Cikk2012. 10. 10.

Melyik luxusterepjáró a tuti bukta?

Új autónk a szalonból kifelé már durván veszít az értékéből. Aztán többet és még többet, egy luxusterepjárónál meg horribilis a bukás. Megnéztük pár példán át, mennyi az annyi.


Kevesek kiváltsága a luxusautó, a tizen- vagy huszonmilliós, néha annál is drágább kocsi, s ha azt gondoljuk, hogy az ilyeneket újonnan megvásárló magánszemélyek vagy cégek horribilis értékvesztéssel kell számoljanak, nyilván jó nyomon járunk. De mégis, használtan hányadrészüket érhetik ezek a - sokak számára - csodaverdák? Ennek néztünk és számoltunk kicsit utána népszerű terepjárókkal/szabadidő-autókkal 2002-es, 2006-os és 2010-es évjáratokat vizsgálva. [BANNER type="1"]
A döntő többségnek újonnan elérhetetlen árú luxusgépek használtan, „jó” használtan már egész olcsón megkaphatók, vételi oldalról tehát öröm, ami a tulajnak üröm, hogy az anno méretes kupacnyi pénzből beszerzett álomautó értéke töredékét képezi az eredeti bekerülési költségének. Persze a nehezen összekuporgatott keretükből – főleg mostanság – igen kevesek vásárolnak minél nagyobb és minél drágább négykerekűt korosan (inkább választanak józanul kis- vagy kompakt, lehetőleg azért fiatal és nem sokat futott autót), ergo az az érdekes, mekkora az eladói veszteség, amennyiben megérett az idő a cserére.

Az igazán tehetősek kis túlzással ugyan sűrűbben váltogatják autójukat, mint szegényember az alsónadrágját, mi mégis visszanyúltunk 2002-ig, hogy a 10 éves viszonylatot követően 6 és 2 esztendős luxusterepjárók értékvesztését is górcső alá vegyük. Kiindulópontként egyrészt a remek befektetésnek csak heves csuklás közepette említhető, politikailag sem túl korrekt személygépjárművek akkori új árára, másrészt a Használtautó.hu[/url] kínálati listájára, nem utolsósorban a katalogus.hasznaltauto.hu oldal adatbázisára támaszkodtunk tudva, hogy a kapott mutatók természetesen legfeljebb irányadók lehetnek, lézerprecízek nem igen.
Mert a következők árnyalják a képet: a luxusautókat fehérhollós ritkasággal vették és veszik alapfelszerelten. A használtpiacon látott példányok egy része külföldi, illetve állapotuk, futásteljesítményük, ellátmányuk is komoly befolyásoló tényező. Naptári éven belül ilyen-olyan akciókkal, felszereltségfüggő változtatásokkal, facelifttel mozgott az ár. Az egyik modell újabb, a másik régebbi fejlesztés (pl. 2002-ben XC90 kontra ML), ez sem mindegy. Aztán meg úgyis annyit érnek, amennyiért elviszik őket - tényleg, ki újít be mondjuk 10 évesen egy X5-öst? A sztereotípiákat most hagyjuk... Egyébként a már citált luxusautót max. 2 millióért piaci körképünkre érkezett kommentekből kiolvasható, hogy igenis jó dolog egy szép nagy autó, fenntartása nem feltétlen költségesebb egy kisebb kocsiéhoz hasonlítva, vezetése élmény, minőségérzete, kényelme - az átlagautókéhoz képest - más világ.
Első körben 2002-es kocsikat néztünk, de csakis olyanokat, amelyekből a Használtautó.hu-n lehetőleg épp többet is hirdetnek. Van, amelyből teli a padlás, s vannak az alulprezentáltabbak - ez is árképző. Meg persze a sérülésmentesség, a - nem ritkán titkolt - futás, a felszereltség, hogy van-e vezetett szervizkönyv, törzskönyv, 2 kulcs, hányadik tulaj, miegymás. Alapból az Audi, BMW, Mercedes-Benz szentháromságot figyeltük és a Lexust, hozzájuk csapva a Volvót, a 2002-es csapatba meg az akkor még igazoltan hiányzó, másképp fogalmazva nem létező Q7-est egy Csirkével, azaz Jeep Grand Cherokee-val pótoltuk.
Motornak minden esetben a legkedveltebb dízelt választva, kivéve ugye az előbb benzines, később benzines hibrid RX-nél. Automata váltós, bőrös, navis, gazdagon felszerelt kiviteleknél nem nagyon adtuk alább, ahogy ebben a kategóriában a gazdák sem az igénytelenségről híresek. Az újkori árat úgy alakítottuk ki, hogy a listaárakhoz hozzádobtunk 25 százalékot az extrák miatt, mert reálisan-átlagosan ennyivel nyilván többe kerültek annál, mint ami a katalógusokból kimazsolázható. Kivétel újfent a Lexus, amelyet fullosan értékesítettek és értékesítenek a mai napig - csak rábök egy csomagra a kedves ügyfél, s rogyásig extrázott autót guríthat haza. Német prémiuméknál meg úgy van, hogy adott egy - közepes - alapszint, s ehhez jön a kilométerhosszú extralista... Használt oldalon érvényes okmányos, normál állapotra kerestünk. A táblázatok számait kerekítettük.
Luxus szabadidő-autók akkor és most - 2002

Modell Újonnan (Ft) Használtan (Ft) Értékvesztés (%)
BMW X5 3.0d 22 210 000 2 930 000 87
Jeep Grand Cherokee 18 740 000 2 180 000 88
Lexus RX 300 17 800 000 2 200 000 88
Mercedes-Benz ML 270 CDI 18 240 000 2 400 000 87
Volvo XC90 D5* 17 850 000 3 060 000 83

* 2002-es modell 2003-as példányai alapján

Amint az látható, 83-88 százalék közti a veszteség, elvileg a Jeep és a Lexus eladója bukja a legtöbbet. Mondjuk itt akkora összegek vannak, s a százalékok olyan kicsi különbséget jelentenek a valóságban, hogy voltaképp nem oszt, nem szoroz, milyen modellről beszélünk. Az XC90 2002-es modell, s igazából tulajdonosai csak 2003-ban vették át, így lehet ebben az összevetésben a legjobb értékmegőrző. Később látni fogjuk, mint múlik el a világ dicsősége...
Luxus szabadidő-autók akkor és most - 2006



Modell Újonnan (Ft) Használtan (Ft) Értékvesztés (%)
Audi Q7 3.0 TDI 18 060 000 6 100 000 67
BMW X5 3.0d 16 810 000 5 100 000 70
Lexus RX 400h 17 000 000 5 080 000 70
Mercedes-Benz ML 320 CDI 18 670 000 5 800 000 69
Volvo XC90 D5 18 320 000 4 700 000 75



A most 6 éves példányok közül számításaink szerint az Audi Q7 és a Mercedes ML eladása fáj a legkevésbé, "győzelmük" egyértelműen azzal indokolható, hogy friss modellek voltak. Hogy a Lexus RX időközben hibridként kezdett hódítani, használt értékében már nem mutatkozik meg, míg a BMW X5 ekkorra már kicsit elfáradt, a Volvo XC90-ről nem is beszélve. Figyelem, 12-13 millió forintos mínuszokról van szó...
Luxus szabadidő-autók akkor és most - 2010

Modell Újonnan (Ft) Használtan (Ft) Értékvesztés (%)
Audi Q7 3.0 TDI 20 070 000 12 940 000 36
BMW X5 xDrive 30d 20 050 000 13 770 000 31
Lexus RX 450h 20 070 000 13 370 000 33
Mercedes-Benz ML 350 CDI 19 890 000 11 840 000 40
Volvo XC90 D5 15 440 000 8 100 000 48

Hozza úgy az élet, hogy kétévesen már eladósorba kerül a kocsi - nos, alanyaink közül 2010-es évjárattal a viszonylag új BMW X5 és a már 450h Lexus RX éri százalékosan a legtöbbet, az öreg, már messze nem annyira divatos Volvo XC90 a legkevesebbet. Presztízs, trendiség egyre fokozottabban mutatkozik meg, motorikusan, felszereltségileg is nyílik az olló. Számol azzal egy luxuskocsit, egy luxusterepjárót újonnan vásárló autós, hogy használtan, az évek múltával mennyit fog érni kedvence? Aligha, hacsak nem már a sokadik ilyen járgányát veszi, s úgy pontosan tudja, hogy mennyibe fog számára kerülni a fényűzés, és annak mutatása. Megdöbbentő, mennyire keveset kapni értük ahhoz képest, hogy egy vagyont vittek el? Persze, hogy az. Ebben a ligában a szokásosnál is többet számít az állapot, s a leinformálható előélet? Naná. Megoldás? Ha nem muszáj, ne tessék eladni, jó lesz az a gyereknek/asszonynak/rokonságban/baráti körben valakinek. Ha van rá büdzsé, inkább jöhet mellé az új, egy másik tizen- vagy huszonmilióért, s indulhat az ár visszatermelése a kellő megjelenéssel a prezentálásra, a külsőségre mindennél többet adó körökben - befektetésnek csakis így tekinthető egy luxusautó.