Jó szerszámokkal élmény a kerékcsere?

November 1. után már egyértelműen téligumis szezon van. Még akkor is, ha a nappali hőmérséklet olykor akár a 20 Celsius fokot közelítheti, hiszen hajnalonta beköszönthet egy-egy fagy, s jeges úton a nyári gumi elképesztően nagy hátrányt mutat a téli abroncsokhoz mérten. Ha a téli gumikhoz külön felniket is vásárolunk, akkor a szerelni kedvelő embereknek az otthoni kerékcsere gyakorlatilag kényelmesebb, mint a gumishoz járás, céges szinten pedig hatalmas spórolás lehet, ha például csapatépítő jelleggel házon belül megoldjuk a kerékcserét. A szereléshez ugyanakkor jól jön néhány eszköz és némi rutin is, mi most a Würth profi cuccaival próbáltuk ki a munkát, megnéztük, elég lesz-e a belépő ütvecsavarhúzójuk, netán érdemes-e a komolyabbakból választani.[BANNER type="1"]
Szögezzük le, mi magunk csakis a gumisnál már készre szerelt kerekeket cserélgessük, hiszen fontos a centrírozás, azt pedig nem fogjuk tudni házilag megoldani, ahogyan az abroncsok felnire szerelését sem. Nem mellesleg az is igaz, hogy a centrírozás sem örök életű, ha rezonanciát érzünk a kormányon, érdemes szakműhelyben ellenőriztetni. A Würth természetesen a szervizek számára is kínál mindent a gumi- és kerékcsere műfajában is, sőt, elsősorban rájuk specializálódott, csak épp vannak eszközeik otthoni felhasználásra is. A műhelyek számára sok más mellett szerelőpasztát, felütős ón és alufelnihez való ragasztható, acél kiegyenlítősúlyokat is kínálnak, s az otthoni szerelés legfontosabb kellékét, a hidraulikus emelőt is beszerezhetjük a Würth webshopjából. Mi ezúttal azonban az autóban meglévő gyári emelőt használtuk, hiszen az is megfelelő lehet. Igaz, ha szezononként otthon szeretnénk kereket cserélni, pláne ha több autón, abszolút érdemes lehet egy profibb emelő beszerzése, ugyanis azokkal nem csak egyszerűbb, biztosabb is a munka. Akármilyen emelőt is használunk, fontos a munka előtt megnézni, hogy hol is van az autónk emelési pontja. Ezt jellemzően a küszöbön is jelöli egy-egy dombornyomás, de a legjobb az, ha megnézzük a kezelési kézikönyvet, ha ugyanis rossz helyre tesszük az emelőt, könnyedén komoly kárt tehetünk autónkban, de ha az autó leborul, még nagyobb tragédia, személyi sérülés is történhet. Ha már sérülések, a tekerős emelővel arra is vigyázni kell, hogy tekerés közben karjával nehogy megkarcoljuk a fényezést.
A munkában tovább lépve hamar rájövünk, kerékkulcsból akkor is célszerűbb egy profibbat beszerezni, ha van az autóhoz. Nem mellesleg ma már messze nem biztos, hogy van hozzá, sok esetben ugyanis a tömegcsökkentés miatt pótkerék, emelő és kerékkulcs helyett csak defektjavító és kompresszor kerül az autókba. Kerékkulcsból fontos, hogy az autónkhoz megfelelő legyen. A Würth rendszerekben gondolkozik, kínál például a kerékszereléshez dugókulcs készletet, elég profi cucc, ugyanis a masszív kulcs vége gumival védett, semmiképp sem fogjuk vele összekarcolni az alufelniket sem. A dugókulcsot különféle gépekre is csatlakoztathatjuk. Ha van (kellő teljesítményű) kompresszorunk, a légkulccsal járunk a leginkább jól. Ezzel tiszta F1 hangulatban dolgozhatunk, kompresszor híján pedig (pláne több autót szerelve) érdemes lehet beszerezni egy akkumulátoros ütvecsavarhúzót. A Würth profi szerviztechnikát kínál, a kisebb teljesítményű, gépük is 185 Nm nyomatékkal bír, míg az arányaiban alig drágább profibb verzió már 1000 Nm leadására képes. Mi ezúttal egy fél esztendős Renault Talisman 17 colos kerekeivel teszteltünk. Ide elég volt a belépő elektromos ütvecsavarhúzó is, de ha vásárolni kellene, biztos, hogy beruháznék az erősebbre, ugyanis egy kissé berozsdásodott acélfelnihez már lehetséges, hogy szükség lenne az erejére. Ha az autó felemeléséhez még nem is veszünk kesztyűt, a csavarozáshoz már mindenképp érdemes, akár a szemre szinte tiszta felni is komoly mennyiségű fékport rejthet magán. A hagyományos szerelőkesztyűn túl létezik a Würth-nél egy úgynevezett folyékony kesztyű is, aminek az az előnye, hogy a szerelésben egyáltalán nem gátol, ám ha a munka előtt bekenjük vele a kezünket, az akár vízzel is simán lemosható lesz, ugyanígy a kerékről is. Ha pedig nem gondolkoztunk előre, a munka után jól jöhet egy kéztisztító. Viszont odébb még a munka vége, még talán épp csak levettük a kereket, amiket érdemes is rögtön speciális krétával jelölni, hogy melyik autón, hol voltak, majd következhet a tisztításuk. Ehhez most is jól jöhet az alufelni tisztító, persze most inkább a kozmetikázásról van csak szó, leginkább a tél után fontos, hogy ne maradjon sós, maró szennyeződés a felnin. A gumiabroncsnak jót fog tenni, ha gumiápolóval kezeljük a télire elrakás előtt, ha pedig szállítanunk is kell a kerekeket, tegyük be zsákba, különben a megtisztított keréknél is elkerülhetetlen, hogy összekoszolja autónkat. A gumiápolós kezelés a felszerelendő téli abroncsoknak is jól fog jönni, akár már akkor, amikor az autón vannak. Fontos tapasztalat, hogy a kerékcsere nagyjából 16 colos kerékig egyszemélyes művelet, 17 colos és pláne nagyobb keréknél már jól jön, ha ketten vagyunk, amikor fel is kell emelni, a helyére is kell illeszteni. A gépi csavarhúzóval az emelt autón is behajthatjuk a csavarokat, majd az autót leengedve következhet a gyári norma szerinti nyomatékkulcsos utánhúzás. Ehhez is van eszköz a Würth tárházában, fontos infó, hogy miután a kívánt értékre állított, műszernek is nevezhető szerszámmal meghúztuk a csavarokat, engedjük vissza annak feszítőjét, különben rugója öregszik. Az autó leengedése után már csak egyetlen teendőnk van: ellenőrizni a keréknyomásokat. Egy kalibrált abroncsnyomásmérő bizony nem olcsó és még kompresszor is szükséges hozzá, de egy nagyobb garázsnak szerves része kell legyen, hiszen a keréknyomások nem csak a szezonális cserék után, hanem két-három hetente is ellenőrzendők.
Félreértés ne essék: a felsorolt eszközöket házi használatra évi egy-két kerékcseréhez kevéssé éri meg beszerezni, ezek nagyobb üzemhez valók. Egy vállalkozásnál, nagyobb autóflottánál már érdemes lehet rájuk költeni, ugyanis a gumiszervizek sem olcsók.