Cikk2012. 01. 16.

Közel 800 ezer hektoliterrel apadt a hazai üzemanyagpiac

Az üzemanyagárak emelése a fogyasztás visszaesését szülte.

Miként arról szinte hétről hétre hírt adtunk, 2011-ben nem szerény mértékben emelkedtek az üzemanyagárak. A benzin esetében még viszonylag csekélyebb, 8 százalékos, míg a gázolajnál - részint jövedéki adójának emelkedése, részint a jelentősebb világpiaci drágulás következtében - drasztikusabb, 16,5 százalékos áremelkedést tapasztalhattunk január 1. és december 31. között. Az Magyar Ásványolaj Szövetség adatai alapján a visszaesés - bár mennyiségét tekintve nem szerény, közel 800 ezer hektoliternyi - százalékos mértéke alapján messze nem olyan mértékű, mint a drágulás.
A 2,7 százalékos összesített visszaesés mögött azonban számos érdekes részlet rejtőzik. Például az, hogy míg gázolajból kevéssel több is fogyott 2011-ben, mint 2010-ben, benzinből már jelentősebb mértékben, 5,7 százalékkal vásároltak kevesebbet. Magyarán a szinte kivétel nélkül dízelüzemű haszonjárművek futása nem csökkent, ám a hétköznapi, benzines autósok majdnem annyival kevesebb üzemanyagot vásároltak, mint amennyivel a benzin ára nőtt.
Üzemanyag-forgalom
Üzemanyag 2011 2010 Változás
RON95 1,261,238,990 1,332,927,062 -5.4%
RON98 6,321,575 8,855,168 -28.6%
Prémium benzin 25,457,125 28,773,058 -11.5%
Prémium benzin 25,457,125 28,773,058 -11.5%
Benzin összesen 1,293,017,690 1,370,555,288 -5.7%
Gázolaj 1,530,094,156 1,516,618,745 0.9%
Prémium gázolaj 57,099,730 72,874,281 -21.6%
Gázolaj összesen 1,587,193,886 1,589493,026 -0.1%
Üzemanyag összesen 2,880,211,576 2,960,048,314 -2.7%
Még jelentősebben csökkent a prémium-üzemanyagok kereslete - és ez már a gázolajnál is megfigyelhető, sőt, a prémium gázolajok fogyasztása 21,6 százalékkal apadt, míg a szigorúan vett prémium benzineké csak 11,5 százalékkal, de amennyiben ahhoz hozzávesszük a 98-as 28,6 százalékos apadását, már a gázolajénál is jelentősebb visszaesést láthatunk.
Az idei évben még komolyabb keresletcsökkenés várható, ugyanis már az év első két hetében 22-23 forintos, azaz több mint 5 százalékos áremelkedést kellett elszenvedniük az autósoknak - és e hétre újabb drágulás is várható.
Kíváncsiak voltunk, mire számít a MOL, szerintük milyen kereslet várható az idei évre. Válaszuk alább olvasható, érdemes kiemelni belőle, hogy a hazai árszintek miatt az eddiginél is jelentősebb üzemanyag-turizmussal számolnak - hát igen, azt eddig is tudtuk, hogy külföldön olcsóbb tankolni, de vajon jó az országnak, hogy egyre kevesebben fognak itthon üzemanyagot vásárolni?
[BANNER type="1"]
Milyen üzemanyag-kereslet várható 2012-ben Magyarországon? - A MOL válasza
Az üzemanyagok iránti kereslet az elmúlt években jelentősen csökkent Magyarországon. A motorbenzinek kereslete 2010-ben 13 százalékkal csökkent. 2011-ben körülbelül 7 százalékos a visszaesés mértéke az előző évhez képest. A dízel iránti igény 2010-ben 6 százalékkal, míg 2011-ben további 1 százalékkal mérséklődött.
A motorbenzinek iránti kereslet legnagyobb része lakossági felhasználás. A magas üzemanyagárak így elsősorban az árérzékenyebb motorbenzinre vannak hatással. Különösen, amikor az üzemanyagra költhető jövedelmek csökkenek, magas a munkanélküliség és növekednek a hitel-törlesztő részletek. Eközben a dízel felhasználását jellemzően inkább az üzleti fogyasztók kereslete határozza meg, ami a gazdasági növekedéstől, a szállítási és a mezőgazdasági igényektől függ.
2012-ben arra számítunk, hogy a motorbenzin iránti kereslet - az elmúlt évek igen jelentős csökkenése után - nem fog számottevően tovább zsugorodni.
A gázolaj keresletében néhány százalékos további csökkenést várunk idén. Ennek több oka is van. A mezőgazdaság üzemanyag-szükséglete 2011-ben relatív magas volt elsősorban a kedvező időjárás miatt. Ez a kereslet idén várhatóan stagnál, vagy enyhe csökkenése várható. A gazdasági válság, mind a hazai, mind az euróövezet GDP-jének lassulása várhatóan kedvezőtlenül érinti a belföldi és nemzetközi fuvarozási igényeket. A tavaly novemberi jövedéki adó és az idén januári áfaemelés két területen érezteti hatását: a lakossági dízel igényeket csökkenti, miközben a környező országokhoz képest relatív magas dízelár fokozhatja az országhatáron túlra irányuló üzemanyag-turizmust, és a nem magyar telephelyű nemzetközi fuvarozók is inkább más országban tankolnak.