Lehet olyan olcsó, mint a régi Swift?

A régi Swift már kiszolgált, nem is futott keveset, meg az idő meg is rágta itt-ott. Az elmúlt időszak Swift-tesztjei alatt a kommentelők ölre mentek a kérdésben, hogy menjen vagy maradjon? Nem fogok most sem igazságot tenni a két oldal között, viszont ezúttal a másik oldalt fogom képviselni. Ugyanakkor egy 1999-es 1.3-as szedán és egy 2001-es 1.0-ás ötajtós tesztjeiben már leírtam, hogy az adott árért ezek ma is kielégítően működnek. Ha nem kell egy alap autónál több, ha a sokat emlegetett biztonságra, vagy kényelmi extrákra nem futja, akkor a régi Swift még ma is életképes megoldás. Fillérekből tényleg fenntartható, hiszen van hozzá mindenféle olcsó alkatrész és valóban keveset fogyaszt.[BANNER type="1"]

Ezúttal viszont nem első autót, vagy olcsó autót keresünk, hanem úgymond feljebb tudunk lépni. Ha tágabb a keret és elhatároztuk az autócserét, viszont maradnánk a magyar-japán örök barátság keretében megfogant kisautóknál, akkor az alábbiakból válogathatunk. A büdzsé kerek egymillió forint, ezért az árért szeretnénk egy lehetőleg tíz évesnél fiatalabb és klímás kisautót kapni. A légkondicionáló ma már annyira alap, hogy a legalsó árkategóriában is akarják és keresik a vevők. Én személy szerint egyelőre elvagyok nélküle, de a trend azt mulattatja, hogy a magyar piac igényli a hűs beltéri fuvallatot. Lássuk, mely típusok férhetnek bele a vásárlásra szánt összegbe.


A Használtauto.hu[/url] oldalon meghirdetett tíz évesnél fiatalabb Suzukik közül az Altók a legolcsóbbak és nem véletlenül. A 400-500 ezer forint közötti példányok koruk miatt már mind két légzsákkal és ABS-szel felszereltek, de nem ám az urizálás miatt, hanem mert Európában ekkor már minden autón kötelezőek voltak ezek felszerelések. A kis Alto emellett gyakran elektromos ablakot is fel tud még mutatni, viszont mivel eredetileg kei carnak készült, többet ne várjunk tőle. Japánban ezeket a mikroautókat 650-es, turbós motorokkal gyártják, hogy a túlzsúfolt városokra kitalált szigorú előírásoknak is megfeleljenek. A 2006-ig gyártott sorozat tulajdonképpen az 1994-ben megjelentnek a modernizált változata. Csakis olyanoknak ajánlanám, akik valamiért nem akarnak nagyobbat. Az ára vonzó, viszont ez a modell úgy négyszemélyes, hogy tényleg csak négy ülés és biztonsági öv van benne.

Alig öt centivel hosszabb, de tizenöttel szélesebb és hússzal magasabb az itthon gyártott Wagon R+. A felfelé törekvő, magas üléspozíciójú, emiatt az idősek körében nagyon népszerű autócska első példányainál is elkövették azt a tréfát, hogy csak négy övet szereltek beléjük. A 2003-ban kicsit átdolgozott, már 1.3-as, 16 szelepes és 94 lóerős benzinessel kínált változataiban már pótolva van ez a hiány. Ekkora méreten a lehető legpraktikusabb és az egyik legolcsóbb kiskocsi. Keveset futott benzines, vagy ultratakarékos dízelverziói akár még az átírás és az egyéb közterhek kifizetésével is beleférnek az egymilliós keretbe.

Komolyabb autónak tűnik nála az újabb Ignis, de valójában az előbbire épül. Tengelytávja egyébként nem csak a Wagon R+-éval, hanem az Altóével is megegyezik - további konspirációkra adva okot. Megszerettük, mert suzukis jó szokás szerint - az első években legalábbis - nem volt sok baja, és magas építésével szinte zokszó nélkül elbukdácsolt a hazai utakon. Gyártották összkerékhajtással, sőt ezt a változatot Subaru márkanév alatt is kínálták, az volt a Korábbi swift alapú Justy utódja. Összkerekest is találni belőle, van a Fiat és a GM közös fejlesztésű 1.3-as turbódízellel (69 LE) is jó pár, összesen száz darabnál is több eladó. A táblázatba a relatíve keveset futottak kerültek be.

A kicsik közül a Splash, a nagyobbak közül meg az SX4 az áruk miatt még nem férhetnek bele a keretbe, az akár családi használatra is korlátozás nélkül alkalmas Liana viszont igen. A lián (neve ezt is jelenti, de a gyáriak szerint a 'Life In A New Age' - élet egy új korban - mozaikszava) csak a tengerentúlra készült 1.8-as és 2 literes motorral, viszont az alap 1.3-asa (90 LE, 116 Nm) sem vészes és az 1.6-os (103-107 LE, 144 Nm) meg már simán jól viszi. Utóbbit ráadásul összkerékhajtással vagy automataváltóval is meg lehetett rendelni, kis kereséssel ilyet is ki lehet fogni. Az 1.4-es dízel 90 lóereje sem kevés, ezek ára értelemszerűen úgy 150 ezer forinttal magasabb a hasonló futású és évjáratú 1.3-ashoz képest.

Nem esett még szó az újnak hívott, de valójában már közepesen régi, 2005 és 2010 között gyártott Swiftről. A gombóc Swift a legnagyobbat a vezethetőség és a beltér minősége alapján fejlődött. Vicces, de bár elméletileg a régi Swift kettős keresztlengőkaros, független hátsó futóműve igényesebb az újabb változtat sablonos, hosszanti csatolt lengőkaros rendszerénél, hangolásával mégis az utóbbi a sokkal ügyesebb. Egy jól vezethető, agilis kisautó, ami jó két mázsával nehezebb elődjénél, és hála az erősebb felépítésnek négycsillagos törésteszteredményt ért el az Euro NCAP-nál. A jobban felszerelt és újabb daraboknak megkérik az árát, de már klímás, GC AC kivitel is van egymillióért. Az alaktrészárak sem horrorisztikusak, viszont a tapasztalat szerint egy kicsivel több szerelőlátogatásra lesz szükség, mint a régi Swiftnél. Hiába, ez a felára, hogy egy modernebb és jobb autóban üljünk.

Bekerült egy kakukktojás is táblázatba, de ha már belefutottam, hadd szóljak róla is. Ő a Suzuki Ignis Sport, amit otthon Japánban Swift Sport néven emlegettek. Ezek japánban készültek, és még az első széria háromajtós bódéját hordják. Kaptak egy jó kemény futóművet, egy 110 lóerős 1.5-ös kis pörgős motort, meg pár sportos kiegészítőt, aztán uzsgyi, ki az utcaára suhancok! Az abszolút boyracer kivitelnél azt a viccet is elkövették, hogy a Lancer EVO és a Subaru WRX STI kerek ködlámpáit is megidézték a kis maci orrán. 15 colos, fehér Enkei felnik, Recaro sportülések jártak hozzá, és bár több részlet is inkább vicces, mintsem komoly, mégis egy összességében megkapó karakter. Hot hatchnek nem a legütősebb a hátsó merevtengelyével, de benne van a bugi, meg a menni akarás. Ilyet is lehet kapni már bőven egymillió alatt, ha szimpatikus.