrészt nincs is erre előírás, másrészt nem is létezik egységes, ajánlott szerződésminta, sok Okmányiroda és biztosítótársaság például táblázatos, 1 oldalas, tömör, táblázatszerű sablont kínál, míg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala három oldalas, bővebb lére eresztett mintát kínál és arról is megjegyzi: „Tájékoztató jellegű iratminta!”. A törvényi szabályzás értelmében azonban bármilyen olyan szerződés megfelelő, ami tartalmazza az általunk is idézett rendeletben előírt elemeket, a Használtautó.hu oldalról is ilyen tölthető le.
Értelmezési eltérések azonban sajnos adódhatnak, például bizonyos Okmányirodák szerint a szerződés „Adásvételi” elnevezése, illetve a felek „Eladó” és „Vevő” jelzéssel szerepeltetése, valamint a vételár féltüntetése még nem határozza meg nem ingyenes, hanem visszterhes mivoltát. Illetve sokszor azt sem fogadják el, ha a gépjármű birtokba adása, a hozzá kapcsolódó iratok átadása és a jogügylet hatályba lépése egyenlő a szerződés keltével. Jobb szeretnek mindegyik kérdéskör mellett külön leírt, akár azonos dátumot látni, továbbra arra figyelni kell, hogy mivel a birtokba adáshoz nem csak dátumot, hanem időpontot is fel kell tüntetni, ha utóbbira a szerződés keltét írjuk, akkor ott kell szerepeltetni az időpontot. (Az időpont meghatározása egyébként – az eladói bejelentési kötelezettséghez hasonlóan – az eladót védi, hogy az autó átadása után elkövetett bírságok és egyéb ügyek már ne őt terheljék.)
Ahogyan azt a rendelet korábbi ismertetésében is írtuk, nem megfelelő adásvételi szerződés esetén az Okmányiroda megtagadhatja az autó átírását. Ilyenkor azonban formai elemeket nem, csakis a rendeletben részletezett tartalmaikat követelhet. Sajnos nem túlzottan életszagú az a szituáció, amikor az ügyfél magyarázza a hivatalos szervnek, hogy nem is rossz az a szerződés, de az élet nyilván hozhat ilyen szituációt, ha például az ország másik feléből való az autó és túlzottan nagy macera, vagy bármilyen egyéb szituációból adódóan akár már megismételhetetlen lenne a szerződés ismételt aláírása. Saját tapasztalat, hogy a birtokba adásnál elvárt időpontot nem, csak dátumot tartalmazó szerződést az okmányirodák egy része elfogadja, ugyanakkor vannak az előírásokhoz szigorúbban ragaszkodók, s olyan élményt is hallottunk már, hogy ugyanazon okmányirodánál az egyik ügyintéző által visszadobott szerződést a másik gond nélkül fogadta az autós átírásához. Kockáztatni persze nem érdemes, az előírásokat követve nem lehet probléma.