Hogyan honosítható a külföldi jármű?

Mint arról korábban beszámoltunk, 2011. szeptember 1-től hatályos a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. § (1) bekezdés b) pontja, miszerint a Magyarországon bejegyzett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár csak magyar hatósági jelzéssel ellátott gépjárművet vezethet.
Mostantól az üzembentartók, ha külföldi rendszámos autót vezetnek, már nem hivatkozhatnak külföldi tartózkodási helyre, és az ellenőrzések során (amit fokozottnak ígérnek a hatóságok) bizonyítaniuk kell, hogy jogosan használják az adott járművet. Ennek egyik módja a külföldi munkavégzéshez kapcsolódó munkáltatói igazolás, a másik pedig a kedvezményes honosítási eljárás, illetve e folyamat elkezdésének az igazolása. Akik az utóbbi megoldást választják, 50 százalékos regisztrációs adó kedvezményben részesülnek, ám az alkotmányügyi bíróság döntése értelmében erre csak azoknak van lehetőségük, akik 2011. június 15. előtt szereztek tulajdonjogot nem magyar rendszámos gépjárművükre. A törvényhozók célja egyértelmű: szeretnék elkerülni, hogy az eleve ügyeskedők ne az év végéig felére csökkentett adó kedvezményéből húzzanak hasznot, a nevezett dátum után vásárolt autók forgalomba helyezésével. (A kedvezményt logikusan június 15. után jelentették be.)
A külföldi vállalatoknál (amelyek magyarországi érdekeltségeik miatt használnának járművet) nyakatekert módon kerülhet magyar rendszám a céges autókra: csak magyar adószám birtoklásával, valamint az általános forgalmi adó megtérítése ellenében. Természetesen a vállalkozásokat is terhelik a forgalomba helyezés, valamint az egyéb adók is, a kamu (értsd: nem életszerűen, bevétel nélkül működő) cégeket pedig az ígéretek szerint arra utasítják majd, hogy kerülvén a bírságot, honosítsák a járműveket.

Alaphangon 200 ezer forintos bírságra számíthat, aki jogtalanul használ Magyarország területén külföldi rendszámos autót, a cégek büntetési szorzója pedig kétszeres.

Mit is kell tudni a honosítási eljárásról? A fenti törvény külön nevesíti és szankcionálja a külföldi rendszámmal történő jogellenes közlekedést. A megfelelő szabálykövetés érdekében az ilyen járműveket magyarországi nyilvántartásba kell vetetni, és magyar hatósági jelzéssel (rendszámmal) kell ellátni. Az eljárás két fő vonulatra bontható, mert nem mindegy, hogy Európai Unió (Európai Gazdasági Térség, EGT), vagy harmadik ország a járművet rendszáma szerint nyilvántartó állam.
Ha a jármű valamely EGT tagállamból származik, akkor egyszerűsített honosítási eljárásban, a regadó megfizetését követően helyezhető magyarországi forgalomba a jármű, amelynél az alábbi az ügyintézési sorrend:

1. a járművel a Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségén kell megjelenni a jármű szemléje és esetleges műszaki megvizsgálása miatt,
   
   
   
2. majd az ott kiállított műszaki adatlappal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szervénél kell a regisztrációs adót befizetni,
   
   
   
3. végül az okmányirodában fejeződik be a jármű forgalomba helyezése, rendszámtábla és forgalmi engedély kiváltásával.

A műszaki vizsgálat szempontjait az 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet tartalmazza, amelynek vonatkozó pontos részletei ide kattintva megtekinthetők. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, valamint a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról a 35/2000. (XI.30.) BM rendelet intézkedik, többek között meghatározva a szokásos tartózkodási hellyel kapcsolatos tudnivalókat – ennek részletes pontjait ugyancsak mellékletünk tartalmazza.
Harmadik országból származó jármű esetén némiképp bonyolultabb a helyzet, mert nincs egyszerűsített eljárás a műszaki vizsgálatnál, és az ügyintézési sorrend első lépése az okmányiroda, ahol úgynevezett származás-ellenőrzést kell kérvényezni.
Ha ez megtörtént, akkor a kiállított igazoló okirattal már lefolytatható ugyanaz a hivatali menet, mint az EGT származású járműveknél. Fontos tudni, hogy az Európai Unióban egyszer van csupán vámfizetési kötelezettség, és ezt nem kötelező Magyarországon fizetni, megtörténhet a jármű EU-ba történő belépésének helyén (országában) is, ettől függetlenül a regisztrációs adó megfizetése itthon kötelező.
A legutóbbi felülvizsgálat során módosításra került a regisztrációs adó számítási módszere, az egyes kategóriák új díjtételei csak jövő év január 1-től módosulnak, de az avultatási időszak már szeptember 1-től 20-ról 15 évre csökkent. Az új skála szerint az avulás az első esztendőben változatlanul 20 százalék, míg a 4. év végén közel 50, a 15. évben pedig 90 százalék.