Jobbkezes utcából balra is benézni? Szinte muszáj

Elsőbbséget nem megadni olyan forgalmi helyzetekben sem mindig szokás, ahol lámpa, tábla, miegyéb kötelezi és figyelmezteti az autósokat a KRESZ betartására, de hogy ennyire azért ne legyen egyszerű, vannak a fránya egyenrangú útkereszteződések, ezekben jönnek-mennek-közlekednek a felek, s nem ritkán rossz vége lesz a találkozásnak. Baleset, halálos kimenetelű akár. Mély tisztelet a kivételnek, de miért nem tudjuk, mi a helyes azokban az elágazásokban, ahol nincs legalább egy Elsőbbségadás kötelező! jelzés? Mire figyeljünk, hogy a magunk részéről mindent megtegyünk a baleset elkerüléséért? Hogyan védekezzünk a tudatlanokkal és felelőtlenekkel szemben? Számos kérdést intéztünk a Rendőrséghez, amelyekre reméljük, válaszokat is kapunk, s megoszthatjuk majd olvasóinkkal - addig nézzük, mit tanácsol a szakember, aki jó 40 éve dolgozik az autós szakmában, 10 esztendeje mint oktató is. Jelenleg épp nem praktizál, de tervezi, hogy újra munkába áll, s a jövőben ismét vezetni, jól, okosan, felkészülten, előrelátóan vezetni tanítja a népeket Budapesten, például Zuglóban. Ott, ahol becsléseink szerint a legtöbb az egy főre jutó egyenrangú útkereszteződés néha táblával jelezve, néha meg csak úgy pőrén, bízva tán abban, hogy a sofőrök mindegyikének van fogalma arról, mit csinál.
Nos, elképesztő mennyiségnek nincs. Munkahelyünk környékén mindennapos a "majdnem baleset" - sokszor elhűlve konstatáljuk, hogy egyesek nemhogy nem adják meg az elsőbbséget, érezhetően nem is tudják, hogy meg kéne adniuk. Vagy csak magasról tesznek a szabályokra - ki tudja? A teljes neve elhallgatását kérő B. István oktató szerint az az alap, hogy sokan azt sem tudják, melyik a jobb, s melyik a bal kezük. A szabály nevének értelmezhetőségével is bőven akad probléma, hiszen nem tudják elképzelni, hogy nekik kell adni, s nem ők kapják - mi az, hogy jobbkéz-szabály?
Az egyenrangú útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a jobbról érkezőnek - így a leegyszerűsített KRESZ. Ennyi. Igen, benne van a félreértelmezhetőség lehetősége: adni a jobbról érkezőnek... Nem a jobbról érkező fogja adni, hanem én, aki a csomóponthoz ért. És nekem is megadja a tőlem balra érkező, stb. Ha nincs tábla (tetszik tudni, macisajtban az x), úgy kell megközelítenem az elágazást, hogy eleget tehessek kötelezettségemnek, hogy alkalmasint meg tudjak állni és elsőbbséget adni a nekem jobbra közlekedőnek. De balra vajon kell nézni? Balra kell elsőbbséget adni? Meg kell állni? [BANNER type="1"] Balra pillants, jobbra figyelj! - ezt javasolja oktatónk. Azt mondja tehát, hogy minden esetben nézzünk be balra is, de csupán egy pillanat erejéig, jó előre, ha belátható a kereszteződés, különben nem tudjuk kivédeni, amikor valaki "elfelejti" nekünk megadni az elsőbbséget. Úgy kell vezetni, úgy kell nézni az utat, a forgalmat, hogy lássa is az ember - banálisnak tűnik, mégis bölcs intelem, amit megfogadva minimálisra csökkentjük a baleset kockázatát, s ezáltal mi legalább mindent megtettünk annak elkerüléséért.
Ha egy kereszteződéshez érve semmilyen tábla nincs kint, biztos, hogy jobbkezes - ez is elég egyértelmű, nem? Persze maradjunk inkább abban, hogy elvileg, ugyanis számos olyan kereszteződés van, ahol mégsem egyértelmű, hogy melyik a felsőbb rangú út. Az ilyen esetekben is fel kell készülni arra, hogy akár megállással biztosítsuk a jobbról érkezőnek az elsőbbségét - a villamosnak és a megkülönböztető jelzéseket használó járműnek balról is. Amennyiben aszfalton megyünk, amibe földút torkollik, miénk az elsőbbség. Fontos ugyanakkor, s ezt is írja a KRESZ, hogy sebességünkkel ne tévesszük meg a másikat, legyen egyértelmű, mit csinálunk, azaz például, hogy haladunk. Tegyük hozzá, védett útvonalon is. Aztán, ha mondjuk úgy hozza a helyzet, el is engedhetjük például a tőlünk balra érkezőt, vagy felénk is gyakorolhat ilyen gesztust a jobbról jövő - lényeg, hogy minden manőverünk egyértelmű, tudatos, biztos legyen.
Szokás kérdezni, mi van az "odaéréssel". Az egyenrangú kereszteződéshez érve nem kell megállni, s bevárni, míg jön valaki jobbról, akinek elsőbbséget adhatunk. Ha látjuk, de úgy ítéljük meg, nem lassítjuk, nem veszélyeztetjük, kényszerítjük fékezésre, szabad a menet. Azzal is szokás védekezni, hogy ismeretlen útvonalon, sötétben pláne nehéz megítélni, melyik utca jobbkezes, s melyik nem. Az oktató válasza erre a következő: tudatában kell lenni, milyen útvonalon haladunk. Bizonytalanok vagyunk? Nem tudjuk, mit csináljunk? Jön valaki közvetlenül mögöttünk, s tolna le, hajtana, hogy menjünk már? Lassítsunk, végső esetben álljunk meg, azonnal tegyük ki a vészvillogót - az álló autót könnyebb, biztonságosabb kikerülni, mint a mozgásban lévőt.
A tanulóvezetőket ezért sem engedik kettes fokozatnál följebb váltani olyan szakaszokon, ahol jobbkezes utcák vannak - legyen minél alacsonyabb, biztonságos, maximum úgy 30 km/h körüli a tempó, s akkor nagyon nagy baj nem lehet. Vezetéstechnikailag is van tanács: egyenrangú kereszteződéshez érve gáz elvesz, jobb láb sarka középen, a gáz- és a fékpedál között leszorít, jobb lábfej balra fordít, a bal meg a kuplung fölött, így ha kell, pillanat alatt akár meg tudunk állni és elsőbbséget adni a jobbról szabályosan érkezőnek. Vagy utat és esélyt a balról, szabálytalanul ámokfutónak... Elsőbbsége végül is ugye annak van, akinek megadják.