Látni és látszani - villogás vagy világítás?

Jajszóval élt egyik kollégánk a minap: hazafele autózva épp egy nagy ívű bal fordulót próbált abszolválni az Egressy út és Hungária körút kereszteződésében, mikor szembejött vele egy egyenesen közlekedő kerékpáros, kinek első lámpája nem folyamatos, hanem villogó működésre volt állítva. A villogás lassú periódusa miatt úgy érzékelte, hogy csak az utolsó pillanatban észlelte a kétkerekűt, mivel épp sötétség honolt, mikor korábban arrafelé nézett, és csak az ismét felvillanó lámpa hívta fel figyelmét a szembejövőre - kis híján túl későn.
Megpróbáltunk utánajárni, jogos-e a panasz, tényleg balesetveszélyes lenne elöl villogó lámpával közlekedni? A biztonságos kerékpáros közlekedés egyik alapfeltétele a láthatóság, nemcsak éjszaka, hanem nappal is. Ezt a KRESZ alapján is tudhatjuk, nem véletlenül írta elő a jogalkotó kerékpárosok számára a láthatóságot, észlelhetőséget biztosító kötelező felszereléseket. E csomag elemei a következők: fehér vagy kadmiumsárga színű első lámpa, piros színű hátsó lámpa, piros színű hátsó prizma, borostyánsárga színű küllőprizma legalább az első keréken, valamint fényvisszaverő ruházat - utóbbi viselése csak lakott területen kívül az úttesten éjszaka, vagy rossz látási viszonyok között kötelező.

Vagyis mindenki a KRESZ ellen megy, aki nem kormányának közepén, a megadott magassághatáron (0,35-0,90 méter) belül, vagy épp hátizsákján, fején, nadrágszárán, övén viseli lámpáit. Amint azok is, akik nem tudják egy mozdulattal bekapcsolni mindkét lámpájukat. [BANNER type="1"] Ugyanakkor inkább hagyjuk a hivatalnokok által megfogalmazott, helyenként sokszor életszerűtlen szabályokat, és maradjunk annyiban, hogy praktikusan egy fehér vagy kadmiumsárga első és egy piros hátsó lámpával, valamint feltűnő ruházat (a lakott területen kívül sötétben amúgy is kötelező láthatósági mellény) viselésével már elég jól biztosíthatjuk, hogy észrevegyenek, de ne csodálkozzunk, ha az általában vásárlás után első szándékból leszerelt prizmák hiányáért megfedd, esetleg büntetésben részesít a hatóság. Ha teljes lelki békében akarunk kerékpározni, akkor legyen meg minden, de nem igazán jellemzőek a hiányzó macskaszemek miatt kiosztott bírságok.
Logikus, hogy a felszerelt lámpákat a megfelelő időpontokban - sötétedés után - működtetni kell, de nem teljesen egyértelmű, hogy csak a folyamatos fény szabályos, vagy a villogó lámpa is elfogadható-e. A villogással kapcsolatban ugyanis a kerékpárokra vonatkozóan nem tartalmaz külön rendelkezést a KRESZ. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ugyanezen, 6/1990-es KÖHÉM rendelet autós rendelkezései között erre is találunk utalást. A Világító és fényjelző berendezések alkalmazására és működésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek cím alatt található 37. § (6) bekezdése ugyanis így szól:
Villogó fényt a világító, illetőleg fényjelző berendezés - az irányjelző, a megkülönböztető lámpa, a taxi vészjelző lámpája, továbbá a visszajelző lámpák kivételével - nem bocsáthat ki.
Autók esetében tehát jól elkülöníthetően meghatározzák, mely lámpák villoghatnak és melyek nem, de a rendelet kerékpárosokra vonatkozó része nem tartalmaz ilyen kikötést. A tisztánlátás érdekében ezzel kapcsolatban e-mailt küldtünk a megfelelő szervekhez, válaszukat közölni fogjuk.

Villámgyorsan szereztünk pár modern kerékpáros lámpát, hogy megnézzük, milyen periódusban villognak, kicselezhetik-e az emberi látást. Nos, a válasz nem. A leginkább elterjedt LED-es szerkezetek ugyanis másodpercenként 2-4 villanást produkálnak, ami sokkal gyorsabb annál, mint, amit a szem érzékelni képes, vagyis gyakorlatilag kizárt, hogy pont a sötétbe nézzünk bele. Persze elképzelhető, hogy a szóban forgó esetben valamilyen más típusú, lassabb periódusban működő lámpáról volt szó, ami visszafogott működésével valóban balesetveszélyesnek tűnhetett, így leginkább azt javasoljuk a bringásoknak, hogy lehetőleg jó minőségű, tisztességes fényerejű, valódi biztonságot nyújtó világítóberendezést vegyenek, pár ezer forintot megér az élet.
Még egy kérdés merült fel az eset kapcsán, ki jár jobban energetikailag, aki villogó, vagy aki folyamatos üzemben használja lámpáját? Villamosmérnök kollégánk "felvilágosított", hogy a folyamatos használat jobban koptatja mind az elemet, mind a LED-et: ez szimplán azért van így, mert villogó üzemben mindkettő kevesebbet dolgozik, hiszen minden villanás között pihennek kicsit. Mivel LED-ekről beszélünk, még az időállandó kissé homályos fogalma sem zavar bele a képletbe, vagyis az ismételt felvillanások sem terhelik jobban az elemet, mint a folyamatos működés, ellentétben a korábban alkalmazott hagyományos izzók működésével.
Összegzésünk tehát a következő. A bringások számára élet halál kérdés lehet a megfelelő világítás, az esetleges rendőri vegzálás elkerülése másodlagos jelentőségű. Azt viszont már mindenki döntse el maga - legalábbis a hivatalos válasz megérkezéséig - hogy villogtatva avagy folyamatosan világítva használja első és hátsó lámpáit. Apró személyes adalékként azért még hozzátenném, hogy egyszer véletlenül villogó első lámpával indultam neki utamnak, és az első komolyabb figyelmet igénylő kereszteződésben annyira megzavart a stroboszkópszerű fényhatás, hogy kis híján egy busz alatt kötöttem ki. A lényeg, hogy sötétben világítás nélkül senki se induljon útnak, még a gondosan közvilágított városokban sem!