Hirdetés
Mobil Banner (300x250)
Cikk2014. 09. 18.

Hogy áll a Jedlik Ányos program?

Az első Magyar Elektromobilitás Napon számos szép dolgot hallottunk, számos szép autót láttunk, s reméljük, el is jön az elektromos kánaán.

Hogy áll a Jedlik Ányos program?

Alakul a Jedlik Ányos program - tudtuk meg az első Magyar Elektromobilitás Napon, amit az Európai Mobilitási Hét keretében első alkalommal Magyarországon/Budapesten/Budán/a XII. kerületben tartott/ünnepelt a Magyar Elektromobilitás Szövetség. A tervről ebben a márciusi cikkben már írtunk, most, szeptember 17-én igazából egy elektromos autó átadása jelentette a fő attrakciót. Ez pedig egy Nissan Leaf, az első olyan villanyverda, ami városüzemeltetési célokat szolgál. A kocsit a környezetvédelemben élenjáró XII. kerület városüzemeltetési irodájának munkatársai használhatják zéró emisszióval, károsanyag-kibocsátás nélkül - például a térség kátyúinak ellenőrzésére.
[BANNER type="1"]

Az eseményen Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára és Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára is nem győzte kiemelni a magyarországi elektromobilitás elterjedéséhez szükséges háttérmunka fontosságát, ami töltőhálózat kiépítését, az adózási és jogi feltételek egyszerűsítését jelenti. A részletekről szólva Glattfelder elmondta, hogy az utak mentén, valamint a közintézményeknél kialakítandó elektromos töltőállomások kiépítését uniós forrásokból és a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből befolyó összegekből finanszíroznák. Hozzátette azt is, hogy szerinte kötelezővé kellene tenni a saját költséges töltőállomások létesítését azoknak az intézményeknek, üzletközpontoknak, amelyeknek haszna származik abból, hogy az emberek autóval odamennek.

Vizsgálják a zöld rendszám bevezetésének lehetőségét, illetve a buszsáv használatát az elektromos autók számára, az ingyenes parkolás biztosítását a töltőhelyeken és az adókedvezmények kiszélesítését. A Jedlik Ányos terv kiemelt hangsúlyt fektet az elektromobilitás elterjesztésére a közösségi közlekedésben, az elektromos taxik számának növelésére és az elektromos bérautórendszer létrehozására is a közlekedés környezeti kárainak csökkentéséért, s a nem megújuló energiaforrások és nyersanyagok felhasználásának mérsékléséért. Fónagy felidézte azt a 2013-as európai uniós direktívát is, amely előírja, hogy 2020-ra Magyarországon 68 ezer töltőpontot kell létesíteni, amiből 7000-nek nyilvánosnak kell lennie.

Azt is megtudtuk, hogy amennyiben a Magyar Elektromobilitás Szövetség által javasolt ösztönzők megvalósulnak, 2020-ra reálisan 30 ezer elektromos gépjármű közlekedhet a magyar utakon. A jelenlegi gépjűrműpark egy százalékát kitéve. Stekl László, a szövetség elnöke azt mondta, hogy az elmúlt években az elektromobilitás elterejdését olyan piaci okok akadályozták, mint az elektromos gépjárművek szűk kínálata, hatótávuk korlátozottsága, s a töltőpontok hiánya. Na de a problémák többsége mára megoldódni látszik, mert rövidesen 10-nél is több különböző elektromos meghajtású kocsi és két hazai gyártású busz is elérhetővé válik. És a technikai fejlődésnek hála egy feltöltéssel már 120-500 km a hatótávuk. És a szövetség számításai szerint az elektromos autók teljes üzemeltetési költsége (TCO) ma már alacsonyabb, mint a hagyományos meghajtásúaké. Viszont a töltőpont-hálózat hiánya még nem teszi lehetővé, hogy egy elektromos autóval az ország beutazható legyen, ezért aztán olyan erőfeszítések szükségesek, amelyek az infrastruktúra gyors fejlesztését célozzák. A Pwc energetikai tanácsadó csoport prospektusában egy olyan adat szerepel, hogy a realista forgatókönyv szerint - 2013-as árakon számolva - a következő 10 évben a töltőpontok kiépítése közel 120 millió eurónyi beruházást igényelhet. Felszorozzuk forintra? Rendben, olyan 37,5 milliárd forint, hűha.

És még azt is megtudtuk, hogy az esetleges törvényváltoztatásokkal nemcsak az áramszolgáltatók, hanem akár a töltőpontot kialakító bevásárlóközpontok is kérhetnek majd pénzt a "tankolásért". És az Európai Mobilitási Hét programhoz már 137 ország csatlakozott szemben a 2012-es 112-vel, hurrá. Ó, még valami: a fenntarthatóság, a mobilitás fenntarthatósága, ez a kulcsszó. Mellesleg a fővárosi XII. kerületben, ahol az átlagos zöld közterületek százalékos aránya 48,7%, szóval a Hegyvidéken nem kevesebb mint 1151 m2 napelemet telepítettek az önkormányzat intézményeire.

És még azt is hallottuk, hogy az elektromos autók ma már elérhető árúak. Nyilván, csak igen kevesek számára. Vagyis igen kevesek gondolják úgy, hogy 8-10 és még több millió forintért az általában dízelmotoros, nagyon menő és egy tankolással nagyon messze menő nagyautók helyett kisebb/kevésbé felszerelt/sokkal kevésbé menő/egy töltéssel sokkal kevesebbet menő/ha menni akarsz, nem hűtesz, nem fűtesz elektromos kocsit kéne vásárolni. Sebaj, az eseményen kb. ott volt az ország összes elektromos járműve, olyanok is, amilyeneket már vezettünk, olyanok is, amiket még nem, de nem is láttunk, sőt, olyan is, ami még nincs is - az alábbiakban néhány kép és képaláírás erejéig mutatjuk be a felhozatalt. És szívből reméljük, várjuk, hogy ne csak alakuljon, körvonalazódjon, konkrétan álljon az ígéretes Jedlik Ányos program.