Milyen egy 200 lóerős Renault Clio, ha nem élvezed?

Járt már nálunk a negyedik generációs Clio R.S. sportváltozata, és pont én voltam az a szerencsés, aki kipróbálhatta, mennyire más most, hogy már nem szívó 2,0 literes, hanem turbós 1.6-os a motorja. És nem manuális, hanem automatizált, kettős tengelykapcsolós hatfokozatú a váltója. Kizárólag. És bizony az EDC működése hagy némi kívánnivalót maga után, miközben a (Cup) futómű maradt kiváló, a kormány és a fék szuper, a lóerők száma továbbra is 200, a nyomaték pedig feltöltötten sokkal több, az előd magasan jelentkező 215-jét lepipálva alacsony, percenkénti 1750-es fordulaton 240 Nm. A 100-as sprintidő 6,7 mp, a végsebesség 230 km/óra, az üres súly 1,2 tonna.
[BANNER type="1"]

De ahogy a súly, a számok, a szavak is üresek. Mert mi a helyzet? Az, hogy a régebbi – háromajtós - Clio R.S.-eket amiatt szerettük, hogy szétforgatva üvöltöttek, spontánabbak, élesebbek, élvezetesebbek voltak. Futóműre, kormányzásra, fékre, ülésre, üléspozícióra az aktuális – ötajtós - generáció is ott van a szeren, s van rajtelektronika, üzemmód-választás, de. De kicsit művi a hangja, a durrogása, turbósan hamarabb elfogy, s még egyszer: az EDC még nincs DSG-szinten.

Hogy olyasmi is van, mint R.S. monitor ezernyi nézegethető és kimenthető, elemezhető telemetriai adattal? Játéknak jó. S hogy van R-Link multimédia és navigációs rendszer? Na ja, de ez azt jelzi, hogy ez az R.S. már inkább egy kis – túlmotorizált – luxusautó, mint puritán, minimalista, a (kanyar)sebességről és a fílingről szóló hot hatch.

És itt érkeztünk el cikkünk apropójához. Történt, hogy a turbós benzines Dacia Dustert már másodjára nem sikerült elhozni, mert közbejött valami, s míg múltkor parádés Mégane R.S.-sel kárpótolt a keserű sors, ezúttal Clio R.S. lett a dologból. Limitált szériás Monaco GP kivitel kívül-belül csinosan, becsapós, de trendi fekete tetővel, és hát olyan olyan felszereltségi elemekkel még, mint 18 colos könnyűfém kerék, tolatókamera, bőrkárpit, ülésfűtés, kulcs nélküli nyitás… Mondtam már, hogy luxusautó? Pláne az automata (automatizált) váltóval.

És akkor a mindent bele első után a második teszt: ha már puritánból-radikálisból ilyen praktikus-puccos lett a karaktere, milyen a 7 millió forintos alapárú Clio R.S., ha egyáltalán nem élményautózunk vele? Hogy milyen? Jó. Más szóval: értelmetlen. Jó, mert ha nem tolod neki, nem hangos. Jó, mert bár a polgári kocsiknál feszesebb a futóműve, mégsem ráz vészesen. (De azért ráz…) Kényelmes, hogy nem kell kuplungolni. Jó, mert el lehet benne férni hátul is, s normális méretű (300 literes) a csomagtér. Jó, hogy mivel ötajtós, nem kell hátranyúlni az övért, s a hátra pakolás meg a ki/beszállás is egyszerűbb.

És az is jó, hogy ha szükség van rá, bőséges az erőtartalék. Na de mikor szükséges a bőséges erőtartalék? Mármint tényleg, de tényleg, s nem handabandázva olyanokkal, minthogy előzéskor kellhet, meg emelkedőn, szerpentinen, blabla. Frászt, a többi kisebb-olcsóbb-gyengébb motor is megoldja a nem szélsőséges szituációkat. Szóval az R.S. 200 lovas motorja tökéletesen értelmetlen. Ha nem használod ki.

Na, én napokon át nem használtam ki. De egyáltalán nem. Túlzás lenne azt állítani, hogy élveztem így az autózást, mert rohadtul nem. Napokon át szüttyögtem és szinte mindig tempomatoztam előbb városban, aztán országúton, vidéken, gyér forgalomban. Váltó D-ben, üzemmód-választó Normalban, kurjongathattok, berreghettek nekem a lámpánál, kihívhattok gyorsulni, de felejtős. Én csak közlekedem 50-nél 50-nel, 90-nél 90-nel, 110-nél 110-zel. Sztrádán nem jártam.

De régebben jártam néhány hónapon, tán egy éven át egy V-ös Golf GTI-vel. DSG-s, full gyári, semmi tuning. Életem legjobb autója volt, soha nem is lesz jobb, nem kell már. Ha olyan kedvem volt, odaléptem neki, kihasználtam mind a 200 lóerejét. Futóművestül, kormányostul, váltóstul, ESP offostul. Persze gyakrabban élveztem a kényelmét. És úgy 9-10 litert evett nagy átlagban. Sok? Pff, két lityi turbó.

Ez meg ugye 1.6 T, kicsit kisebb, könnyebb, modernebb. Zöldebb, takarékosabb. A gyári fogyasztása 6,3 l/100 km. És mennyit fogyasztott a nyugdíjasra vett teszthéten? Hetet. De simán. Különösebb odafigyelés nélkül. Háromnegyed vidék, egynegyed Budapest. Szóval ha vágysz egy ilyen Clióra, van is rá pénzed, csak valami felfoghatatlan okból a fogyasztás miatt aggódsz, hát ne aggódj. Inkább számolj az eleve magas vételáron túl magas értékvesztéssel, s a mezei kisautókét überelő fenntartási költséggel gumistul, váltóolajostul, stb.

De lécci néha használd ki, kormold ki becsülettel. Ha nem teszed, az kb. olyan, mintha három gumiban szexelnél, a legfelső, ami látszik, az valami csokis-rücskös, és mielőtt elmennél, még abba is hagyod. De lehetőleg úgy, hogy a másiknak, senkinek se legyen hepiend.