Miért éppen Grandcoupé a Renault Megane Sedan?

Érdekes a négyajtós kompakt típusok helyzete – így a szedán Megané is –, mert meglehetősen eltérően állnak hozzájuk a különböző piacokon. Mivel ez a karosszériaforma az eleganciával forrt egybe a fejekben, ezért a kompakt négyajtósokat elsősorban az árérzékeny piacokon kedvelik, ahol a nagyobb típusok felárát nem akarja vagy tudja megfizetni a vásárlóközönség. Érthető, hogy ily módon hozzánk is jön a lépcsőshátú Megane, méghozzá Törökország legnagyobb, a négyajtós Megane gyártására 200 millió eurós (bő 61 milliárd forintos) beruházással felkészített autógyárából. Elnevezése viszont eltér az egyes piacokon az eredetileg Megane Classic néven, majd a közelmúltig az önálló Fluence típusként létező franciának. Hozzánk a kombi Grandtour elnevezésére rímelő Grandcoupé néven érkezik majd novemberben, más piacokon egyszerűen Megane Sedanként fut.
Könnyen legyinthetünk az elnevezés kérdésére, mondván, hogy „mit számít a név” egy autó esetében, de ne kicsinyítsük le a marketingesek munkáját. A Sedan név megalkotásában ugyan nincs sok marketingmunka, a Grandcoupéban viszont a Coupé hallatán és a négyajtós karosszéria láttán nem véletlenül jutnak eszünkbe a manapság egyre divatosabb négyajtós kupék. Ráadásul ezek – például a Passat alapú Volkswagen CC, vagy a Mercedes-Benz CLS – szinte mind nagyobbak a Megane-nál. Legfeljebb a kecskeméti CLA vethető vele össze méretben, árban viszont az is más ligában játszik. Mindemellett a Renault büszkén ecsetelte a négyajtós Megane kupés hátsó kialakítását, amihez szintén illik a Grandcoupé elnevezés. Így simán mondhatták volna, hogy kategóriájában ez az első négyajtós kupé, de ezt a ziccert kihagyták, és tovább „semlegesítették” az újdonságot azzal, hogy néhol egyszerűen csak Sedannak hívják.
Pedig sok egyéb tekintetben is kategóriaelső a méreteiben a kombihoz közel álló Megane Grandcoupé. Az 550 literes csomagtartó ugyan nem rekorder, ám kellőképpen nagy, és a könnyebb hozzáférhetőség érdekében láblendítésre is hozzáférhető – de csak, ha nem jár a motor. Ezenkívül a műszerfalról és az indítókulcsról nyitható még a csomagtérajtó, amire tehát nem tettek ehhez gombot. A Grandcoupé 4632 milliméteres hosszúságához a kombival egyező, 2711 milliméteres tengelytáv tartozik, és ezt például már kategória-elsőnek mondja a Renault. Nos, az utastér kétségtelenül tágas – széltében és hosszában. A belmagasság viszont a kupésan lejtő tető miatt mérsékelt a hátul ülőknek, elöl pedig az anyósülésen vendégeskedő számára, ha nem állítható az alaphelyzetben feltűnően magasra pozícionált utasülés magassága. [BANNER type="1"] A négyajtós Megane-hoz ötféle erőforrást kínál a Renault, három dízelt és két benzinest. Az 1,6 literes alap benzinmotor az ismert 115 lóerős, míg az 1,2 literes TCe 130 lóerős. A dízelek közül az 1.5 dCi két teljesítményszinttel, 90 és 110 lóerővel, valamint az 1.6 dCi 130 lóerővel szerepel a palettán. Ez utóbbival és a 110 lóerős 1.5 dCi motorral, egyaránt hatfokozatú manuális váltóval párosítva próbáltuk a Grandcoupét Varsó környékén. A fokozatosság jegyében a gyengébbel kezdtük az ismerkedést, amely – a papírforma szerint – valamelyest erősebbnek érződött a közelmúltban nálunk járt 90 lóerős Megane kombihoz képest. Bőven elég ez is az autóhoz, de tempós haladáshoz, gyors előzéshez gyakran kell a váltókarhoz nyúlni, visszagangolni. Éppen e tekintetben érezhetően jobb az 1,6-os dízel, amely magabiztosan oldja meg erőből az ilyen helyzeteket, így a legtöbb esetben visszakapcsolás nélkül is előzésbe kezdhetünk, mert hamarabb „magára talál”. Máskülönben viszont nagyon hasonlónak bizonyult a két autó, beleértve a fogyasztást is. Autópályán és sík országúton vegyesen autózva egyaránt 5 liter körüli átlagot mutatott a fedélzeti számítógép, de az autópályázást mellőzve akár fél literrel kevesebbel is beérte a Grandcoupé – hasonlóan az itthon tesztelt Grandtourhoz. Szintén egyezett a két négyajtós Megane abban, hogy rugózási komfortjukban kissé elmaradtak a fent hivatkozott kombitól. Talán jobban is, mint amennyire a menetpróbára hozott Megane-ok nagyobb kerekei és peresebb abroncsai alapján várható. Ez persze érthető, ha valóban a Grandcoupé elnevezésnek megfelelni akarva hangolták sportosabb karakterűre a felfüggesztést. A kormányzás viszont csak Sport állásban élvezetes, a kuplungpedál és a váltókar egyaránt hosszú útja pedig sehogy nem az. Minőségben sem tartottak ott a próbált Grandcoupék, mint a Grandtour, de mivel mindegyik más tekintetben mutatott hiányosságokat, ezért ez még nyilván jogosan írható az előszériás gyártás számlájára. Meglátjuk, hogy majd a novembertől hazánkban is kapható sorozatgyártású példányok milyenek lesznek. A Megane Grandcoupé magyar árai egyelőre nem ismertek. Kérdés, hogy most is akar-e olyan kedvező ajánlattal megjelenni a kompakt négyajtósok piacán a Renault, mint ahogy a Fluence bevezetésekor tette, vagy éppen ellenkezőleg, inkább a kupés karakter felárát kívánja érvényesíteni. Hamarosan ezt is meglátjuk, azt pedig az alábbi képeken még hamarabb, hogy valódi kupéként milyen lenne a Megane.