Kezdők szerencséje - Opel Corsa B

Egy B Corsa sosem hat réginek, legyen bármilyen rossz állapotban, a vidám, gömbölyű formaterv miatt nagyon nehezen öregszik, pont ezért nem tűnik ki a mai forgalomból, pedig rengeteg fut még belőle

Tudom, első autónak mindenki valami vagányabbra vágyik, a valóság viszont az, hogy ugyan lehet már 3-as BMW-t is kapni ennyiért, garantáltan kevesebbet fog gurulni, mint állni. Ugyanakkor nem is érdemes friss jogsival komoly kocsiba ugrani, akinek kis igényei vannak és nem érzi magát Schumachernek attól, hogy a kezében van a jogsija, annak tökéletes választás lehet egy hasonló B Corsa, tulajdonképpen kéthavi fizetésért. Elviszi bárhová, közben 6 liter fölé nehezen lehet tornászni a fogyasztását, és tulajdonképpen nem kell félteni, ha bárhol otthagyjuk, akár a belvárosban.

Kis vagányság belefér, ez az 1997-es példány pont a ráncfelvarrás utáni évből való, itt jöttek a színre fújt lökhárítók és a G Astrából is ismert, légzsákos kormány, meg az 1,0 literes háromhengeres, 55 lóerős motor is

A felnik is a korhű frissítés utáni típusazonos darabok, sajnos a fényezés több helyen csúnyán foszlik, ezen már a polír sem segít

Szegény kis Corsa is látott már szebb napokat, de mivel tízemeletes panelek alatt alszik, el is nézhető, hogy fényezése már messze nem tökéletes, ráadásul a rozsda is eszi rendesen, igaz főleg a korábban lakatolt részeken. Azt is tudom, hogy mindenki csillogó, hibátlan fényezésre vágyik, egy ilyen kocsi viszont őszintén öreg, vannak kókányolt javításai, viszont pontosan látszik, mennyit fog még bírni, nem fog sunyítva, meglepetésszerűen széthullani alattunk. Ha túltettük magunkat a fényezés hibáin, észrevehetjük a konkrét Corsa értékeit is, amik jelentősen dobnak a közérzetünkön.

Kényelmes, nem túl tágas, de a tetőablak sokat dob a térérzeten, itt már fordulatszámmérővel is kiegészült a műszeregység, a duda gombjai javíthatók, ahogy a kikopott váltószoknya is könnyen, néhány ezer forintból cserélhető

Mindenhol jól elférni, ezek már kényelmesebb ülések, mint a frissítés előttié, egyszerűen előrehajthatók

Először is gyári Opel alufelnik és tetőablak. Mi ez, ha nem luxus? Mivel ez egy 1997-es példány, már a frissített. Színre fújt lökhárítók mellett szervokormány és két légzsák is helyet kapott. Előbbi jelentősen könnyít a Corsa vezetésén, bár a hagyományos fogasléces kormányművel sem nagy feladat terelni, így még kényelmesebb, utóbbiak pedig remélhetőleg még működőképesek is. Minden egyszerű, a műanyagok opelesen fáradtak és kopottak már, a duda gombjai is beszakadtak, ahogy egyébként lassan az összes G Astránál is. Viszont minden hibátlanul működik, az ülések szintén az újabb darabok, magasságban is állítható a sofőré, a hátsó pad is valamivel kényelmesebb, mint a frissítés előttiben.

Kézzel tekerős a napfénytető, a hatalmas ajtók lehúzott ablakaival együtt egész élménydús utakat adhat

[BANNER type="1"]

Hatalmasra nyílik a csomagtérajtó, a teleszkópok valószínűleg már cserélt darabok, mert erősen tartják, a hely éppen elég, két fő egy heti cucca lazán elfér

Motorja csupán háromhengeres, viszont 12 szelepes, a mai napig szépen jár, egy rossz szó nem lehet rá, csupán tudni kell a képességeit. 60-70 km/h-ig nagyon fürge, fölötte már készülni kell jóval előre az előzésekre, viszont gond nélkül képes tartani a forgalommal a lépést. Futóműve remek állapotban van, lassan a fékekkel kell majd foglalkozni egyébként egy ilyen kis kocsit csak használni kell. Gazdája imádja, eddig komolyabb probléma nélkül szállítja jobbra-balra. Mivel keveset is autózik, egyelőre nem vágyik komolyabb kocsira, a kis Corsa bőven elég.

Nagy királyság a billenthető és nyitható tetőablak, ilyen extrákat is adhat egy 300 ezer forintos kisautó

Már harmadik féklámpa is van, az 1,0 literes Ecotec motor pedig bőven elég. Csupán 55 lóerő és három henger, de nagyjából olyan, mint a régebbi 1.2-es négyhengeres

Rengeteg lehetőség van a piacon a 300 ezres árhatárig, köztük persze sok a romos, borzasztóan tartott járgány, viszont tanulóautónak vagy szaladgálósnak lehet kevésbé fényes kincseket találni. Egy Corsa sosem rossz választás, egyedül a rozsdával kell megbarátkozni, jellemzően a külső karosszériaelemek kezdenek el korrodálni, viszont a padlólemez és a szerkezeti elemek általában épek. A régebbi, frissítés előtti példányok 1.2-es négyhengerese hasonló karakter, papíron 10 lóerővel gyengébb, vezetve viszont nem érződik és általános karbantartásokon kívül más törődést nem igényel. A nagyobb 1.4-es már többféle teljesítménnyel is elérhető, 60-tól akár 101 lóerősig is találni a piacon. Kár, hogy a korrózióvédelemre nem fektettek elég hangsúlyt, akkor olyan örökzöld lehetne a B Corsa, akárcsak a formája.

Kezdő autónak kiváló, aki szeret vele foglalkozni, könnyen csinosíthatja is, az utángyártott alkatrészek árai kedvezőek és mindent kapni hozzá, csak a rozsdával kell tudni megbarátkozni, megbirkózni