Melyik a legolcsóbb közlekedési eszköz Magyarországon?

A növekvő üzemanyagárak miatt egyre többször hallani, hogy mind többen kényszerülnek lemondani az autózásról. A városokban kétségtelenül jelenthet megtakarítást az autó leparkolása (már amennyiben le lehet tenni nem fizetős, mégis tömegközlekedéssel elérhető helyen), de vajon annak is megéri az autó helyett egyéb közlekedési eszközt választania, aki messzebbre megy? Reális kép-e az, hogy egy család, autóját otthon hagyva, inkább busszal vagy vonattal indul a vidéki szülőket, nagyszülőket látogatni? Erre voltunk kíváncsiak, ugyanis a hírek már szinte ezt sugallják. Ezért aztán kiszámoltuk 5 vidéki célba az utazási költségeket és időket, autóbusszal, vonattal és autóval - utóbbi esetén autópályadíjjal, illetve nélküle is.
A kép természetesen torz, hiszen feltételezzük az autó meglétét és arra amortizációt sem számolunk az út során. Van költség a másik oldalakon is, amivel nem kalkuláltunk, ez pedig nem más, mint a vasút-, vagy autóbusz-állomásra kijutás. Márpedig utóbbi két gyermekes család szintjén, főként oda-vissza több ezer forintos, az autó amortizációjánál jelentősebb költség lehet.
A jegyáraknál minden esetben kedvezmény nélküli, másodosztályút néztünk, IC-helyjegy nélkül. A képzeletbeli autó fogyasztását 100 kilométerenként 7 liternek, a benzin árát pedig a cikk készítésekor érvényben lévő 396 forint/liternek vettük. Autópálya matricára hipotézisünk szerint nem költ az az autós, aki a legolcsóbb utazási módot kalkulálja, ám amennyiben, mondjuk munkája, hétköznapi teendői miatt van autóján, akkor nyilván kihasználja. Mindezekért táblázatunkban a díjfizetős szakaszokkal, illetve azok nélkül kalkulált távolságokat, időket, összegeket is szerepeltettük, de a virtuális matrica árát nem adtuk hozzá az útiköltséghez.
A Budapest és Bajna, Balassagyarmat, Balatongyörök, Mátraháza, valamint Szeged viszonylatában, oda-vissza vizsgált útiköltségekből egyértelműen látható, ha csak a sofőr ül az autóban, akkor az a legdrágább, ezen eseten kívül azonban egyetlen variáció létezik még, amikor megérheti nem autóval utazni: ha az egy felnőttel mindössze egy gyerek utazik. Innentől kezdve, a már említett, 4 fős, 6 év feletti gyerekekkel utazó családot feltételezve mintegy fele annyiba kerül a vidéki célállomások megközelítése autóval, mint bármi mással, és az esetben is minden egyébnél olcsóbb az autó, ha két felnőtt vagy akár csak egy felnőtt, de legalább két gyerek utazik.
Az autó nem csak a legolcsóbb, autópályadíjjal mindenképp, és az esetek zömében nélküle is a leggyorsabb közlekedési eszköz is. Magyarán hiába ijesztőek az üzemanyagárak, ahol lehet autózni (tehát nem a zsúfolt belvárosokban), ott továbbra is a négykerekű jármű a legésszerűbb és legolcsóbb közlekedési eszköz – ha már megvan.