Cikk2016. 08. 21.

Hétülésestől a turbós hódítóig

Újabb szülinaposunk nem egyszerű lélek, egy igazi bűvész. Azt hinnéd, ismered, de sosem tudhatod, mi lapul a lemezei alatt.

Harmincadikat ünnepel idén a Renault 21, de a kerek évforduló mellett másért is érdemes fölemlegetni. A napjainkban hódításra indult Talisman - ami már nálunk is járt szedán, sőt kombi Grandtour kivitelben is, és nagyon meg voltunk velük elégedve - kétségtelenül örökölt valamit a régi nagy Renault esszenciájából. A rengeteg pozitívum mellett sajnos a néhány helyen használt borzalmas műanyagokon keresztül visszaköszönnek a régi Renault-k szellemei, de az idő mindent megszépít, így már a 21-es esetében is tudunk koncentrálni az előbbi tulajdonságaira.
Lassan kiöregedett a mezőnyből a 18-as, és kellett a helyére valami nagy családi autó a Renault palettájába, így érkezett a 21-es 1986-ban. Egészen 1995-ig gyártották, közben rendesen meg is öregedett a típus, főleg annak köszönhetően, hogy időközben megjelent az újhullámos Clio, amivel egészen új időszámítás indult a franciáknál. Gyártásának alig kilenc éve alatt viszont a lehető legtöbb helyre jutott el a világban, szinte mindenhol ismerik valamilyen formában, vagy valamilyen néven. A Renault 21 kezdetben kettő, valamivel később már három karosszériaváltozatban készült. Elsőként a szedán és a kombi - utóbbit tisztességes nevén hol Savannának, hol Nevadának kell szólítani – jelent meg, majd jött a csapott hátú ötajtós, ami, ha lehet még sikeresebb volt a franciáknál, mint a szedán. [BANNER type="1"] Formatervében szó szerint semmi érdekes nincs, a ’80-as évek szülöttje, kívül belül vonalzóval húzott vonalakkal. Annál inkább érdekes alatta, nem is a borzasztóan kényelmes utasterére gondolunk, amit a Savanna/Nevada esetében akár hétülésesként is lehetett rendelni (és még úgy is maradt csomagtere), hanem a technikára. Rettentően színes egyéniség, sokféle motorral készült, ráadásul azokat kétféleképpen építették a 21-es orrába, és többféle tengelytávval gyártották, annak ellenére, hogy a karosszéria mindegyiknél ugyanolyan volt. Az 1.7-es benzines és 1.9-es dízeleket keresztben, a nagyobb 2.0 és 2.2-es benzinest, valamint a 2.1-es dízelt viszont hosszában építették be. 6 centi eltérés is lehetett a tengelytávban a motor irányának beépítésétől függően, így alapból négyféle méretben készült a 21-es, nyilván ehhez passzolóan temérdek variációjú alkatrésszel.
Azzal magyarázták, hogy a nagyobbakhoz nem lett volna váltójuk, ami befért volna, ha keresztben rakják bele, pedig már mindegyik csak négyhengeres volt. Teljesítményben is nagy volt a szórás, a dízelek 65 lóerőtől kezdődtek és 88-at tudott a legerősebb, az 1.7-es benzines 75-95 lóerőt teljesített, több szinten, attól függően, hogy milyen üzemanyagrendszert kapott. A nagyobbak 110, 135 és 175 lóerőre voltak képesek, utóbbit a 2,0 literes blokkból hozták ki turbóval, melyet külön modellként szedán karosszériával, sportos lökhárítótoldatokkal és különleges felnikkel kínáltak. A Turbo elérhető volt Quadra összkerékhajtással is, úgy 7,4 másodperc alatt futotta a 100-as sprintet, több versenyautó is készült belőle, mára viszont utcai verziót is borzasztó nehéz találni. Egyébként az összkerekes modellek tengelytávja néhány milliméterrel rövidebb volt a fronthajtásosnál, úgy viszont már 6 különböző adat szerepelt a palettán.
Nem is csupán bőséges helykínálata miatt nevezhetjük utazónak, különböző néven bejárta a fél világot. Kanadában és Amerikában is forgalmazták az AMC (American Motors Corporation) jóvoltából, bár ők már akkor látták, hogy az emberek jobban szeretik az olyan kocsikat, amiknek nevük van, így Renault Medallionra keresztelték. Itt is érződik némi kihatás a Talismanra, akár szándékos, akár nem, nagyon jól rímel a két név. Később az Eagle forgalmazta a nagy kontinensen, de már Eagle Medalion néven, picit átdolgozott orral. A 90-es évek elején Törökországban is megkezdték a gyártást, a belépő modelleket Optima, a jobban felszerelteket Manager néven; náluk egy évvel később, 1996-ban futott ki a modell.
Annak ellenére, mennyire „szürke” autóról van szó, meglehetősen sok filmben szerepelt, bár nem kapott túl hálás szerepeket. Mivel a francia rendőrség rengeteg 21-et használt, így sok francia filmben feltűnik. Leginkább a Taxi filmekből lehet ismerős, ahol egyszerre kettőt is összetörnek a rend éber őrei, még mielőtt kihajtanának a kapitányság parkolójából. Persze később is több jelenetben feltűnnek, jellemzően, amikor törnie kell, a Cobra 11-ben is többször áldoztak már fel R21-eseket. Ha nem a filmesek, akkor az idő használta el az R21-et, így harminc éves korára a Használtautó.hu-n is alig pár darab található, jellemzően elég rossz állapotban, pár százezres árcédulával. Nem jobb a helyzet Németországban sem, bár ott legalább jó állapotúakat árulnak. Nem is csoda, hogy kikopott, hiába a hatalmas raktér, meg a két plusz ülés, utasbiztonsági szempontból nagyon le volt maradva, még a jobban felszerelt verziókban sem volt jellemző a légzsák. Ugyanakkor elérte a francia autókra jellemző temérdek betegség is, persze voltak kivételek. Utódját a Lagunát is sokan elátkozták, ezért is lehet, hogy a túlélő, kevésbé felszerelt példányokat már elég jó áron meg lehet kapni, és a frissített verziók egyik sorozatból sem rosszak, a hármasok kifejezetten jók. Reméljük, a frissen színre lépő Talisman tényleg szerencsével jár.