Mindenki másképp csinálja – Jaguar XF Sportbrake

V12-es benzintemetők, nagy túraautók, pihentető luxust kínáló limuzinok és versenysikerek? Hol van már, amikor a Jaguar igazán nagy volt? Amikor még nem az értékesítési számokat hajszolták, hanem a rajongókat, a presztízst kereső tehetős ügyfeleket. Valahol ott veszett el a Jaguar, ahol megmenekült, vagyis amikor a Ford kezei alá került, a presztízst sikerült igazán laposra taposni a Mondeo alapú modellekkel. A Ford utószele még mindig érződik az autóikon, de tény, hogy mióta a Tata kezében van az irányítás és a pénz, egyenesebb úton járnak és újra minőséginek mondható autókat készítenek. Nem utolsó sorban saját fejlesztésű padlólemezre, könnyű alumínium karosszériával és saját fejlesztésű motorokkal.

Az, hogy SUV több van a palettán, mint sportkocsi, sajnos a divat és a piac műve.

A Jaguarnak van egy darab kombija is azoknak, akik nem szeretnének egy több mint két méter széles SUV-val küzdeni mondjuk a városban. Az XF Sportbrake egy igazán kellemes méretű autó. Csak, hogy be tudjuk lőni, ez az Audi A6, 5-ös BMW és Mercedes E-osztály konkurense, ám méretben épp csak tengelytávban nem a legnagyobb, mindenben pár centivel fölöttük áll. Az XF kombi 4,5 centi híján 5 méteres, picit több mint egy centi híján 2 méter széles, tengelytávja pedig csak négy centivel marad el a három métertől, szóval már csak mérete miatt is tekintélyes. A poggyásztér 565 literről 1,7 köbméteresre növelhető a vízszintesre dönthető hátsó üléssorral, családi autónak tehát kiváló méterekkel rendelkezik.

Mindezt olyan kecses külsőbe csomagolták, hogy meg merjük kockáztatni, még jobban mutat, mint a szedán.

Minden lépcsőshátú Jaguar picit máshogy mutat, mégis határozottan összetartó formatervekkel rajzolják őket. Az XJ a legkülöncebb, az XF-et az XE-től hátulról a legkönnyebb megkülönböztetni; a lámpákban előbbinek kettő, a kisebbiknek pedig csak egy kis félköríve van. Na, de nem a kombin, az XF Sportbrake-é egy köríves, és a lámpák belseje is egészen más, mint a szedáné.

Valahogy ebben jó a Jaguar, hogy nagyon szép, homogén formatervvel látja el az autókat, mégis még a Sportbrake részletein is órákat lehet időzni.

Ez egy R-Sport kivitel, ami leginkább az első lökhárítón látszik, meg odabent. Feketék az ablakkeretek, amik a fagyos, kicsit kékes fehér fényezéssel a lehető legkontrasztosabb képet adják. A Jaguarokban benne van az ugró nagymacska lendülete, egyetlen kombijuknál sincs ez másként, a formája lendületes, meggyőző, agresszív, mégis elegáns, és mindez tökéletes egyensúlyban van egymással. A hajtással való kontraszt viszont legalább olyan erős, mint a külső megjelenése.
[BANNER type="1"]
Mióta a Tata a tulaj, próbálnak megszabadulni a Ford motorjaitól, bár a V6-osokat továbbra is marasztalják. A kisebbek helyére érkezett a kétliteres Ingenium motorcsalád, aminek legerősebb dízelét kaptuk a Sportbrake hosszú gépteteje alatt. A 25d továbbra is csak kétliteres és négyhengeres, de két turbó tolja bele a friss és hűs levegőt. 240 lóerő és 500 Nm nyomaték a végeredmény, utóbbit 1500-as fordulatszámnál produkálja, és állítólag 5,8 másodperc alatt gyorsul 100-ra ezekkel az értékekkel. Arra nem jöttem rá, hogy milyen körülmények kellenek ehhez, mert valójában semmiféle dinamikában nem volt képes megközelíteni más gyártó modelljeit. Az 1500-as fordulatot hamar eléri a motor, de valahogy nem érkezik az erő, érzésre 2000-től kezd gyorsulni, gázreakció pedig még Dynamic módban is csak nagyon halványan észlelhető. Azt a fajta sportos mozgást, amit a külseje sugall, nem képes produkálni, az 5-ös BMW a 190 lóerős 20d-vel jobban mozog. Igaz, az XF nehezebb is nála és a 25d összkerékhajtással jár alapból, valahogy a számok egész mást sejtetnek. Furcsa módon a sportos, dinamikus indulást és viselkedést nem képes hozni, az meg pláne furcsa, hogy a váltófülekre csak Sport állásban reagál, csak úgy bármikor nem válthatunk vissza.
Nehezen indul meg, de ha elértük a tempót, nagyon jó oldalát ismerhetjük meg. Elég nehéz, kicsivel 1,8 tonna fölé nőtt, de ennél sokkal súlyosabbnak érződik, olyan kocsinak, ami biztos kezeket és erős karokat kíván.

Épp ezért gondolom azt, hogy egy férfiszívet könnyedén megdobbant, úgy érezni, hogy tényleg nagy autót vezetünk.

A konkurensek mind puhányabbak hozzá képest, ez persze szintén ízlés kérdése. Fogyasztásban városban nagyjából a BMW 30d motorjának értékeit hozza, autópályán képes 7 liter környékén autózni, nyolcadikban, szóval lehet takarékos is, ha sokat megyünk vele, elvégre nem épp városi cirkáló. A kormányzás élénk és rendkívül közvetlen, a futómű kemény, rossz úton pattogós, és ez még nem is a sport futómű, azt csak hátsókerékhajtáshoz kérhetünk. Kevésbé ülhetünk mélyre, mint mondjuk a BMW-ben, de itt is sportos az üléspozíció, a nagy motorháztetőt minden szögből látjuk egy kicsit, az ülések persze minden irányban elektromosan állíthatóak. Az anyaghasználatot már kiveséztem korábban, ugyanazok a sorjás műanyagok, szem előtt lévő rossz anyagok szintén megvannak, de az összkép, amit lehet, hogy a sötét kárpit tesz, sokkal jobb, mint a szedánban volt.
A temérdek kényelmi extra között ott a fűthető ülés és a fűthető kormány, valamint a fűtőszálas első-hátsó szélvédő, ezek mind rendkívül hatékonyak, ami így télen igazi áldás. Ott a kulcs nélküli-nyitás indítás, ami feláras – az új Ceedben például széria – és maga a kulcs sem valami mestermű, pedig erre igazán figyelhetnének. Van viszont Activity Key, ami egy vízálló karkötő, ez persze extra, de ily módon kicserélhető a kulcs egy elegáns ékszerre, amivel a nyitás-zárás macerásabb, de így mindenki láthatja, hogy Jaguarral érkeztünk, mivel – pláne itthon – egész nagy presztízsértéke van a márkának, a visszajelzések alapján. A navigációs rendszerhez már nagyobb kijelző is jár, amin a szoftver egész jól használható, már amikor rendesen betöltődik. Sosem volt képes ugyanannyi idő alatt elindulni, de ez a korábban próbált autókban is jelen volt már. Bosszantó akadásokkal, nem működő funkciókkal tudja elvenni a kedvet a matatástól vezetés közben, és sajnos rendkívül sok funkciót ide ültettek, többek közt az ülésfűtést. Az XF Sportbrake 25d nagyon jól mozog, de a fürge indulás, izgága mozgás nem az ő asztala. Mutatós, rendkívül, így annak, aki nem akar beállni a sorba a Mercisek, BMW-sek, Audisok mögé, jó választás lehet, de az is biztos, hogy többet fog fizetni és többet fog bosszankodni. Viszont így egy hét után hajlamos vagyok azt mondani, hogy így is megéri az érzések miatt, amiket kihoz a sofőrből.

Autószerű, a szó benzinvérű értelmében kommunikál a sofőrrel, az viszont biztos, hogy egy jobb benzinmotorral szebb mondanivalója lenne.