Aktív és passzív biztonsági berendezések terén is rosszul áll a Lada Granta
A szovjet ipar forráshiánya az autógyártásra is rányomta a bélyegét, a vasfüggöny mögött készülő modellek mindig is lépéshátrányban voltak nyugati társaikkal szemben. A Szovjetunió felbomlása után már nem volt akadálya a nyugati tőkének, így a Dacia és a Lada is (egészen a közelmúltig) a Renault kezébe került. Az olcsó márkák sokat javultak a minőség és a fejlettség terén, ám a februárban kitört orosz-ukrán háború 30 évvel lökte vissza a Ladát.
A Granta gyökerei még a kilencvenes évekig nyúlnak vissza, nagyrészt az akkori Kalina műszaki megoldásit hordozza
[BANNER type="1"]
A Renault kilépése után most indult újra a termelés, a friss Lada Granta Classic esetében szó szerint kell érteni a klasszikus jelzőt. Az alkatrészhiány miatt a Grantában egyetlen légzsák sincsen, de blokkolásgátlót (ABS) és menetstabilizátort (ESP) sem érdemes keresni, ahogy az övfeszítő is már csak egy emlék. A rádiót a vevőnek kell utólag pótolni, ha van rá igénye, a gyárban csupán négy hangszórót és a kábelezést építik be. Az extralista ezért nem teljesen üres, központi zár, fedélzeti számítógép, első elektromos ablakok és fűthető visszapillantó tükrök képzik az ellátmány részét.
Az átszámítva 4,5 millió forint nem szerény egy új, de a kilencvenes évek színvonalát teljesítő autóért, ennyi pénzért itthon egy 4-5 éves Skoda Octaviát is adnak
A Granta eddig Euro 5 besorolású motorral készült, mostantól viszont csak az Euro 2 normát teljesíti, ez a szabvány Európában 1996 és 2000 között élt. Az egyetlen elérhető erőforrás továbbra is 1,6 literes, a maximális teljesítmény 90 lóerő. A szerényebb ellátmány előnye az árcsökkenés, átszámítva körülbelül 650 ezer forinttal került lejjebb az indulóár, így már 4,5 millió forintért hazavihető egy új Granta.