Francia autó 300 ezer kilométerrel? Nézzük!

Évi 60 ezer kilométer. Alsó hangon ennyit fut a most próbált Renault Laguna. A még nem is egészen ötéves autóban így már több mint 300 ezer kilométer van. Tulajdonosa autózási lendületét mutatja, hogy a 300 ezres fordulót mutató fotó kapcsán csaptam le az autóra, mire összehoztuk a találkozót, már 307 ezer kilométer volt a Lagunában. Mindenki asszociáljon arra, amire akar, aztán olvasson![BANNER type="1"]
Ez a Laguna nem elég, hogy sosem állt meg hiba miatt, a kötelező karbantartásokon túl sem igényelt túlzottan sok alkatrészt. Ebben nyilván benne van a Renault elmúlt években jelentősen javult minősége, de legalább annyira tulajdonosa is. Nem óvja agyon az autót, de úgy tartja, hogy a karbantartás minden márkánál szükséges és sehol máshol sem lett volna olcsóbb, itt pedig maga az autó a tudásához mérten igencsak jó áron adott volt.

Az 5 évvel ezelőtti Black Edition Laguna gyakorlatilag „fullextrásnak” mondható. Klímája például nem csak kétzónás, hanem „Soft” és „Fast” programot is kínál, fényszórója Xenon, kárpitozása részlegesen bőr, navigációja magyarul beszélő, naná, hogy elektromos ablakai mind automaták, hogy van tempomatja és sebességhatárolója, hogy rögzítőfékje és zsebben hordható Renault Kártyája is automatikus. A Lagunák és úgy általában a Renault-k nagy fogása, hogy észrevétlenül, de nagyon kiszolgálják az embert. Ezt persze tudtuk az újakról és a kevesebbet használtakról is. Itt viszont most az a kérdés, hogy mit tud a bő 300 ezer kilométert futott példány, amitől a legtöbb használtautó-vásárló rettegne.

Legfőbb konklúzió, hogy el kell felejteni az óraállás túlértékelését.

Láttam már alig több mint fele ennyit futott, ennél kopottabb belsejű és műszakilag is ehhez hasonlónak tűnő Laguna III-ast, amit szintén nem szóltam le, mert az is nagyon rendben volt, meg ez is teljesen rendben van, csak itt utóbbi még nagyobb szó. Ha egy kereskedésben állna ez és egy ezzel egyidős, de fele ennyit futott gép, akkor tutira ez lenne az olcsóbb, pedig simán lehet, hogy közben még ez lenne a jobb állapotú is. Erről ugyanis tudom, hogy tulajdonosa kifejezetten hosszú távokon használja. Naponta kétszer 100 kilométert ingázik otthona és munkahelye között, heti szinten alsó hangon 1000 kilométert megy, ha esetleg nem menne sehova sem hétvégén. Jellemzően amúgy megy. Szeret vezetni, szereti a lakóhelyét is, munka pedig leginkább a fővárosban van. Németországban teljesen átlagos lenne ennyit autózni, itthon sokan furcsán nézik, pedig teljesen józan dolog ez. De nem csak akkor vehetünk meg egy sokat futott autót, ha ismerjük a tulajdonosát, az átlagosnál magasabb futás feltételezi, hogy zömében nem városban használták - hacsak nem taxiról van szó.
E Laguna kuplungja a kilométerszám ellenére kevesebb terhelést kap, mint egy olyan példányé, amit csak napi 10-20 kilométert, de városban használnak. Bár az utak sehol sem jók, talán futóműve sem kap sokkalta több terhelést, mint egy városi járkálásra kárkozhatott példányé. Motorja mindig eléri az ideális üzemi hőfokot, zömében úgy dolgozik. Fontos akkor a kilométer? Ugye, hogy nem annyira? Sokkal inkább a használati mód és a karbantartás a lényeges. A Laguna tulajdonosa nem is ismer kompromisszumot utóbbi kapcsán, ha bármi rendelleneset hall, tapasztal, rögtön betér abba a márkaszervizbe, ahol a Lagunát, illetve előző autóit, egykori Clióját, Mégane-ját is vette - Balassagyarmaton. De akkor is jár ott másfél havonta, ha nincs semmi különös. Ugyanis a 30 ezer kilométeres karbantartási ciklus felénél mindig beiktat egy olaj + szűrőcserét. Ő így nyugodt.

Ha majd egyszer – a tervek szerint – egy év múlva eladó lesz ez az autó (nagyjából 360-370 ezer kilométerrel), akkor állapotán túl szerviztörténete lesz az „értéke”. Túl sok mindent nem kellett benne cserélni, de kuplungját 200 ezer kilométernél például méltányosságból cserélte a gyár. Hosszú autópályázás után keménynek érezte a tulaj. A szerviz kivette, megnézte, a szerkezet ép volt, a gyár pedig a több mint hároméves autóban is állta a cserét. Még garanciában kellett egy új üzemanyagtartály, mert a gyári szivárgott, ja és egy fékmunkahengert, valamint egy hangszórót is cseréltek még a garanciális időszak alatt. Az ügyintézés egyszerűen ment, a 3 év/150 ezer kilométeres (!) gyári jótállás óta egy hiba adódott: a légtömegmérőé. Amúgy leginkább csak szűrők és olajak kellettek, a hosszbordás-szíjat egyszer váltották a láncos vezérlésű, bő 300 ezer kilométerrel is meseszép járású motoron. A fékek hatásosak, de fogynak, a dinamikusan vezető tulaj alatt átlag 40 ezer kilométert bír egy betétgarnitúra elöl, a tárcsák pedig jellemzően három betétnyit szolgálnak.
Ha nem látnám az óraállást, tényleg nem tudnám megmondani a Laguna futását. A 2.0 dCi ma is dinamikusan viszi a tágas kombit, aminek piaci értéke nem több 2 millió forintnál. Tehát most, hogy már bejött az utód Talisman, különösen jó bolt egy használt Laguna. A fogyasztás nagy átlagban 6,5 l/100 km körüli, ami a 150 lóerős 2,0 literestől rossznak egyáltalán nem mondható. Nyilvánvaló, hogy országúton egy liternyit simán le lehet belőle faragni, azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy négy felnőttel, sídobozzal a tetőn és tempós autópályás hajtással sem megy 7 liter fölé.
Konklúzió, hogy a sokak által lenézett francia használt autók is lehetnek jó vásárok. Amennyiben megkapták a kellő törődést. Vajon eladható lesz ez a példány egy év múlva és 370 ezer kilométerrel? A tulaj nem aggódik, adott már el használt Renault-t hasonló paraméterekkel. A vevők megnézték az autót, tetszett nekik, szerelőjük sem tudott rosszat mondani, de sokallta a kilométert. Majd megkapta a márkaszervizből lekért tételes szervizmúltat, és ennyit mondott: "ezt az autót meg kell venni”. Így van ez, komoly érték a márkaszervizes, követhető előélet, ami nem csak az óraállást, hanem azt is bizonyítja, hogy a szükséges karbantartásokat nem spórolták el.