Hogyan ne tegyük tönkre a nyaralást? A másét se

Írtunk már nem egy cikket a témában, viszont úgy véljük, soha nem lehet eleget foglalkozni a közlekedési morállal, illetve annak hiányával, hiszen ha nevelni és szankcionálni nem is, ám arra valamelyest rávilágítani csak tudunk, milyen nagy is a baj. Nem csak nálunk (számos nemzet autós oldalain olvashatók szezonális értetlenkedések), de nálunk aztán fokozottan az. Az iskolákban mindjárt vége az évnek, következik a megérdemelt szünidő, ami - ideális esetben - egyet jelent a vakációzással, a pihenéssel, az utazással. Sokaknak sajnos jelen szomorú helyzetben nincs lehetőségük nemhogy külföldre vagy legalább a Balatonra, de sehova se menni, azért bízunk benne, hogy a rút munkanélküliség, az általános pénztelenség és a normálatlanul drága autózás ellenére is minél többeknek lesz ideje és "kedve" kikapcsolni. Mert az jó. Legutóbb épp csökkent az üzemanyagok ára, az e-matricára áldozni nem hajlandók tekereghetnek a lassabb, ugyanakkor általában szebb utakon - legyünk hát optimisták, s fogadjuk meg a következő tippeket-tanácsokat a baleset- és stresszmentes célba érés, időtöltés, továbbá a költségcsökkentés érdekében. [BANNER type="1"] 1. Tervezés, ellenőrzés
Banálisnak tűnhet a mindenféle navigációs berendezések korában, ám igenis nem árt jó előre tájékozódni, merre érdemes menni, hol és mikor, milyen szakaszon és napszakban várható torlódás. Ha megéri, mert a pihenés időtartama úgy adja ki, s nem szeretnénk alacsonyabb rendű utakon össze-vissza csalinkázni, lassabb járművek mögött pöfögni, irány az autópálya, aminek alapfeltétele ugye az e-matrica - akár online - beszerzése. Mit ne felejtsünk még el? Csak a szokásos dolgokat: az autó műszaki ellenőrzése (folyadékok, gumi, fényszórók, ablaktörlő), a kötelező tartozékok megléte és érvényessége, víz, olaj, kaja-pia, zseblámpa, stb., ami kell. Iratok. Nem baj, ha érvényes a műszaki, ha van biztosítás, nemzetközi zöldkártya, ilyesmi. Papírtérkép arra az eshetőségre, ha a GPS csütörtököt mond, szokott.
2. Felhajtás, besorolás
Úgy döntöttünk, hogy autópályázunk (akár csak az ingyenes, a nagyobb városokat elkerülő szakaszokon), a tempós párhuzamos közlekedésben részvétel pedig a sztrádára felhajtással kezdődik. Ó, bocsánat, a kocsiban természetesen mindenki bekötve, csomagok a csomagtérben, stb. Tehát felhajtás, ami gyorsítósávon történik. Gyorsítsunk, igyekezzünk mihamarabb felvenni a forgalom ritmusát, győződjünk meg arról, hogy senkit nem kényszerítünk fékezésre, s ha szabad az út, soroljunk be. Amennyiben akkora a forgalom, hogy nem merünk besorolni, haladjunk el a sáv végéig, jelezzük szándékunkat, előbb-utóbb lesz valaki, aki körültekintően és vélhetően villogással jelzi, hogy beenged. Vagy ne üljünk volán mögé, a bizonytalanság ölhet.
3. A tempó tartása. A megengedetten belül
Tudjuk, hova megyünk, nem? Tudjuk, mennyi az út, s mikorra szeretnénk odaérni, nem? Bizonyára azzal is tisztában vagyunk, hogy a gyorsítgatás és a fékezgetés is energiát igényel, ergo növeli a fogyasztást. Ami pénz. A gyorshajtás is pénz (duplán, mert nagyobb tempónál nagyobb az étvágy, sőt, jól meg is büntethetnek), no meg kockázatos, balesetveszélyes. Na nem mintha az indokolatlan tötymörgés szabályos és ajánlott lenne. Pláne a belső sáv(ok)ban. Erről később, most viszont még hadd emeljük ki a tempomat, azaz a sebességrögzítő kulcsszerepét: ha a forgalom engedi, biztonságosabbá, pihentetőbbé, takarékosabbá is teszi az utazást. Amúgy a beállított sebességhatároló is okos, mivel nem engedi száguldozni a sofőrt.
4. Párhuzamos közlekedés, jobbkéz-szabály
Bármilyen hihetetlen is, de autópályán jobbkéz-szabály van érvényben. KÖTELEZŐ jobbra tartani. Tehát jobbra, a legszélső sávba KELL húzódni, ha nem előzünk. Nyilván azért nem muszáj annyira szigorúan venni a szabály előírását, de az tarthatatlan, felháborító és balesetveszélyes, amikor valaki a legbelső sávban a megengedettnél indokolatlanul lassabban krúzolgat. Ha 130-nál 130-cal előz, azzal az égvilágon semmi baj. Egy esetben nem kötelező a kisorolás, ha a külső sávban összefüggő kocsioszlop alakult ki. Jobbról előzni tilos! Amennyiben a sávok telítettek, a kocsioszlopok eltérő tempója miatt ugyan elhaladhatnak egymás mellett az autók, de a sávok közötti cikázás tiltott.
5. Ablak, klíma, fogyasztás, bogarak, fül, szem
A sebesség megválasztásánál már karcoltuk a fogyasztáskérdést - figyeljünk a légáramlatokra is. Autópálya-tempónál a lehúzott ablak növeli a fogyasztást, ahogy persze a légkondi használata is. Viszont ha fent vannak az ablakok, nem repülhet be bogár, nem okozhat balesetveszélyt, nem bántja a huzatérzékenyek fülét, szemét, miegymást. Ha már szem: szokás lebecsülni a jó napszemüveg áldásos hatását, pedig a napellenző sokszor nem bizonyul elég nagynak. És még egy szem, azaz kilátás: az egyik legfontosabb, hogy akadálytalanul lássunk (és látszódjunk is). Durva esőben, pláne jégesőben sebesség-csökkentés, megállás, bölcs várakozás - biztonságos helyen, nem a leállósávban, hanem pihenőhelyen - ajánlott. Olyan bogaras lett a szélvédő, hogy a lapátok csak maszatolnak? Lehúzódás (benzinkúthoz), tisztítás, nem beletörődés, hogy azért csak kilátni valahogy...
6. Előzés, nyomulás, az okos enged
Az egy dolog, hogy szabálytalan és felettébb tapló viselkedésforma, de ön- és közveszélyes is a letolás, a nyomulás, az előzendő lezavarása, esetleg jobbról megkerülése, a ráfékezés, az indokolatlan dudálás, a villogás, a mutogatás. Vannak persze olyan (lassan haladó) betegek, akiket valamilyen úton-módon muszáj eltávolítani a belső sávból, de akkor is kéretik a lehető legkulturáltabban intézni az ügyet, úgy, hogy senki ne érezze magát veszélyben. Gondolt már arra, amikor valakinek (képletesen) belemászott a fenekébe, hogy mi történik, ha amaz hirtelen lelassít, s összeütköznek? Másfelől az okos enged, ennyi. Jön egy barom? Elengedem, hadd menjen. Nem azért, mert már várják a veséjét, hanem, mert potenciális veszélyforrás.
7. Követési távolság, irányjelző
Nem kell hozzá adaptív tempomat, amit a drága, modern autók kínálhatnak, elég a józan belátás: nagy sebességnél több helyre és időre van szükség a váratlan események lereagálásához. Helyenként útburkolati segítséget is kapunk a biztonságos távolság szemléltetésére - érdemes ezeket valóban komolyan venni. Az irányjelző használata olyan, hogy sokan csupán legyintenek rá, pedig fokozottan ajánlott annak érdekében, hogy tudjuk, lássuk, mit csinál a másik. Hogy tudják, lássák, mit csinálunk. Fokozottan ajánlott és kötelező.
[kepallojobb=398951]Drága az útdíj, drága az üzemanyag, minden drága - a szegénység előnye, hogy kevesebb lehet a pályás autóbaleset[/kepallojobb] 8. Visszapillantó tükör
Láttak már autópályán sávváltáskor az ülésből hátra-, kiforduló vezetőt? Nonszensz. Ott vannak a (remélhetőleg jól beállított) tükrök, azokat kell nézegetni folyamatosan, a városi és közúti haladáshoz képest sűrűbben - hiszen nagyobb a tempó, gyorsabban zajlik minden. Előzés, sávváltás előtt időben tájékozódjunk, hogy szabad-e a menet, na jó, a holtteret is bekalkulálva nem gáz a kifordulás, átsorolás. Fő a biztonság!
9. Leállósáv, megállás, pihenés
A leállósávot csakis vészhelyzet esetén szabad igénybe venni, ne oldalazzunk oda pisilés-pisiltetés, evés-ivás céljából. Ha lerobbant a kocsi, az elakadásjelző háromszöget (khm, ami ugye meg kell, hogy legyen) ne pár lépésre rakjuk, mert akkor nem látja el a figyelmeztető funkcióját. Elfáradtunk? Vécézni kell? Éhes-szomjas a család? Esedékes a tankolás? Utóbbi nem a legjobb hír autópályákon, mert az azok melletti kutak jelentősen drágábbak a többinél, minden más helyzetben ott vannak a töltőállomások, pihenők - a sofőrnek, ha nincs váltótársa, pár perc nyugi is sokat számít, egy kis nyújtózás, levegőzés soha nem lefitymálandó.
10. Egyebek, apróságok
Külföldre visz az utunk fizetőkapus szakaszokkal? Készítsünk be aprót, nagy címletekkel csúnyán rászedhetnek. Amikor ismeretlen helyen parkolunk, tájékozódjunk gondosan: nem csak Magyarországon kell fizetni majdnem mindenért... Gyereket, állatot, értéket (látható és láthatatlannak vélt helyen) se hagyjunk a kocsiban, és még valami: a navigációt ne a vezető nyomkodja. Elbánik azzal a fránya szerkezettel a feleség (férj) is, vagy bízzuk rá a kölökre, ő jó eséllyel hamarabb megoldja a problémát.