Három hengerrel is élmény - Opel Astra 1.0 Turbo teszt

Az első teszt. Többször is volt már alkalmunk találkozni az Opel Astra legújabb generációjával. A statikus bemutató után külföldön tehettük próbára, azt követően pedig hazai körülmények között is vezethettük, sőt éjszaka is kipróbáltuk a vadonatúj IntelliLux Mátrix LED-es fényszórót, amely igen meggyőzően teljesített a sötétben. Az első benyomások alapján már nagyon vártuk, hogy hosszabb időre is megkapjuk a német újdonságot. Végre elérkezett az idő, kezdésként a háromhengeres, 1,0 literes turbóst hoztuk el, amelynek blokkja Szentgotthárdon készül.
[BANNER type="1"]
Már az ötödik. Az Opel 1991-ben dobta piacra aldó-középkategóriás modelljét, amely azóta már négy generációt megélt. Az Astra F sokak elmondása szerint még a piac egyik legmegbízhatóbb autója volt, ma is találkozni még közülük néhánnyal a közutakon. A G és a H után megérkezett a J, amely kényelmes sportüléseivel és kategóriájának legjobb Xenon fényszórójával hódított. Egy dologban viszont komoly hátrányban volt: túlsúlyos lett, emiatt bizonyos motorokkal a menetdinamika igencsak elmaradt a versenytársakétól.

Sokat fejlődött. Az Astra K érkezésekor ügyesen jártak el a marketingesek. Több lépcsőben csepegették az információkat a különböző technikai újdonságokról. Akár 200 kg-mal könnyebb karosszéria, Mátrix LED fényszóró, prémium kategóriás autók szintjét hozó belső, kategóriájában egyedülálló masszázsülés. Az a helyzet, hogy mindez nem csupán reklámszöveg, hanem a valóság. Az új Astra valóban hozza az ígérteket. Végre egy olyan Opel, ami lényegében minden szempontból korrekt autó lett, és élményé vált a vezetése is.

Cégautó. Az általunk tesztelt Enjoy felszereltségű, alap fehér színű, dísztárcsás Astra minden bizonnyal rövid idő alatt ellepi majd az utakat. Cégeknek ugyanis ez lehet a legjobb választás. Igaz, hogy az 1,0 literes turbómotor árban nem feltétlenül a legkedvezőbb, a motortól eltekintve ez a szint viszont bőven elegendő a hétköznapokra. Egyetlen dolgot hiányoltam csak ebből a csomagból a téli napokon, az ülésfűtést. Jó hír azonban, hogy 110 ezer forintért megkapjuk ezt azt extrát, sőt az ülések mellett még a kormányt is melegen tarthatjuk.

Mire képes 998 cm³? Elsőként az új Corsában debütált az Opel itthon gyártott háromhengeres turbósa, amely már ott is pozitív csalódást okozott. Csendes, kellően erős, nem eszik sokat, és ha nem tudnánk róla, hogy csak három dugattyú mozog benne, simán gondolhatnánk azt, hogy négyhengeres, annyira simán jár. Az új Astrában sincs ez másképp. Annak ellenére, hogy némileg nehezebb, mint a Corsa, még így is nagyon élvezhető. Kis odafigyeléssel 5,5-6,0 l/100 km között tartható a fogyasztása, de ha kicsit dinamikusabban vezetünk, akkor sem kúszik 6,8-7,0 liter felé a fogyasztás százon. Fontos megjegyezni, hogy ezeket főként városi használat során produkálta. Egyetlen hátránya van csak. Hogy mi az? A következő bekezdésben kiderül!

Valóban tökéletes? Nehéz belekötni ez tény. A külföldi és a hazai menetpróbán is élményként éltük meg az új Astra vezetését. Minden a helyén, jó üléspozíció, tenyérbemászóan jó váltófogás és kapcsolási érzet. Bőséges hely a hátul ülőknek, gazdag felszereltségi lista ésszerű árakkal. A tesztautóban egyedül a csomagtartó méretét véltem kevésnek, pontosabban annak mélységét. Utánanézve kiderült, hogy defektjavító szett helyett pótkerék lapul a csomagtér alatt. Így már érthetőbb és talán jobban elfogadható a szűkebb hely annak érdekében, hogy teljes biztonságban legyünk egy defekt esetén. A javítószettek ugyanis nem minden esetben tudják ellátni a feladatukat, emiatt előfordulhat, hogy az út szélén órákon át kell várnunk a segítség megérkezéséig. A másik negatívum a tompított fényszóró fényereje volt. Lehet, hogy már túlságosan a Xenonhoz és LED-hez szoktunk hozzá, a megfelelő látás érdekében viszont jó lenne egy erősebb fényforrás. A halogénen kívül csak a Mátrix LED érthető el, ami csak a Dynamic és Innovation szinthez rendelhető 400 ezer forintos felárért. Nem olcsó mulatság, viszont éjszaka közel olyan látást kapunk, minta nappal közlekednénk.

Megéri az árát? A háromhengeres 1,0 literes turbómotorral szerelt Opelek ára eléggé elszálltak a többi motorhoz képest. Már a Corsánál is tág szemekkel néztük a számokat és az Astránál sem lett ez másképp. Enjoy szinten lehet a leginkább összehasonlítani az árcédulákat, ez a felszereltségi szint ugyanis az összes jelenleg létező motorral elérhető. Kapaszkodjunk meg. Mindössze 20 ezer forinttal drágább az 1.4 Turbo 125 lóval, mint ez a 105 lovas 1,0 literes háromhengeres. Igaz utóbbi start/stop rendszerrel ellátott, ami valószínűleg a többséget nem fogja meghatni, az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis idehaza sokan akkor is kikapcsolt start/stoppal autóznak, ha az benne van az autóban. Akkor meg nem mindegy, ha alapból nincs? Tovább megyek, 170 ezer forint a különbség az 1.0 Turbo és az 1.4 Turbo 150 lóerős változata között. Lehet, hogy kevesebbet fogyaszt ez a drágaság, de ilyen árkülönbség mellett kérdéses, hogy ki fogja ezt a legkisebb turbóst megfizetni. Maximum akinek az alacsony CO₂ kibocsátás mindennél többet ér. Pedig amúgy teljesen korrekt motor lenne ez, az amúgy csak ötsebességes (de egyáltalán nem rossz) kéziváltóval adott 1,0 literes. Persze az Astrában nem ez a bázis, hanem az 1,4-es szívó benzines, 100 lóerővel, szerényebb nyomatékkal, 270 ezer forinttal olcsóbban, de több mint 20%-kal nagyobb fogyasztással. Elérkezett tehát a turbókorszak, és bizony már ez az 1,0 literes is szerethető, nyugodtan választható.