Légminőség: olyan jók vagyunk, mint a németek vagy a spanyolok

Ha azt halljuk, egy uniós értékelésen, Magyarország egy csoportba került Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és az Egyesült Királysággal (az EU öt legerősebb nemzeti gazdaságával), úgy érezhetjük, az ország végre jutott valamire. Csakhogy ez esetben nincs okunk az elégedettségre, sőt: a fent említett államokkal, valamint Csehországgal, Szlovákiával és Romániával együtt a Portfolio cikke szerint kilencen mi vagyunk a leginkább elmaradva a légminőség javítását célzó intézkedések megvalósítása terén.
Az Európai Bizottság 2008 óta szankcionálja azokat a tagállamokat, ahol nem tesznek hathatós lépéseket a koromrészecskék (PM10), illetve a nitrogén-dioxid (NO₂) kibocsátás visszaszorításáért. Nem elvi és nem is politikai kérdésről van szó: „az Unióban évente több mint 400 ezren halnak meg a rossz levegőminőség miatt” - hangsúlyozta Karmena Vella uniós környezetvédelmi biztos (a teljes nyilatkozat itt olvasható). Magyarországon ez a szám 8-14 ezerre tehető, így a helyzet azonnali javítása mindannyiunk érdeke.
Aligha véletlen, hogy éppen az öt legnagyobb újautópiaccal rendelkező nyugat-európai ország került fel a listára. „A nitrogén-oxidok, illetve a koromrészecskék kibocsátása az autóipar talán legsürgetőbb, legveszélyesebb terhe” – emelte ki a biztos. Nálunk ugyanakkor nem az autóeladások hatalmas száma, hanem inkább a járműpark magas életkora és persze a 10 év feletti átlagéletkorú import okolható az elmarasztalásért. Az új autók kapcsán elmondható, hogy a gyártók számára előírt, CO₂ alapú emissziós limit bizony nem kellően környezetvédelmi alapú. Mivel a dízelek tagadhatatlanul takarékosak, és energiahatékonyságuk sok esetben még mindig jobb a benzinmotorokénál, így ha az autógyártók teljesíteni szeretnék a CO₂-kibocsátásra vonatkozó, egyre szigorodó előírásokat, egészségkárosító hatásuk ellenére szinte megkerülhetetlenek számukra a gázolajos modellek. Ami pedig a használt autók piacát illeti, biztos, hogy a hazai gépjárműadó-rendszer jelenleg nem veszi figyelembe az autók emisszióját. [BANNER type="1"]
Legyen szó új, de ami a hazai vásárlóknak még fontosabb, használt modellekről is, a dízel nem csak magasabb emissziójú, jellemzően magasabb karbantartási igényű is. És ha már használt autó és hibrid, utóbbi nem csak fiatal használt lehet, hiszen a Toyota több mint 20 éve kínál hibrid modelleket, melyeknél a benzinmotorok eleve csekély részecske- és NOx-kibocsátása érezhető fogyasztás-csökkentéssel párosul, így ezek a modellek a teljes üzemeltetési költség (TCO) terén valós alternatívái a dízeleknek. Magyarán, amikor Európa államai végleg megálljt parancsolnak a gázolajjal üzemelő motoroknak, a tisztább levegőért és a jobb életminőségért cserébe nem kell megoldhatatlan anyagi áldozatokat hoznunk.
A dízelek nyugdíjazása egy-egy márkánál már meg is kezdődött. A hibridek terén vezető Toyota például tavaly ősszel bejelentette, hogy már a közeljövőben beszüntetheti dízelüzemű modelljeinek gyártását. Az megvan, hogy az új Yaris vagy a nagysikerű C-HR városi crossover például már most sem kapható dízelmotorral, ahogy a Lexus teljes európai palettájáról is hiányoznak a gázolajos modellek? Nem véletlenül. A kételkedőket maguk a vásárlók győzték meg a döntés helyességéről: a jelenleg Magyarországon eladott Toyoták egyharmadát, a Lexusok 97 százalékát (!) benzin-elektromos hibrid egység hajtja. Mindössze három év alatt nyolcszorosára nőttek a technológia hazai eladásai (a piac több mint 80 százalékát a Toyota és a Lexus hibridjei teszik ki, de örvendetesen keresettek a versenytársak hibrid modelljei is), és a növekedésnek még nincs vége. 2015 óta a hibrid modellek hazai piaci részesedése 1,0 százalékról 3,3 százalékra nőtt. Ez jelentős előrelépés, de mindannyiunk érdekében bízzunk benne, hogy népszerűségük egyre növekvő ütemben emelkedik majd, hiszen a légminőség vagy akár a zajterhelés érdemi javításához ennél is több hibrid és elektromos autóra volna szükség Magyarország és Európa útjain.