Cikk2011. 03. 19.
Mire jó egy Lotus? Például sört szállítani
Ha valaki azért nem mer igazi sportkocsit venni, mert fél a csomagtartó hiányától, annak itt van egy Lotus tulajdonos ellenpéldája a gyakorlatból.
Sokan úgy vélhetik, ha egy autós újságírónak mindig van tesztautója, akkor teljesen felesleges saját kocsit tartania, hiszen minek, úgyis csak porosodna valahol. Nos, ez egyáltalán nem igaz, egyrészt a látszat ellenére sincs minden nap tesztautó - és általában akkor nincs, amikor nagy szükség lenne rá -, másrészt évtizedes, személyes tapasztalat, hogy a sajtós járgányokkal szinte mindig történik valami. Eladják, összetörik, céges programot szerveznek rá, elromlik - bárki elhiheti, könyvet tudnék írni ebben a témában. Egy szó, mint száz, nekem is van privát kocsim, és nem titok, hogy 145-ös Alfát szerettem volna, aztán egy Peugeot 306-os lett belőle.
Hogy miért? Bár egyedül élek, és a családon kívül kutyám sincs, így bőven megtette volna valami vagány, kétüléses kis sportkocsi, egy korai Mazda MX-5, netán egy Fiat Barchetta, ám úgy voltam vele, az érzelmeken alapuló autóválasztást csak a veteránok között gyakorlom. A hétköznapi autóm a lehetőségekhez mérten legyen ésszerű és praktikus, például fontos, hogy tudjak vele menni vásárolni, mert havi szinten tervezek előre, és ilyenkor nem két kis szatyorral távozom a pénztártól. Mivel a kombikat és a gnóm törpelimuzinokat nem kedvelem, vásárlásnál a 3 és 5 ajtós karosszériákat kezdtem nézegetni, és amikor az Alfákkal kudarcot vallottam, feltűnt a színen a kis 306-os - és fennmaradt a rostán, mert a célnak tökéletesen megfelel. A mai napon azonban kicsit szomorú lettem. Ennek oka a mellékelt fotó, egy Lotus Elise belseje, az anyósülésen egy hordó sörrel. Kétségtelen, nem kimondottan elegáns módja ez a bevásárlásnak, de úgy látszik, anno kár volt aggódnom, meg lehet ezt csinálni. Bátorság kérdése az egész. Ezek után akit érdekel egy megkímélt állapotú, rendszeresen karbantartott Peugeot 306-os, jelentkezzen. MX-5 vagy Barchetta csere érdekel.
Hogy miért? Bár egyedül élek, és a családon kívül kutyám sincs, így bőven megtette volna valami vagány, kétüléses kis sportkocsi, egy korai Mazda MX-5, netán egy Fiat Barchetta, ám úgy voltam vele, az érzelmeken alapuló autóválasztást csak a veteránok között gyakorlom. A hétköznapi autóm a lehetőségekhez mérten legyen ésszerű és praktikus, például fontos, hogy tudjak vele menni vásárolni, mert havi szinten tervezek előre, és ilyenkor nem két kis szatyorral távozom a pénztártól. Mivel a kombikat és a gnóm törpelimuzinokat nem kedvelem, vásárlásnál a 3 és 5 ajtós karosszériákat kezdtem nézegetni, és amikor az Alfákkal kudarcot vallottam, feltűnt a színen a kis 306-os - és fennmaradt a rostán, mert a célnak tökéletesen megfelel. A mai napon azonban kicsit szomorú lettem. Ennek oka a mellékelt fotó, egy Lotus Elise belseje, az anyósülésen egy hordó sörrel. Kétségtelen, nem kimondottan elegáns módja ez a bevásárlásnak, de úgy látszik, anno kár volt aggódnom, meg lehet ezt csinálni. Bátorság kérdése az egész. Ezek után akit érdekel egy megkímélt állapotú, rendszeresen karbantartott Peugeot 306-os, jelentkezzen. MX-5 vagy Barchetta csere érdekel.