Mibe és miért fáj az autóátírás?

Korábban már hangot adtunk azon véleményünknek, hogy az autóátírás költségei nehezítik az autópark megújulását, ez évtől azonban fokozottan így van ez. A gépjármű-átírási, hivatalosan vagyonszerzési illeték ugyanis úgy lett igazságosabb, azaz az idősebb autók esetén olcsóbb, hogy gyakorlatilag azok díja maradt változatlan, s az újaké nőtt meg, jelentősen. Általánosítani persze nehezen és csak torzítva lehet, ugyanis az egész rendszer átalakult, a korábban motorméret alapján kiszabott díjat teljesítmény alapján kalkulált váltotta fel. Bár a legkívánatosabb használt autó az 1-2 éves, újkori árának már jelentős részét elveszített, de még újszerű állapotú példány, átírási költség, azaz vagyonszerzési illeték szempontjából egészen 4 éves korig a legmagasabb díjak élnek - igaz 4 éves kortól sem komoly mértékkel, nem egész 20 százalékkal csökkentett összeg fizetendő, abból pedig további harmadrésznyit engednek el 8 év után. Konkrét összegek és példák táblázatunkban, lehet fogni a fejeket, hogy micsoda pénzeket kell befizetni, ha egy vevő eleget kíván tenni a jogi előírásoknak, s a vásárlást követő 15 napon belül bejelenti a "Gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást". Nem érdemes elfelejtkeznie róla, ugyanis az előírások szerint az eladó is jelenti a változást, ő ráadásul 8 napon belül, mellyel magát óvja az esetleges bírságoktól, az autóval elkövetett bűncselekményektől. [BANNER type="1"]
A vevő, azaz az új tulajdonos azonban nem csupán a befizetendő illetékkel kell, hogy szembesüljön, azt is érdemes tudnia, hogy az autó átírása messze nem egyablakos és költségmentes procedúra. Első lépésként például szükséges hozzá az eredetiség-ellenőrzés, közismertebb nevén eredetvizsga elvégeztetése, melynek díja személyautó esetén 1400 cm³-ig 17 000, 1401-2000 cm³-ig 18 500, 2001 cm³ felett 20 000 Ft. Noha a legtöbb esetben ennek elvégeztetése a vevőre hárul, érdemes azt még a szerződés aláírása és a vételár kifizetése előtt elvégeztetni, a pénz átadását és a szerződés megírását akár e vizsgálat utánra időzíteni, hogy a vevő ne kerüljön szorult helyzetbe, ha ott kiderülne valami az autóról. Fontos, hogy az előírásoknak megfelelő adásvételi szerződés rögzítse a tulajdonosváltást, ellenkező esetben az okmányiroda nem fogja bejegyezni az új tulajt, s utóbbi okból még néhány egyéb formai kritériumot is szem előtt kell tartani az okmányiroda felkeresése előtt. Nem csak a forgalmi engedélyre, a törzskönyvre is szükség van az új tulajdonos regisztráltatásához, tehát azt is el kell kérni az eladótól, továbbá ha az a forgalmi engedélyből nem megállapítható, a műszaki érvényességet igazoló Műszaki Adatlapot is le kell adni. Szükséges továbbá igazolás a meglévő, fedezettel rendelkező kötelező biztosításról, természetesen az eljáró személynek is igazolnia kell önmagát, s amennyiben nem saját nevében jár el, meghatalmazását teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal kell igazolnia. Amennyiben a vásárló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzéssel, cégkivonattal vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolatával, hiteles aláírási címpéldánnyal, illetve az eljárási jogosultság igazolásával felszerelkezve érdemes csak az okmányirodánál kopogtatni.
Tapasztalataink szerint a rendszerbe van programozva a várakozás, még előzetes időpontfoglalással is 2 órás időintervallum lőhető csak be, az okmányirodába beesve pedig utóbbi duplájával is gond nélkül számolni lehet. Ráadásul minden szükséges igazolással nem is tud felszerelkezni a vevő, a vagyonszerzési illetéket az okmányirodában kiállított csekk alapján, postán kell ugyanis befizetni. Hivatalosan utána új sorszámmal kerülhet sorra ismét az átírást igénylő vevő, a gyakorlat szerint azonban sokszor soron kívül is vissza lehet kerülni az ügyintézőhöz, s már csak a forgalmi engedély, illetve az új, a friss tulajdonos nevére szóló törzskönyv egységesen 6000 forintos illetéke fizetendő ki, s már nyomják is helyben az új névre szóló forgalmit.
Mindez leírva sem egyszerű, a valóságban pedig zsúfolt iroda, várakozás és zsibongás képzelendő hozzá. Csoda, hogy vannak vállalkozókedvűek, akik szolgáltatása nem más, minthogy vállalják az ügyintézést? Az ugyanis sajnos van annyira macerás és lassú, hogy megérje akár 10 ezer forintot is fizetni egy strómannak, aki nem csinál mást, mint türelmesen kivárja a sorát - optimális esetben. A többiek számára kevésbé szerencsés helyzetben - kapcsolatrendszerét kamatoztatva - soron kívül kerül előre vagy intéz egyszerre több ügyet, s így tartja fel a sajátjukat intéző halandókat. Az átírás lassúsága talán csak egyvalamire jó, mire a végére kerül a kuncsaft, már talán nem is az ügyintézés amúgy súlyos költségét, hanem annak menetét érzi nagyobb veszteségnek és egyben bosszúságnak.