Japán ékszerdoboz Németországban
Tavaly tavasszal nyitotta meg kapuit a München melletti Mazda Classic Museum, amely világszinten is a japán gyártó egyik legnagyobb gyűjteménye. Amiket láttunk, attól nem egyszer esett le az állunk.
Tavaly nyitotta meg kapuit az augsburgi Mazda Classic Museum, ahol Walter Frey 140 darabos gyűjteményéből 40-50 autó látható kiállítva
Sokan talán még nem is tudják, hogy a BMW-k, Mercik, Audik és Porschék országában létezik egy hely, ahol igen komoly japán gyűjtemény és múzeum is található. Tavaly nyitotta meg kapuit a Mazda Classic Museum Augsburgban. A Münchentől szűk egy órányi autózásra lévő városban Walter Frey gyűjteménye világszinten is egyedülálló. A 140 darabból álló kollekcióból egyszerre mintegy 50 modell kerül kiállításra az 1500 négyzetméteres csarnokban, amely egykor vasúti raktárként szolgált.
[BANNER type="1"]
Vasúti raktárként is szolgált az épület, manapság pedig a japán gyártó egyik ékszerdobozának számít a kívülről érdektelennek tűnő épület
A Frey család története 1971-ig nyúlik vissza, ekkor jött létre az Auto Frey az Augsburg melletti Gersthofenben. 1978-tól elsők között kezdtek foglalkozni Németországban Mazdák forgalmazásával, a vállalkozásban Walter két fiúgyermeke, Joachim és Markus a mai napig részt vesz. A múzeum létrejöttében jelentős szerepet vállalt a németországi Mazda importőr is, talán nem véletlenül. Egy ilyen létesítmény jót tesz a márkának, a Mazdák fanatikusainak pedig nem kell Japánig utazni, hogy ehhez hasonló gyűjteményre csorgathassák nyálukat.
Az öreg Freyt leginkább a Wankel-motor fogta meg, emiatt számos modell található a múzeumban, amelyben forgótárcsás egység dolgozik
A gyártó közel 100 éves történetét bemutató kiállítás számos olyan autót vonultat fel, amelyek Európában soha nem voltak elérhetők. A legidősebb Freyt főként a Wankel-motor fogta meg, ezért a gyűjtemény jelentős részében forgótárcsás motor található. Egyes modellekről nem is gondolnánk, hogy ilyen egység mozgatta, csak az adatlapról derül ki, hogy bizony ebben is Wankel teljesített szolgálatot. Nem véletlen, hogy a Mazda nem kívánja elvetni véglegesen, az RX Vision Conceptből érkező sorozatgyártású RX-9-et szintén Wankel-motorral tervezik piacra dobni. Ez persze a jövő, a Mazda múltja viszont a Budapestről 770 kilométerre található múzeumban eléggé jól végigkövethető. Ha épp nincs az embernek ideje elugrani, az alábbi fotók is jók egy gyorstalpalónak.
1931 októberében indult a Mazda GO gyártása, amelynek a képen látható továbbfejlesztett, GB névre keresztelt változata 1949-ben látott napvilágot. Egyhengeres, 16 lóerős benzinmotor hajtotta, közel 30 különböző változatban készült. Egyes modelleket akár 2 tonnával is lehetett terhelni. Volt olyan év, amikor 130 darabot is eladtak belőle egy évben.
A gyártó első négykerekű járművének forgalmazása 1960-ban indult az R360 Coupéval. A 2,98 méter hosszú kisautó elérhető volt sokak számára, népszerűségét jól mutatja, hogy az értékesítések 65 százalékát ez a modell tette ki a kategóriában. V2-es, 356 köbcentis motor hajtotta, tömege mindössze 380 kg-ot nyomott.
A Mazda jeep. Sokan nem is gondolnák, de a Mazdának volt ilyen modellje, melyet 1970-1973 között forgalmaztak Pathfinder XV-1 néven. A Burmában gyártott modellt főként kormányzati, katonai és rendőrségi célokra használták. Volt belőle ponyvás és keménytetős változat is, akár kilenc fő szállítására is alkalmas volt. A meghajtásról egy 90 lóerős négyhengeres motor gondoskodott.
A Mazdának nem csak terepjárója, busza is volt. A Parkway alapesetben 26 személyes, de létezett belőle 13 férőhelyes változat, amely elsőosztályú kényelmet adott utasainak. A kéttárcsás Wankel-motor 135 lóerőt teljesített. Végsebessége 120 km/óra volt, amellyel kora egyik leggyorsabb buszának számított. Mindössze két évig, 1974 és 1976 között gyártották.
Egy motorháztető, amit mi sajnos nem írhattunk alá. A Mazda japán fejeseinek kézjelei viszont megtalálhatók rajta.
Egy autó, amit mindenki csodálattal néz. A Cosmo Sport 110S az első olyan autó volt, amelyben kéttárcsás Wankel-motor dolgozott. A prototípusa 1964-ben mutatkozott be, sorozatgyártása 1967-től 1972-ig tartott. A kézzel épített Cosmoból napi egy készült el a gyárban, összesen 1519 db látott napvilágot. 110 lóerős motorjával és 940 kg-os tömegével 185 km/órás végsebességre volt képes.
1984-ben csatlakozott a Mazda a rally bajnoksághoz, ahol 1985-ben egy B-csoportos RX-7-essel Carlsson és Melander a harmadik helyen végzett az Akropolis Rallyn. Összesen hét versenyautó készült, az itt kiállított darab nem eredeti, csupán egy replika. A motorháztető alatt egy dupla-rotoros Wankel szolgáltat 300 lóerős teljesítménnyel, melyhez kevesebb, mint 1000 kg-os tömeg társult.
A rally és rallycross pályák másik nagy királya a 323 GT-R. Összkerékhajtásával és 185 lóerős teljesítményével jó alapnak bizonyult. Az N és az A csoportban idehaza is többen versenyeztek ilyen típussal. Gyártása 1992-től 1993-ig tartott.
A Mazda szárnyas modelljét ugyanaz a Toshihiko Hirai tervezte, mint az MX-5-öt. Ennek ellenére nem lett olyan nagy sikere, mint a kis roadsternek. 1992-től 1995-ig gyártották, összesen 4392 darab készült belőle. A 3,29 méter hosszú modell középen található háromhengeres motorja 64 lóerőt teljesített, mely 150 km/órás végsebességet ért el.
Az első két generáció a 626-osból. A bal oldali 1979-1982 között készült, 1,6-os és 2.0 literes négyhengeres Otto motorral, kupé és limuzin karosszériával. A jobb oldali 1982-től 1987-ig volt forgalomban, a benzines mellett ezt már dízellel is kínálták. A korábbi két kivitel mellett megjelent a lejtőshátú is. Őket követte még két generáció, a 626 negyedik generációja 1997-ben köszönt le, 2002-ben a Mazda6 váltotta.
Kétségtelen, hogy a Mazda egyik nagy sikerét az MX-5 hozta meg. Az 1989-től gyártott kétüléses roadsterből a mai napig több mint egymillió példány talált gazdára, ezzel a legsikeresebb modell lett a kategóriában. A kis tömegű hátsókerekes roadster árát tekintve a piac egyik legelérhetőbb élményautója, nem véletlenül lett ez a típus a legnépszerűbb. A hagyományokat jól mutatja, hogy az első és a negyedik generáció fordulatszámmérője megjelenését tekintve szinte egy az egyben megegyezik. Az MX-5 2019-ben 30 éves lesz, amelyet bizonyára egy 30th Anniversary névre keresztelt limitált szériával fog ünnepelni a japán gyártó.
Érdekesség, hogy 323-asból nem csak GT-R, hanem kabrió változat is készült. Az 1985-től 1989-ig gyártott modellt Európában nem forgalmazták. Alapesetben 1.6-os szívó benzines mozgatta, de volt belőle turbós változat is.
A Mazda legsportosabb és leggyorsabb modellje az RX-7 volt. Európában 1992-96 között forgalmazták, kéttárcsás Wankel-motorja 240 lóerő leadására volt képest, japánan pedig készült 280 lovas kivitel is. Mindegyik változat twin-turbóval egészült ki, tömege csupán 1310 kg-ot tett ki. A legutolsó modell 2002-ban gördült le a gyártósorról, melyet a következő évben a szintén wankeles RX-8 követett.
A Mazda modellek egyedfejlődése több ehhez hasonló idővonal-ábrán tekinthető meg a múzeumban. Látva ezt, érdekes abba is belegondolni, hogy nem egészen 100 év alatt honnan hova jutott el az autótechnika. Vajon hol leszünk ugyanennyi év után?
A bejáratnál ez a nagyjából 5x5 méteres Cosmo fogad. Nem véletlenül. Az egész múzeumban ő az egyik legszebb forma. Aki München közelében jár, annak érdemes kerülni egyet Augsburg felé és eltölteni legalább egy órácskát Európa legkomolyabb Mazda múzeumában!
