Francia magaskényelem - Renault Captur TCe 100 villámteszt

Már nagyon vártam, hogy a Renault Capturt az alapmotorjával is kipróbálhassam, hiszen a nemzetközi menetpróbán csak az erősebb csúcs, vagy csúcsközeli felszereltségű modelleket vezethettem, a hazai bemutatón pedig szintén az 1,33-as motorral próbálták a kollégák. A Renault Schiller tesztparkjának köszönhetően azonban már az importőri tesztautó érkezése előtt beülhettem a háromhengeres, egyliteres motorral felvértezett, Intense felszereltségű Capturbe. Hogy miért maszkulinabb az új Captur, az igazán akkor látszik, amikor megáll mellette egy régebbi példány. Habár csak 19 milliméterrel szélesebb az új, a formaterv optikailag szélesebbnek láttatja. A Clio arcát idéző rajzolat mellett azonban még ott vannak a szélesen domborodó sárvédők, illetve a motorháztető domborításai is. Továbbá az autó oldalát is látványos fény-árnyék vonalak szelik át, amelyeknek hála a Nap állásától függően más és más arculatát mutatja a Captur. Hátul pedig a lámpatestekkel az első fényszórók formáját „utánozzák”, ami tökéletes formai összhangot teremt. A formán túl még ott van a rendelhető színek sokasága, akár kéttónusú változatban is, ahogy az a tesztautón is látszik. Az Atacama narancs a fekete tetővel az egyik leglátványosabb kombó a Captur színpalettáján, bár tény, hogy 150 ezer forintos pluszkiadás. Az utastér szürkeségét is sikeresen feloldják a narancs dekorelemek (50 ezer forintért), de említést érdemel a keresztben végigfutó díszbetét is, ami bár műanyag, de tökéletesen adja vissza a szálcsiszolt alumínium hangulatát. Dizájnparádéból nem is kell ennél több, de mi a helyzet a praktikum és az ergonómia terén? Nos, egyetlen egy dologba tudok csak belekötni, mindjárt mondom mi is az. Először azonban dicséretet érdemel a középkonzol egyszerű tagoltsága.

A digitális klíma kezelése senkinek nem jelenthet gondot, de a multimédiás rendszer menüjében is néhány perc elteltével már otthonosan mozoghat a felhasználó. Az Intense felszereltség esetén a 7 colos, érintőképernyőt lehet nyomogatni, míg a vezető előtt is 7 colos, nagyon szép grafikával dolgozó, digitális műszeregység kapott helyet.

Megfelelő a kormánykerék karimájának vastagsága is, ám ezen a környéken kell keresgélni az egyetlen kritikus pontot. És ezt szó szerint gondoltam, hiszen a rádió vezérlője, avagy a hangerőszabályozás és a módválasztás egy külön bajuszkapcsolón kapott helyet a „jobb alsó sarokban”, amit először keresgélni kellett. Persze, aki már tapasztaltabb Renault tulaj, nem fog annyira meglepődni, mint én, ráadásul az érintőképernyőn is elérhetők ezek a funkciók. A bajuszkapcsolót felfedezve azonban mindenképp könnyebb arról vezérelni. [BANNER type="1"] Nem esett még szó az ülésekről, ám nem is időznék a bemutatásukkal sokat. Igényes a szövetkárpit, jól tartanak a deréktámaszok és az ülőlap is megfelelő hosszúságú az átlagos testalkatúak számára. A 11 centivel megnyújtott karosszéria áldásos hatásaként nőtt a hátsó lábtér is, ráadásul az itt utazók két USB-portot is kapnak. Pakolóhelyekből sincs hiány, összesen 27 liternyi tér áll rendelkezésre ,és már önmagában a fiókként kinyitható kesztyűtartó is hatalmas. A csomagtér pedig 536 literes alaphelyzetben, igény esetén 1275 literes bővítés lehetőségével. Következik a motor, és ha tippelnem kell, biztosan sokan arra gondolnak, vakarom a fejem, hogyan dicsérhetném a 999 köbcentis, turbós egységet, mert manapság divat lesajnálni őket. Pedig nincs okom fejvakarásra, kellemes kis szerkezet ez. Mivel nem túl nehéz üresen a Captur – pontosan 1190 kilogrammos – a turbófeltöltővel kihozott 100 lóerő teljesen átlagosan képes mozgatni. A 160 Nm forgatónyomaték már 2750-es fordulatnál megérkezik, szóval pörgetni sem kell veszettül, hogy menjen.

Igaz, hogy nem „rövidtávfutó bajnok” a maga 13,3 másodperces 100-ra gyorsulásával, ám az ennél jóval fontosabb rugalmasság terén nem vall szégyent.

Az ötfokozatú váltó pedig szintén megkedvelhető, bár eleinte furcsa volt a váltógomb alakja, de néhány kilométer után már hozzá is szoktam. Mivel a villámrandin nem mértem pontos tankolás szerinti fogyasztást és nem is a tipikus vegyes használatot reprodukáltam, kénytelen voltam a kijelző adataira hagyatkozni, amelyek 6,9 és 7,5 liter között ingadoztak. Szerintem ez elfogadható egy 100 lóerős, elsőkerék-hajtású crossovertől, és biztos vagyok benne, hogy kíméletesebb vezetéssel apasztható. Ha már a fronthajtás szóba jött, gyorsan le is kell szögezni, hogy a Captur továbbra is egy „városi terepjáró”, nem az őserdők meghódítására született. A civilizációban viszont nagyon kényelmes a lágyra hangolt futóművel, amellyel szinte átlebeg az úthibákon. A 17 colos könnyűfém felnik sem túlzóan nagyok, nem rontanak sokat a menetkomforton. A kormány kellően közvetlen, kiváló összhangban dolgozik a futóművel, talán egy picit több visszajelzést adhatna az útról. Végül eljutottunk a piszkos anyagiakhoz. Jogosan reménykedhetnek kedvező árban a kis crossoverre vágyók, hiszen a Clio árát is szépen belőtte a Renault. A Captur az Intense felszereltséggel és a legkisebb (TCe 100) motorral 5,85 millió forintról indul. A tesztautóban a már említett extrákon kívül plusz tétel volt a vezeték nélküli telefontöltés, a fűthető ülések, a hosszanti tetőrudak, a City csomag, amely a parkolóradarokat és a tolatókamerát jelenti, valamint a szükségpótkerék. Így szerepel az árcédulán 6,26 millió forint, ám most kedvezményt is kínálnak, szóval a végső ár, 149 999 forint levonása után 6 109 001 forint, ami a kategóriában igencsak versenyképes. Akinek megmozgatta a fantáziáját az új Captur, ne gondolkodjon sokat, próbálja ki február 26-29. között a Renault Schillerben a nyílt napok alatt, hiszen a már említettnél is jelentősebb, 200 000 Ft kedvezménnyel és fix 0% THM finanszírozással lehet hozzájutni.
A cikkhez a Renault Schiller tesztparkjából kaptuk kölcsön az új Capturt, köszönet érte!