Kinek a hibája ez a 0 csillagos Mitsubishi-Renault törésteszt?

0 csillagot ért el a Renault Trafic Mitsubishi megfelelője az ausztrál törésteszten. És hogy mindez kinek a hibája? Itt az idő tippelni és megtenni a téteket! Meglepő lehet, de a logó ellenére a Mitsubishit igen kevés felelősség terheli a történetben. Azt valószínűleg a legtöbben már tudják, hogy a különböző autók - sem méretben, sem súlyban, sem biztonsági felszereltségben - nem azonosak. Éppen ezért a töréstesztek, amelyeket azonos sebességgel, álló objektumoknak ütköztetve hajtanak végre, nem tudják pontosan jelezni, hogy egy másik autóval ütközve milyen eredményt produkál majd a tesztelt jármű. Továbbra is valószínűsíthető tehát, hogy egy 3 csillagos, 900 kilós járműben a túlélési esélyek nem azonosak egy szintén 3 csillagos, de 1600 kilós autóéval, amennyiben ezek egymással ütköznek frontálisan, még akkor sem, ha álló objektumoknak csapva hasonlóan szerepelnek. [BANNER type="1"] Amire viszont már jóval kevesebben figyelnek, az nem más, mint az értékelések változása. Ezen figyelmetlenség hibájába esett a Mitsubishi is, amikor a 6 évvel ezelőtt 3 csillagosra vizsgázott Renault Traficot átemblémázták az ausztrál piacra. Az autó természetesen nem tört rosszabbul a logócserének köszönhetően, de a mai, szigorúbb értékelési rendszerben ugyanaz a teljesítmény már jóval rosszabb pontszámot eredményezett. Az egyik legrosszabb részpontszámot az aktív biztonsági berendezésekre kapta a furgon, amelyeknek a hiánya 2015-ben még nem volt akkora gond, mint ma, 2021-ben. A probléma ezzel mindösszesen annyi, hogy a hazánkban jelenleg is kapható Traficra rákeresve a 2015-ös, 3 csillagos eredményt találjuk meg, a videón viszont jól látszik, hogy a két jármű szinte milliméterre pontosan ugyanúgy törik össze. [BANNER type="2"] Ezen az eredményen ront még tovább az a régi hagyomány, miszerint ha egy autó strukturális szerkezete és biztonsági felszereltsége nem változik, akkor akár egy generációváltásként marketingelt frissítés is "megúszhatta" új törésteszt nélkül, mint például az Audi A4 hatodik és "hetedik" generációja, amelyek bár küllemre jelentősen eltértek egymástól, azonos műszaki alapokra épültek: az utóbbinak nincs töréstesztje. [BANNER type="3"] Erre azért ma már jobban figyelnek a töréstesztek készítésekor, nagy felháborodást keltett például 2017-ben a Fiat Punto 0 csillagos eredménye. Ekkor, mivel a 2005-ben 5 csillagra vizsgázott Punto még mindig változatlan formában volt piacon, újratesztelték az autót, így veszítette el az összes csillagját. A Mitsubishinél tehát nem számítottak rá, hogy egy jelenleg is futó, anno 3 csillagra tesztelt típus 2021-ben így teljesít majd, ugyanúgy, ahogy a Renault sem tudhatta, hogy évekkel később az akkor még elégséges technológia már nem fog megfelelni. Igazából a töréstesztek sem hibásak, hiszen - a már megszokott, nullától ötig terjedő skálában gondolkozva - ha egy új eredmény messze felülmúlja az összes eddigit, akkor a korábbi legjobb eredmények nagy valószínűséggel az eggyel alacsonyabb besorolásba fognak csúszni, hiszen már nem ezek a legjobbak. Magyarul senki sem hibázott, ennek ellenére ennek a furgonnak a köztudatban valószínűleg rosszabb lesz a megítélése, mint a mai teszt szerintem alighanem szintén 0 csillagot érdemlő, 6 éve változatlan Traficnak. Ha nagyon szőrszálhasogatók szeretnénk lenni, akkor felmerülhet, hogy talán a megszokott skálával, a 0-5 csillagos értékeléssel van a probléma. Aki ezt tippelte már a legelején, nos ő járt a legközelebb az igazsághoz, bár ez a válasz sem bizonyítható be egyértelműen.
Érdekességképpen említem csak meg, hogy a probléma gyökerét képző biztonságtechnikai fejlődés és elvárásnövekedés számontartásának egyik lehetősége egy az informatikai eszközök terheléses tesztelésekor használt módszer lehetne. Ott ugyanis nem skálán értékelnek, csak simán pontszámokat kapnak az eszközök egy adott feladat teljesítésére, így amelyik jobb, annak egyszerűen több pontja lesz. Ha egy eszköz például 10 éve 1500 pontot kapott, amivel akkor a kategóriájának legjobbja volt, annak az eszköznek ma is pontosan 1500 pontja van, csak éppen a kategória legjobbjai már a 20 000 pontos eredményeket közelítik. Így akár a 10-15 évvel ezelőtti technológiának is összehasonlítható marad az eredménye a maival. A módszer hátulütője, hogy első ránézésre bonyolultnak tűnik a nagyobb számok miatt, amelyek marketingszempontból is nehézséget jelentenének a mostani 0-5 csillagos rendszerhez képest. További probléma, hogy egy esetleges átállás során a jelenlegi rendszerben már tesztelt járművek eredményei értelmezhetetlenné válnának. Így tehát a már megszokott csillagos rendszer valószínűleg még egy jó darabig velünk marad, ahogy a sok 5-10 éves modell mára már elavult, de a köztudatban még jó eredménnyel élő töréstesztje is.