Kemény fagyok jönnek! Mire figyeljünk autónknál?

Jó eséllyel az év leghidegebb hétvégéje áll előttünk, a hófödte tájakon nyílt terepen akár mínusz 20 Celsius fok alatti hőmérséklet is várható, de a városokban is mínusz 15 Celsius fok alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Ez nem csak az emberek és az állatok, az autók számára is kihívás. Azt talán mindenki tudja, hogy a hőmérséklet csökkenésével drasztikusan esik az akkumulátorok teljesítőképessége. Ez a hagyományos üzemű autóknál is érdekes, de az elektromosaknál különösképpen az. [BANNER type="1"]
Bár a napokban olyan - villanyautósok számára született - felhívás is megjelent, mely szerint az extrém hideg károsíthatja is a lítium-ion akkumulátorokat, ám ez első olvasásra sem tűnt túlzottan életszerűnek. Megkérdeztük a hazai villanyautó-forgalmazókat, hogy kell-e tartani az akkumulátorok károsodásától a most hétvégén várható akár mínusz 20 Celsius fok alatti hőmérsékleten. Egybecsengően azt a választ kaptuk, hogy nem. Az viszont igaz, hogy teljesítőképességük akár felére is csökkenhet. Egyes modelleket ezért aztán akkumulátor-fűtéssel szerelik fel, továbbá ajánlott a telepek feltöltése, hiszen azt tudjuk, hogy a teljes lemerítés árt az akkumulátoroknak. A töltés természetesen a hagyományos 12 V-s akkumulátoroknak is ajánlott, egy nem kellően feltöltött akku, pláne ha az már nem is friss, azaz még feltöltve sem hozza teljesen gyári paramétereit, a nagy hidegben már nem fog tudni elegendő indítóáramot adni.
A hagyományos motornak sem árt a hideg?
Oké, hogy a villanyautóknál az akkumulátor teljesítőképessége, azaz a hatótáv jelentősen csökken hidegben, de motorjuknak legalább nincs bemelegedési fázisa, azok kvázi fagytűrők. De vajon mi a helyzet a belső égésű motoroknál? Kajári Zoltánt, a motorfelújító-guru Fortuna Bt. ügyvezetőjét kérdeztük meg arról, hogy mennyire találkoznak a fagy miatt károsodott motorokkal. Elmondása szerint nem jellemző ez már, aki lelkiismeretesen karbantartja autóját, abban megfelelő fagyálló van, az a hidegben sem kell aggódjon. Inkább munkagépeknél, a mezőkön álló traktoroknál fordulnak elő fagykárok. Nem csak az alacsonyabb hőmérséklet miatt, hanem a „törődő gazda” hiánya miatt adódik, vagyis abból eredően, hogy a fagyálló nem volt kellően fagytűrő. Jó esetben csak a fagydugó, de a régebbi motoroknál akár a motorblokk is bánhatja a megfagyást, a hűtőrendszeren túl persze. Ezért aztán különösen ajánlott a fagyálló tél előtti ellenőriztetése és előírt időközönkénti cseréje. A csak részlegesen megfagyott hűtőfolyadék a motor megfőzését okozhatja, ugyanis a hűtőrendszerben képződött rög miatt előbb sülhet be a motor, minthogy maga a fagyott rész kiolvadna.

Miként induljunk hidegben?
Bár a fagykárok nem jellemzőek, azt mindenképpen érdemes tudni, hogy minden motor hidegüzemben szenvedi el kopásának zömét. A hidegüzemet ezért érdemes lerövidíteni, másrészt a hidegüzemben a motort nem, vagy minél kevésbé jó terhelni. Az nem ajánlott, hogy helyben járatással melegítsük be az autót, de legalább 1-2, emelkedőn indulás előtt inkább 3-5 perces üresjárati üzem azonban ajánlott. A minimum melegítési idő benzines autónál fél, dízelnél legalább 1 perc.

De még a melegítés előtt is van egy ökölszabály: az indításhoz ne adjunk gázt. Azzal rögtön, épp a motor számára leginkább kegyetlen, még sok helyen kenés nélküli üzemben kap ugyanis egy viszonylag magas fordulatot és abból eredően kopást. Ezt követően érdemes azért járatni egy kicsit a motort, hogy ha nem is üzemmelegre, de valamennyire átmelegedjen az első terhelés, illetve gázadás előtt. A részlegesen bemelegedett, például már nem emelt fordulatszámmal üzemelő motorral is óvatosan érdemes csak elindulni, s amíg a vízhőmérő nem éri el az üzemi szintet, addig a benzinmotorokat nem ajánlott 3000, a dízeleket 2500/perc fordulat fölé forgatni. Ugyanakkor az extrém alacsony fordulatszám sem kedvező.
Mit tegyünk, ha autónk nem indul?
Ha akkumulátorunk már nem elég erős, a nagy hidegben már nem fogja tudni meghajtani az önindítót. Ne erőltessük, ha elsőre nem ment, másodjára sem fog sikerülni. Segíthet azonban a csatlakozások, a saruk megtisztítása, lehetséges ugyanis, hogy ott vész el annyi áram, hogy a hideg miatti kevésből az önindítóhoz már nem elegendő jut. Segíthet az is, ha az akkumulátort meleg helyre (szobahőmérséklet bőven elegendő!) visszük, de ha gyors megoldás kell, akkor marad a külső telepről indítás. A külső egység lehet egy saját akkumulátort tartalmazó indítássegéd, de egy segítő autó is. A legtöbb taxis hord magánál bikakábelt és hívható is „bikázáshoz”. Nyilván ki fogja fizettetni a kiszállását, de sokszor gyorsabbak, mint a sárga angyal vagy az assistance, amihez nincs is mindenkinek szerződése. A bikázás alapszabálya, hogy először a segítő (járó motorú) autó pozitívját a bikázandó autó pozitívjával kötjük össze, ezt követően az indító autó negatívját a bikázandó valamely testpontjával. Az akkumulátorok közvetlen összekötése robbanásveszélyt jelenthet. Indítás előtt ajánlott így némi töltést adni a lemerült akkumulátornak (akár 10-15 percen át), majd a csatlakozókat fordított sorrendben, azaz a negatívokkal kezdve ajánlott levenni.
Indulás után…
Ha sikeres is volt a bikázás, utána autónk motorja ugyanúgy hideg, mintha saját akkumulátorral indultunk volna, ugyanúgy érvényes rá a „Miként induljunk hidegben?” ajánlás. Akkumulátorunkat ugyanakkor érdemes teljesen feltölteni. Erre csak egy több órás utazás lenne megfelelő (még jó generátor esetén is), ajánlott tehát a külső töltés (vezérelt töltővel). A -20 Celsius fok közelében, nem teli állapotban már nem indító akkumulátor egy töltés után még gond nélkül szolgálhat akár éveket, a töltés mindenképp ajánlott, de egy műszeres, a töltőrendszerre is kiterjedő átvizsgálás is az lehet, ha például ismétlődik a hibajelenség. Jó esetben csak akkumulátort kell cserélni, rosszabb esetben a generátort is.
Mire figyeljünk vezetés közben?
A nagy hidegben autózás átlag feletti rizikóval jár. Havazásra és az utak jegesedésére egyaránt számítani kell, ezért csakis akkor érdemes útnak indulni, ha mindenképp szükséges. Persze ki ne szeretne ilyenkor síelni vagy akár csak kirándulni menni, például egy befagyott tóhoz. Ám ilyenkor nem csak az akkumulátor, az üzemanyagtartály „töltöttségére” is ajánlott figyelni, nem érdemes fél alá csökkenni hagyni, hogy akkor is elegendő legyen, ha útközben valami gond adódik. Amennyiben valami miatt nem tudunk továbbmenni, még mindig fontos, hogy fűteni tudjunk. Ugyanakkor ajánlott ilyenkor egy téli csomagot, például takarót, némi élelmiszert, vontatókötelet és akár ásót is az autóban tartani. Fontos a láthatóság, azaz a lámpák működése, a csúszós utakon pedig a jelentős követési távolság hagyása és annak szem előtt tartása, hogy jeges úton még jó téli gumival is háromszorosára, rosszal akár 8-10 szeresére nőhet a fékút. Kerülendő a hirtelen irányváltás és lassítás, fontos tudni, hogy ha az autó eleje csúszik meg a jégen, csupán a gázpedál elengedése, a tempó visszavétele is stabilizálhatja az autót, míg amennyiben a hátulja törik ki, a kitörés mértékének megfelelő ellenkormányzásra is szükség van. A modern autókban sokat segít a kitörésgátló, de érdemes vezetéstechnikai pályára vagy akár csak egy üres parkolóba is elmenni gyakorolni. Hóban utóbbi nem is utolsó élményfaktor.