Hirdetés
Mobil Banner (300x250)
Cikk2014. 08. 03.

Minőségi tanú a fedélzeten. Genius DVR-FHD590 termékteszt

Amit lát, az már bizonyíték, ezért aztán fedélzeti kamera esetén is érdemes a minőségre költeni. A felvétel ugyanis sorsdöntő lehet.

Minőségi tanú a fedélzeten. Genius DVR-FHD590 termékteszt
Azt már másfél hónappal ezelőtt körbejártuk, hogy szabályos-e itthon a fedélzeti kamerák használata. A válasz röviden: igen, használni szabad őket, ám a felvételek csak akkor hasznosíthatók, ha azzal valamit bizonyítanunk kellene. Ha pedig bizonyítani kell, fontos a felvétel minősége. [BANNER type="1"]
Így aztán nem feltétlen a legolcsóbb megoldást érdemes választani, ha ilyet vásárolnánk autónkba. Korábban is próbára tettünk néhány modellt, most pedig egy minden korábbinál jobb, HD, illetve FullHD felbontásokat is tudó, 5 megapixeles érzékelővel és 128 fokos nagylátószögű lencsével felszerelt Genius DVR-FHD590-est próbálhattunk ki.
Már az is sokat mondó, hogy dobozán az elsődleges nyelv az orosz, mellette angolul láthatók a feliratok. Hiába, a fedélzeti kamerák legfontosabb piaca Oroszország, ott az autók ajánlott alapfelszereltségének számít. Itthon szerencsére nem ilyen vészes a helyzet, kevéssé elterjedt még a fedélzeti kamera, pedig sokszor lehet hasznos. Hogy valóban, azt egy személyes, sajnos megtörtént eset tudja alátámasztani. A tesztelési célból megkapott kamerával egy durva szabálysértést láttam, amivel nem rohantam volna egyből a rendőrségre, ám mivel épp az én kocsimat is majdnem összetörte a szabályokra fittyet hányó autós, s mivel alig néhány perc múlva egy rendőrrel találkoztam, megálltam hát, s megkérdeztem, hogy tud-e valamit kezdeni a felvétellel. A válasz egyértelmű és hivatalos volt: "Amennyiben birtokunkba kerül a felvétel, fel tudjuk azt használni a bizonyítási eljárásban." Majd a közeg hozzátette: "A kérdés csak az, hogy miként kerülhet a birtokunkba." Ó, hát ez nem lehet gond - vágtam rá rögtön, adatkábel és laptop van nálam, újságíróként jó eséllyel egy megvesztegetési pendrive is lesz, gyorsan letöltöttem a felvételt, a kritikus részt megmutattam a rend őrének, s megjegyeztem, hogy szerintem a közúti veszélyeztetést alaposan kimerítette az autómat, családomat is veszélyeztető közlekedőtárs. Aztán rögtön meg is kaptam, hogy az nehezen bizonyítható, a felvételen viszont volt egyéb egyértelmű szabálysértés, ami alapján rá tudnak pirítani a kamerának a rendszámát is jól megmutató autósra.
És ez nekem elegendő is volt, s azt gondolom, hogy meggyőzőbb is, mintha csak azt írnám, hogy a FullHD (1920x1080 pixeles) 30 fps-es (azaz másodpercenként 30 képkockát rögzítő felvétel már kellően jó minőségű ahhoz, hogy az autónk közelébe kerülő járgányok rendszámai leolvashatóak legyenek. Ha a kamerát az előírás szerint, a középső visszapillantó alatt rögzítjük, akkor nem is rontja túlzottan a kilátást, s bőven elég kábel van ahhoz, hogy az utasoldali ajtó felé a szélvédőkeret mellett, valamint a szélvédő tetejénél a napellenzőnél elvezessük a tápot. A szivargyújtóból áramot kapva automatikusan indul a felvétel. Ha nincs semmi havária, a felvételek automatikusan készülnek, s a mindenkori legrégebbiek törlődnek. Ha a készülék balesetet észlel 3 tengelyes G-szenzorával, akkor táp nélkül is rögzít 470 mAh-s lítium-polimer akkumulátorával. A rázkódási érzékenység három fokozatban állítható, de talán fontosabb az, hogy a készülék beépített LED-fénnyel is rendelkezik az éjszakai felvételek javításához, meg persze arra néz, amerre a fényszóró világít. Ez mondjuk így sem ad tökéletes éjszakai képet. Míg jó fénynél a rendszámok már viszonylag messziről is elfogadhatóan leolvashatók a felvételen, szürkületben már csak a legközelebbiek láthatók jól, sötétben pedig azok is olvashatatlanul beégnek, az autótípusok persze akkor is jól kivehetőek.
Baleset esetén 5 megapixeles fényképezőnek is használható a készülék a nyomok rögzítésére. Utóbbi, s maga a felvétel is több mint hasznos lehet a vétkesség tisztázásához, s ennek tükrében (bolttól függő) 30-35 ezer forintos árával a Genius DVR-FHD590 akár megtérülő beruházás is lehet, de olyan mint a biztosítás; jobban örülnénk, ha valójában sosem lenne rá szükség.