Majdnem zöld utat kapnak a külföldi rendszámos autók

Tavaly két alkalommal is szigorodott a külföldi rendszámos autók itthoni használatának korlátozása. A legfontosabb változás, hogy 2011 szeptemberétől már nem az igazoltató rendőr, pénzügyőr vagy NKH alkalmazott kellett fogást találjon a külföldi rendszámmal autózó, tehát az államkincstárba regisztrációs adót és az autó után áfát sem fizetett, s a bírságok elől is könnyedén menekülő sofőrön. Azóta ő kell bizonyítsa, hogy életvitelszerűen külföldön él, esetleg autóját munkáltatójától kapta és munkavégzésének helye külföldön van, illetve a bérbe vett gépjármű után befizették a regisztrációs adót. Ha pedig egyik sem igaz, még mindig lehetősége volt korábban 30, később 1 napra szóló felhatalmazást adnia az üzembentartónak a magyarországi használatra.
A szabályzás nemigen ismert pardont, a nem magyar nyelven kiállított papírokat hiteles magyar fordítással együtt fogadta csak el, sőt mi több, a külföldön kiállított közokiratokhoz előírta a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai hitelesítését. A mentesülési körülmények utólagos igazolására nem adott módot, amennyiben tehát az ellenőrzés során nem lehetett bebizonyítani a jogos használatot, a rendszám már került is le, s a 2,0 literesnél kisebb motorral szerelt személyautóknál 400, a nagyobbaknál 800 ezer, az egyéb járműveknél pedig 200 ezer forintos közigazgatási bírság került kiszabásra, áprilisig például 766 esetben.
Szabó Máté ombudsman két alkalommal is felszólalt a külföldi rendszámú autók szankcionálása kapcsán, megállapította, hogy a jogszabályi rendelkezések alkalmasak arra, hogy sértsék a tulajdonhoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, valamint közvetlenül veszélyeztessék a tisztességes eljárás jogát, és ezek alapján törvénymódosításra kérte fel a kormányt. A törvénymódosítás meg is született, s ennek eredményeként több ponton enyhült, pontosabban hamarosan enyhül a külföldi rendszámos autókkal szembeni szigor.
Szeptember 21-től fellélegezhetnek azok a háztartások, ahol csak annak egyik tagjáról mondható el, hogy külföldön él. Míg ugyanis eddig – megfelelő meghatalmazással is – csupán 1 napig vezethette a közös vagyonközösség autóját a házastárs, azaz sérült a tulajdonhoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való joga, szeptember 21-től már félévente 30 napot teheti. További enyhítés, hogy az iratok hiteles fordítása helyett elegendő lesz az egyszerű is, amit persze a hatóság megvizsgáltathat; ha nem találja megfelelőnek, az autóst nem csak bírság, fordítási költség is terheli. A külföldön élők számára viszont a legkomolyabb újítás, hogy módosul a belföldi üzembentartó fogalma, aki külföldi – akár ideiglenes - lakcímmel rendelkezik, az a jövőben jogszerűen vezetheti majd itthon is a külföldi rendszámú autóját, magyarán hazalátogathat, nem kell ahhoz magyarországi lakcímét megszüntetnie. [BANNER type="1"] Panaszok azonban a jövőben is lehetségesek, például augusztus 21-én kelt jelentésében az ombudsman is kiemeli, hogy a schengeni övezetből belépő autók esetében nem ellenőrizhető, hogy mikor léptek be az országba, azaz nem határozható meg az időbeli korlátozás kezdete és vége. A jogszabály immár engedélyezi az utólagos iratbemutatást, abban azonban nincs változás, hogy a szabálysértés miatt külföldi rendszámától megfosztott autók csakis trélerrel szállíthatók ki az országból. Így bár a szabályzás enyhült, az továbbra is igaz, hogy aki külföldi rendszámú autót kíván vezetni Magyarországon, az jól teszi, ha alaposan felkészül az ellenőrzések során számon kérendő papírokból - a teljes szabályzás a rendőrség weboldalán olvasható.